Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-02-15 / 880. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1936 február 15. Nagyarányú harc készül a nyugati tenger partokon Magyarországi Tükör Az IWW Hirszolgálati irodájától Budapest. SAN FRANCISCO, CAL. — A nyugati tenger partokon amúgy is viszályos helyzet, újabb lökést kapott, amikor az International Seamens Union Washingtonban ülésező konven­ciója 292 szavazattal 186 elle­nében elhatározta, hogy vissza vonja a chartert a nyugati Sai­lors Uniontól, amiért az csat­lakozott a Maritime Federa- tionhoz és amiért ugyan ezen szervezet megtagadta vissza venni tagjai sorába a hírhedt munkás fakir Paul Scharren­berget, valamint amiért a szer­vezet tagjai részt vettek oly sztrájkokban, melyek a szerző­désben foglalt megállapodások ellenére folytak. A Maritime tisztviselői azt állítják, hogy alapszabályaik kimondják, hogy a kötelékébe tartozó szervezeteknek össz­hangba kell lenni az AFofL el­veivel és a Sailors Union tag­jai csak oly esetekben vettek részt “törvénytelen” sztrájkok­ban, ha a munkáltatók szegték meg a szerződésben foglalt pontokat. Hogy a nyugati munkáltatók elvannak határozva a szerveze­tek megsemmisítésére, arra bi­zonyságul szolgál egy levél ki­vonat, mely McAdoo-nak volt küldve és ide vonatkozó része a következőkép szól: “Valószínűleg február havá­ban egy egész oldalra terjedő hirdetés fog megjelenni a napi­WASHINGTON, D. C. — Mint előző lapszámainkban meg irtuk a bányaiparban dol­gozó bérrabszolgák egyetlen számottevő uniója az United Mine Workers of Amerika washingtoni konvenciójára több mint 2000 delegátussal küldték el az egyes bányaplézek a ma­guk képviselőjét, hogy élőszó­val is kifejezést adjanak a bá­nyaipar dolgozóinak nyomorú­ságos helyzetéről és hogy annak megváltoztatására cselekedje­nek. Ezen a helyen nem is von­juk kétségbe a küldöttek nagy százalékának ebbeni jóhiszemű­ségét, mert azok is, akik már régidőktől ismerik az uniót és annak intézőit, úgy gondolták, hogy az a temérdek beszéd, amely az elmúlt ősz óta John L. Lewis, az unió elnöke körül elhangzott, abban kristályoso­dik ki, hogy az valóban hátat fordított eddigi politikájának, amelyben nemcsak ő és tiszt­viselő társai voltak a bánya­bárók hü szolgái, de eladták kiszolgáltatták a bányamunká­sokat is olyan módon, hogy azoknak nincs többé alkalmuk az union keresztül vagy pláne segítségével akciót végezni hely­zetük megjavítására. lapokban, melyben nyilvánítva lesz a munkáltatók szándéka. Annak megjelenése után elbo- csájtjuk mindazokat a hajó és rakparti munkásokat, akik hoz­zá járulnak a hajózás megaka- tályozásához, mert valamely szervezet oly méltánytalan kö­vetelést állít fel, mely a szál­lítást anyagilag lehetetlenné ten­né. A Maritime Unionoknak tett minden ajánlatot, Ígéretet és szerződést érvénytelennek nyilvánítanak, az eddigi szer­vezetek elismerését visszavon­ják és a jövőben a hajós társa­ságok a munkásokkal csak mint személyekkel fognak tárgyalni. Teljes diktátori hatalmat akar­nak a bérek és munkaviszonyok felett.” Az említett levél jelzi a san franciscoi Hajózási Társaságok Szövetségének irodájában tar­tott titkos gyűléseket, ugyan­csak megemlíti, hogy több vá­rosból a kereskedelmi és ipari szövetségek teljes támogatást ígérnek. “Állítjuk, — mondja a levél —, hogy ezen titkos szövetsége a pénz és ipari ér­dekeltségeknek elvan készülve a ’egkiméletlenebb és törvényte­len eszközök alkalmazására cél­jaik keresztül vitelére.” Hozzá fűzi még a levélíró, hogy nem hiszi, “hogy az amerikai mun­kásság békésen bele fog nyu­godni szervezeteinek ily fas- cista módszerekkel való lerom­bolásához.” A konvenció az elmúlt héten befejezte tárgyalásait és an­nak munkálatait ha a bányá­szok mérlegelik és összegezik, annak a tudatára kell, hogy ébredjenek, hogy az unionon keresztül 1938-ig ismét lekö­tötték magukat. Hogy ezt a kö­töttséget sikerül-e az unió tör­vényeivel fentartani, az nagyon is kérdéses, mert hiszen még a bányászok türelmének is van határa. Mint már jeleztük, a bajok orvoslására beérkező indítvá­nyok fontosabbjait már az azt kezelő bizottság elsikkasztotta, úgy hogy azok tárgyalásra sem kerültek. Nemcsak a bányászok, de az amerikai munkások nagyrésze azt hitte, hogy Lewis és Green között törésre kerül a sor, ezek­nek csalódást hozott az a sza­bályos udvariasság, amellyel a két vezér egymást kezelte. En­nél keserűbb csak a kommunis­ták érzülete, mert az egekig di­csért Lewis a Farmer Labor Párt helyett Roosevelt mellé állította a bányász uniót nem­csak erkölcsi, de anyagi támo­gatással is. A kongresszus ta­nácskozásaira még visszatérünk. VESE LEVERŐ. Névvel dicse­kedhetett Róna detektív fő­felügyelő a budapesti főkapi­tányságon. Dacára zsidó szár­mazásának egyike volt a legjob­ban minősített fogdmegeknek. Mint hithü zsidó, egyébként nagy becsben ált a reakciónál, melyet az 1919-beni kommün bukásakor kifejtett gyilkos módszerének köszönhetett. Ő volt az aki szinte fáradhatatlan volt a proletárok összefog« lo- sásában, kínzásában stb. Cserny Józsefet is ő fogta el. Már most ez a zsidó fehérterroristából de- tektivfőfelügyelővé avanzsált kopó egy narancshéj jón csú­szott el. Ezzel kapcsolatosan kiderült, hogy mégsincs vala­mi nagyon nagy dicsekedni va­lója a belügyminiszternek vele, összejátszott az eléje került terheltekkel, némi kis pénzeket is elfogadott, minek ellenében futni hagyta őket stb. stb. Mint ezekhez illik a letartózta­tása elől egyik magán elme­gyógyintézetbe menekült. De hisz csak most derült ki az, hogy nem normális? ... Nem még 1919-ben, csak most vált kellemetlenné egyesek számá­ra, mert hiúságában sértve érezte magát és pofázni kezdett. SZENTES. 1935-ben a termé­szetes szaporulata a város lakosságának 680 volt és ebből megmaradt 93 csecsemő aki el­érte az újévet. A város lakos­sága 33.000, tessék kiszámíta­ni, pusztul-e a magyar faj? AZ UJ GENERÁCIÓ. Nagy Zoltán aki a gazdasági aka­démiát elvégezte (mint tányér­sapkás volt hírhedt) a cégény- cigándi br. Kende-féle 1800 holdas birtokra került gazda­tisztnek. Mint aféle “erős kéz” kora hajnalba akarta a cselé­deket munkába hajtani. Fel­keltette egyik napnak hajnali órájában az ott alkalmazott Ka­Méreteiben és tartalmában is nem mindennapos esemény volt az az előadás, amelyet a Civil Liberties Union agilis képviselője Dr. F. Ward tartott az Auditórium tágas termében, amelynek minden részét megtöl­tötte az a több mint ötezer hall­gató, akik megjelentek, hogy az igazságtalanság, az erőszakos­ságok ellen harcoló társaság képviselőjét hallhassa. Dr. Ward előadásának tárgya az amerikai alkotmány volt kapcsolatban azokkal a dönté­sek és magyarázatokkal, ame­lyeket az utóbbi időben a Leg­felsőbb Bíróság ahoz hozzáfű­zött. Dr. Ward ötezer hallgatósá­gának mindegyike leikéből be­szélt, amikor kimutatta, hogy a Legfelső Bíróság kilenc tag­ja egyenként is és mint ennek az országnak leghatalmasabb magyarázói ellentétbe az al­kotmány megszerkesztőinek az intencióival, az ország­vardi György bérest, hogy ki­adja neki az elvégzendő mun­kát. A béres tiltakozott ezen hajnali intézkedés ellen, miből veszekedés támadt közöttük. A végén az “erélyes kezű” gazda­tisztet a béresek agyonverték. A MAGYAR szeszkartel 5 év alatt 26.861.000 pengő pro­fitra tett szert, ez alatt csak az értendő mit maga bevall ha­szon cimén. Amikor a magyar termelésű szeszt külföldön li­terenként 21 fillérért kótyave­tyélik el addig Magyarországon 4.80 és 5.00 pengő közt lehet csak egy liter szeszt vásárolni. Ez a nagy szesz drágítás ennek dacára is jóhatást gyakorolt, még pedig azért, mert a ma­gyarok lassanként kénytelenek leszokni a pálinka élvezetéről. Viszont a gyógyszereknél, erő­sen érezhető ez az ár, mert azok is melyek szesszel készül­nek emiatt szinte megfizethetet­lenek. A SZÍJGYÁRTÓ mesterek és munkások a bőripari mun­kásoknak szervezete utján (fezakszervezet) fordultak a kormányhoz, hogy az állami munkáknál (hadászati cikkek) őket juttassák a megrendelések­nek az elkészítéséhez. A mun­káltatók és munkások tették ezt közössen. Hát már egészen idáig csúszott le bizony az “osz­tályharcos” szakszervezeti moz­galom. Ennél szebb együttmű­ködését a tőkének és munkának még Mussolini sem merte volna álmodni, amit itt maguk az “osztályharcos” szakszervezetek valósítanak meg minden presz- szió nélkül. Szomorú állapotok. CSONGRÁD. A városi kupak­tanács az inségmunkán robo­tolók számára korpából sütött kenyeret ad a munkabér fejé­ben. nak alaptörvényeit, amelyek minden polgárnak egyforma jogokat és igazságokat írnak elő, ma úgy magyarázzák, hogy az megkülönböztetést teszen a Wall Street urai, az acél bárók, a szénmágnások és egyébb ipar hiedelmek és a munkások jogai között. A nagytudásu előadó kijelen­tette azt is, hogy a Legfelső Bíróság magyarázó hatalmával szemben az egyedüli erő a mun­kásság szervezett ereje lehet és csak annak van módja és ha­talma a kilenc magyarázó he­lyett a dolgozók millióinak az érdekét képviselőkkel helyette­síteni. Az IWW Egy Nagy Szerve­zete a bérrendszer eltörlésével, amely a szervezet végső célja, olyan társadalmi rendszert épit amelyben a legszebb alaptör­vény, a testvéri szeretet fogja az emberiséget összekötni min­den írott törvény nélkül is. G. Bakos. A bányász unió konvenciója nem javította a bányászok helyzetét Los Angelesi levél

Next

/
Thumbnails
Contents