Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-02-15 / 880. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1936 február 15. Nagyarányú harc készül a nyugati tenger partokon Magyarországi Tükör Az IWW Hirszolgálati irodájától Budapest. SAN FRANCISCO, CAL. — A nyugati tenger partokon amúgy is viszályos helyzet, újabb lökést kapott, amikor az International Seamens Union Washingtonban ülésező konvenciója 292 szavazattal 186 ellenében elhatározta, hogy vissza vonja a chartert a nyugati Sailors Uniontól, amiért az csatlakozott a Maritime Federa- tionhoz és amiért ugyan ezen szervezet megtagadta vissza venni tagjai sorába a hírhedt munkás fakir Paul Scharrenberget, valamint amiért a szervezet tagjai részt vettek oly sztrájkokban, melyek a szerződésben foglalt megállapodások ellenére folytak. A Maritime tisztviselői azt állítják, hogy alapszabályaik kimondják, hogy a kötelékébe tartozó szervezeteknek összhangba kell lenni az AFofL elveivel és a Sailors Union tagjai csak oly esetekben vettek részt “törvénytelen” sztrájkokban, ha a munkáltatók szegték meg a szerződésben foglalt pontokat. Hogy a nyugati munkáltatók elvannak határozva a szervezetek megsemmisítésére, arra bizonyságul szolgál egy levél kivonat, mely McAdoo-nak volt küldve és ide vonatkozó része a következőkép szól: “Valószínűleg február havában egy egész oldalra terjedő hirdetés fog megjelenni a napiWASHINGTON, D. C. — Mint előző lapszámainkban meg irtuk a bányaiparban dolgozó bérrabszolgák egyetlen számottevő uniója az United Mine Workers of Amerika washingtoni konvenciójára több mint 2000 delegátussal küldték el az egyes bányaplézek a maguk képviselőjét, hogy élőszóval is kifejezést adjanak a bányaipar dolgozóinak nyomorúságos helyzetéről és hogy annak megváltoztatására cselekedjenek. Ezen a helyen nem is vonjuk kétségbe a küldöttek nagy százalékának ebbeni jóhiszeműségét, mert azok is, akik már régidőktől ismerik az uniót és annak intézőit, úgy gondolták, hogy az a temérdek beszéd, amely az elmúlt ősz óta John L. Lewis, az unió elnöke körül elhangzott, abban kristályosodik ki, hogy az valóban hátat fordított eddigi politikájának, amelyben nemcsak ő és tisztviselő társai voltak a bányabárók hü szolgái, de eladták kiszolgáltatták a bányamunkásokat is olyan módon, hogy azoknak nincs többé alkalmuk az union keresztül vagy pláne segítségével akciót végezni helyzetük megjavítására. lapokban, melyben nyilvánítva lesz a munkáltatók szándéka. Annak megjelenése után elbo- csájtjuk mindazokat a hajó és rakparti munkásokat, akik hozzá járulnak a hajózás megaka- tályozásához, mert valamely szervezet oly méltánytalan követelést állít fel, mely a szállítást anyagilag lehetetlenné tenné. A Maritime Unionoknak tett minden ajánlatot, Ígéretet és szerződést érvénytelennek nyilvánítanak, az eddigi szervezetek elismerését visszavonják és a jövőben a hajós társaságok a munkásokkal csak mint személyekkel fognak tárgyalni. Teljes diktátori hatalmat akarnak a bérek és munkaviszonyok felett.” Az említett levél jelzi a san franciscoi Hajózási Társaságok Szövetségének irodájában tartott titkos gyűléseket, ugyancsak megemlíti, hogy több városból a kereskedelmi és ipari szövetségek teljes támogatást ígérnek. “Állítjuk, — mondja a levél —, hogy ezen titkos szövetsége a pénz és ipari érdekeltségeknek elvan készülve a ’egkiméletlenebb és törvénytelen eszközök alkalmazására céljaik keresztül vitelére.” Hozzá fűzi még a levélíró, hogy nem hiszi, “hogy az amerikai munkásság békésen bele fog nyugodni szervezeteinek ily fas- cista módszerekkel való lerombolásához.” A konvenció az elmúlt héten befejezte tárgyalásait és annak munkálatait ha a bányászok mérlegelik és összegezik, annak a tudatára kell, hogy ébredjenek, hogy az unionon keresztül 1938-ig ismét lekötötték magukat. Hogy ezt a kötöttséget sikerül-e az unió törvényeivel fentartani, az nagyon is kérdéses, mert hiszen még a bányászok türelmének is van határa. Mint már jeleztük, a bajok orvoslására beérkező indítványok fontosabbjait már az azt kezelő bizottság elsikkasztotta, úgy hogy azok tárgyalásra sem kerültek. Nemcsak a bányászok, de az amerikai munkások nagyrésze azt hitte, hogy Lewis és Green között törésre kerül a sor, ezeknek csalódást hozott az a szabályos udvariasság, amellyel a két vezér egymást kezelte. Ennél keserűbb csak a kommunisták érzülete, mert az egekig dicsért Lewis a Farmer Labor Párt helyett Roosevelt mellé állította a bányász uniót nemcsak erkölcsi, de anyagi támogatással is. A kongresszus tanácskozásaira még visszatérünk. VESE LEVERŐ. Névvel dicsekedhetett Róna detektív főfelügyelő a budapesti főkapitányságon. Dacára zsidó származásának egyike volt a legjobban minősített fogdmegeknek. Mint hithü zsidó, egyébként nagy becsben ált a reakciónál, melyet az 1919-beni kommün bukásakor kifejtett gyilkos módszerének köszönhetett. Ő volt az aki szinte fáradhatatlan volt a proletárok összefog« lo- sásában, kínzásában stb. Cserny Józsefet is ő fogta el. Már most ez a zsidó fehérterroristából de- tektivfőfelügyelővé avanzsált kopó egy narancshéj jón csúszott el. Ezzel kapcsolatosan kiderült, hogy mégsincs valami nagyon nagy dicsekedni valója a belügyminiszternek vele, összejátszott az eléje került terheltekkel, némi kis pénzeket is elfogadott, minek ellenében futni hagyta őket stb. stb. Mint ezekhez illik a letartóztatása elől egyik magán elmegyógyintézetbe menekült. De hisz csak most derült ki az, hogy nem normális? ... Nem még 1919-ben, csak most vált kellemetlenné egyesek számára, mert hiúságában sértve érezte magát és pofázni kezdett. SZENTES. 1935-ben a természetes szaporulata a város lakosságának 680 volt és ebből megmaradt 93 csecsemő aki elérte az újévet. A város lakossága 33.000, tessék kiszámítani, pusztul-e a magyar faj? AZ UJ GENERÁCIÓ. Nagy Zoltán aki a gazdasági akadémiát elvégezte (mint tányérsapkás volt hírhedt) a cégény- cigándi br. Kende-féle 1800 holdas birtokra került gazdatisztnek. Mint aféle “erős kéz” kora hajnalba akarta a cselédeket munkába hajtani. Felkeltette egyik napnak hajnali órájában az ott alkalmazott KaMéreteiben és tartalmában is nem mindennapos esemény volt az az előadás, amelyet a Civil Liberties Union agilis képviselője Dr. F. Ward tartott az Auditórium tágas termében, amelynek minden részét megtöltötte az a több mint ötezer hallgató, akik megjelentek, hogy az igazságtalanság, az erőszakosságok ellen harcoló társaság képviselőjét hallhassa. Dr. Ward előadásának tárgya az amerikai alkotmány volt kapcsolatban azokkal a döntések és magyarázatokkal, amelyeket az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróság ahoz hozzáfűzött. Dr. Ward ötezer hallgatóságának mindegyike leikéből beszélt, amikor kimutatta, hogy a Legfelső Bíróság kilenc tagja egyenként is és mint ennek az országnak leghatalmasabb magyarázói ellentétbe az alkotmány megszerkesztőinek az intencióival, az országvardi György bérest, hogy kiadja neki az elvégzendő munkát. A béres tiltakozott ezen hajnali intézkedés ellen, miből veszekedés támadt közöttük. A végén az “erélyes kezű” gazdatisztet a béresek agyonverték. A MAGYAR szeszkartel 5 év alatt 26.861.000 pengő profitra tett szert, ez alatt csak az értendő mit maga bevall haszon cimén. Amikor a magyar termelésű szeszt külföldön literenként 21 fillérért kótyavetyélik el addig Magyarországon 4.80 és 5.00 pengő közt lehet csak egy liter szeszt vásárolni. Ez a nagy szesz drágítás ennek dacára is jóhatást gyakorolt, még pedig azért, mert a magyarok lassanként kénytelenek leszokni a pálinka élvezetéről. Viszont a gyógyszereknél, erősen érezhető ez az ár, mert azok is melyek szesszel készülnek emiatt szinte megfizethetetlenek. A SZÍJGYÁRTÓ mesterek és munkások a bőripari munkásoknak szervezete utján (fezakszervezet) fordultak a kormányhoz, hogy az állami munkáknál (hadászati cikkek) őket juttassák a megrendeléseknek az elkészítéséhez. A munkáltatók és munkások tették ezt közössen. Hát már egészen idáig csúszott le bizony az “osztályharcos” szakszervezeti mozgalom. Ennél szebb együttműködését a tőkének és munkának még Mussolini sem merte volna álmodni, amit itt maguk az “osztályharcos” szakszervezetek valósítanak meg minden presz- szió nélkül. Szomorú állapotok. CSONGRÁD. A városi kupaktanács az inségmunkán robotolók számára korpából sütött kenyeret ad a munkabér fejében. nak alaptörvényeit, amelyek minden polgárnak egyforma jogokat és igazságokat írnak elő, ma úgy magyarázzák, hogy az megkülönböztetést teszen a Wall Street urai, az acél bárók, a szénmágnások és egyébb ipar hiedelmek és a munkások jogai között. A nagytudásu előadó kijelentette azt is, hogy a Legfelső Bíróság magyarázó hatalmával szemben az egyedüli erő a munkásság szervezett ereje lehet és csak annak van módja és hatalma a kilenc magyarázó helyett a dolgozók millióinak az érdekét képviselőkkel helyettesíteni. Az IWW Egy Nagy Szervezete a bérrendszer eltörlésével, amely a szervezet végső célja, olyan társadalmi rendszert épit amelyben a legszebb alaptörvény, a testvéri szeretet fogja az emberiséget összekötni minden írott törvény nélkül is. G. Bakos. A bányász unió konvenciója nem javította a bányászok helyzetét Los Angelesi levél
