Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-02-22 / 881. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Application for transfer of second-class entry from New York, N. 1 to OF THE WORLD Cleveland, Ohio pending VOL. XXIV. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1936 FEBR. 22. NUMBER 881 SZÁM Az IWW-t akarják távol tartani Lorain, O.-ban a munkásoktól A 440-ES GÉPIPARI SZERVEZET NÉGY TAGJÁT, KÉT SZER­VEZŐJÉT 36 ÓRÁIG BÖRTÖNBEN TARTOTTA A LORAIN O.-I RENDŐRSÉG. iMTf7rrYy A vizsgálat bár a WPA munkáso­kat igazolja, a helyzet nem javul CLEVELAND, O. — Tizen­négy hónappal ezelőtt megír­tuk, hogy a clevelandi Americ­an Stove. Company, amely­nek itteni öt telepéről a mun­kások többsége az IWW 440-es gépipari szervezetének a tag­jai, akik szervezettségükkel ál­talános sztrájkkal vettek elég­tételt a telepen dívott hajcsá­rok brutalitásai ellen. Nem egyszer rámutattunk, hogy a munkaadóknak semmi sem költséges, ha az a szerve­zett munkásság ellen irányul, ebben az esetben az American Stove Company az úgynevezett Dangler telepét, amely a leg­erősebb volt a szervezés terén, hogy az IWW-tól megszaba­duljon áthelyezte Lorain, 0.- ba. Alig egy pár tucat cleve­landi munkást vitt oda, mig a többi szükségelt kezeket Lo- raiban szerzete be. Hangoztattuk már akkor, hogy a gyárvezetőség a kitele­pítéssel csak ostobaságát bizo­nyította, mert addig mig a munkások kizsákmányolása a munkán folyamatban van, ad­dig a szervezkedés szükséges­ségétől nem lehet a munkáso­kat elzárni. Ideig-óráig sikerül azt hátráltatni, de annál na­gyobb erővel lép föl a mun­kásság helyzetén való változ­tatás óhaja. Ez történik ma Lorainban, a kitelepített Dangler gyár munkásai között. A gyár otta­ni üzembe helyezése óta már két Ízben volt munkabér levá­gás. Most egy harmadik volt tervbe véve, amely ellen a munkások szervezetten akarnak tiltakozni. Az elmúlt szombaton és vasárnap egy bizottság ke­reste fel a 440-es clevelandi szervező-bizottságát, ismertetve a helyzetet és a munkások óha­ját, hogy EGY SZERVEZET­BEN kívánnak lenni az Ame­rican Stove Company cleve­landi telepeinek munkásaival az IWW-ban. A szervező-bizott­ság elfogadta a meghívást és másnap hétfőn Joe Nemestnik és Bili Jones mtársak Lorain- ba mentek, ,hogy előkészítse­nek egy gyűlést, amelyen a munkások fejtsék ki sérelmei­ket és megegyezzenek a to­vábbi teendőkben. Másnap a már említett két mtársal Frank Cedervall, Carl Keller, John Miller és Mike Kacibán mtársak mentek Lo- rainba, hogy az esti órákban tartandó gyűlésen részt ve­gyenek. Még a gyülésterembe sem léphettek, mert mind a hat mtársat a rendőrség elhur­colta és 36 óráig börtönbe zár­ta. Úgy a clevelandi, mint a lo- raini polgári lapok élénken aposztrofálták az esetet és ki­tudódott, hogy a gyárvezetősé­ge, amely tudomást szerzett a munkások tervéről, már hétfőn délelőtt tárgyalást folytatott a rendőrséggel és a polgármes­terrel, ahol kidolgozták az al­kalmazott tervet. Hogy az mennyire nem válik be az IWW távoltartására, ar­ról rövidesen meggyőződik Lo­rain polgármesterével együtt a Dangler gyár vezetősége is. Múlt lapszámunkban irtunk arról, hogy az akroni gumigyá­ri munkások a rémséges kizsák­mányolás ellen fellázadtak és a munkán való sztrájkkal orvo­solták sérelmeiket. Először Fi- restonnál tört ki a harc a tire roomban, amely ötvennyolc órá­ig tartott. A második megmoz- dulás a Goodyearnál a pittroom- ban volt a tízszázalékos bérle­vágás ellen, amelyet avval sze­reltek le a gyári vezetők, hogy lefizetéssel ilyesztették meg a munkásokat. A harmadik ki­törés a Goodrichnél történt és úgy méretében mint taktikai formában felülmúlta a két elő­ző harcot, amely itt huszonöt óráig tartott és kiterjedt az egész gyárra. Itt is úgy, mint a két előző harcban a leüléssel feleltek a munkások a hajcsárok gorom­baságai és a speedsystem el­len. A harc elementáris erővel tört ki a végletekig hajtott ki­CLEVELAND, 0. — A Brad­ley Road WPA munkán Harry Ransel, főmérnök szerint egy munkást azért tettek le a mun­kából február 8-ikán, mert ar­ra szorgalmazta a társait, hogy követeljék az elvesztett mun­kaidőt utána dolgozni, de mert társai mellé álltak a doveri rendőrség gépfegyvert állított a munkásokra és igy kénysze­ri tették őket vissza, a munká­ba, a letett munkást pedig egy néhány bátrabb hozzá sze­gődött társával, ugyancsak a gépfegyver csöve kényszeritet- te el a munkahelyről. Megem­lítésre méltó, hogy William C. ^Westphal, WPA Labor Rela­tions Supervisornak nincs sem­mi szava a gépfegyveres ban­diták ellen, ellenben leszavaz­tatja a munkásokat, hogy akar­ják-e, hogy letett társuk visz- szakerüljön a munkára. Mint­ha nem volna elég bizonyíték az, hogy gépfegyver kellett ahoz, hogy mellőle elhajtsák őket. zsákmányolás következtében. Már nem bírták tovább. Hu­szonöt óráig nem volt terme­lés. Huszonöt óráig a munkás­ság kezében volt az egész gyár. A Goodrich-i harcnak társa­dalmi jelentősége van. Ezt meg mérni, vagy ennek a harcnak értéket adni, ahoz gazdasági és társadalmi ismeretek szük­ségesek. Mi ipari unionisták, akik rendszer változásról, bérrend­szer eltörlésről, iparok lefogla­lásáról és munkások történelmi hivatásáról tárgyalunk, beszé­lünk, nagy tanulság ily nagy­jelentőségű eseményeket végig­élni, végignézni mindennek szem és fültanuja lenni vagyis azokat a gyakorlatban megis­merni. Mert ily nagy jelentőségű eseményt végignézni és végig­harcolni, látni az ipari szolida­ritásnak eme nagyszerű meg- (Folyt. a 6-ik oldalon.) szusi képviselő személyes vizs- gálatott tartott és a követke­zőket figyelte meg a WPA munkákon. Igaz, hogy a mun­kásokra gépfegyvert használ­tak; hogy olyan munka is van, amelyhez a WPA munkásoknak 52 centbe kerül a munkába já­rás, hogy munkásoktól lefo­gást eszközölnek akkor is, ami­kor a feljebbvalók a rossz idő végett haza küldik őket. hogy az Airporton dolgozó 300 WPA munkás sakkbantartására 60 guards-ot tartanak a hátuk me- gett. A fentieket egy kapitalista politikus állítja és nem az úgynevezett radikálisok. De ezek mellett még azt is állítja, hogy a WPA munkások bérja- vitási kérését bizonyos “ipari érdekeltség” akadályozza meg. Február 12-én az Eastland Road project-nél letettek egy munkást négy napra, de a már annyira lábbal tiport és vérig sértett munkások ézt nem bír­ták szó nélkül tűrni és pana­szukra Joseph L. Weber, Midd- leburg Heights Chief police lövésre felhúzott fegyverrel ál­lította a deputijait a munká­sok ellen, akiket igy lekénysze- ritettek a munkáról. A legtöbb kitörés annak a következménye, hogy nem hogy a bér javítást de az 55 dollár havi fizetést is igen kevesen kapják meg. Minden ürüggyel csalják és lopják a munkáso­kat, ugyanakkor a foremanok és más fegyveres és fegyver nélküli ellenőrök rendesen meg­kapják az övékét. Ebből kifo­lyólag február 13-án, sok he­lyen kitörések voltak, ezek egyikén az East 38 St. Lake front munkán, ahol 1000 em­ber dolgozik alig bírták a mun­kások lázadását letörni, de vég­re a Roosevelt felebaráti sze­retet, a rendőrbot és a gunme- nek egyébbnemü fegyverei győztek. NAPTÁRUNK agitációját február végével le­zárjuk. Kérjük mindazokat akiknél Naptár elárusitásra volt, hogy az elszámolást feb­ruár 29-ig küldjék be. A fel­maradt naptárt még tartsák meg mert a hová küldéséről később intézkedünk. A LAPBIZOTTSÁG. Martin L. Sweeney kongresz­A határt nem ismerő kizsákmányolás ellen harcba szállnak a gumigyárak bérrabszolgái

Next

/
Thumbnails
Contents