Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-02-01 / 878. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1936 február 1. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Egy évre ....................... $2.00 Félévre ................... 1.00 Egyes szám ára ........... 5c Csomagos rendelésnél.. 3c Subscription Rates: One Year ___ $2.00 Six Months ________ 1.00 Single Copy ...... 5c Bundle Orders _____ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD <^g^>42 Kit szolgál az aggkori biztosítás? Az állami munkanélküli és a szövetségi aggkori biztosítási törvénynek a sok rossz oldala mellett még az is hibája, hogy ennek segítségével a munkáltatók minden nehézség nélkül kikutathatják, hogy a munkások soraiban kik a részükre megbízható elemek és kik gondolkoznak a saját fejükkel. Ahoz, hogy valaki jogos legyen a munkanélküli segélyre, vagy aggkori biztosításra szükséges egy nyilvántartási iv kitöltése, melyet a munkáltatók bocsájtanak ki. A megválaszolandó kérdések között szerepel, hogy a kérdezett mely szervezethez tartozik, mily magaviseleté volt a múltban és milyen oknál fogva hagyta el utolsó munkahelyét. A valóságban, tartalmazza mind azon kérdéseket, melyeket a rendőrállomáson intéznek egy letartóztatott munkáshoz és még néhányat, melynek révén a munkás egész élettörténetét megtudhatják. A nyilvántartási iv kibocsájtása öszhangban van a nevezett törvényekkel, amennyiben a segély alapra bekollektálandó összeget a munkásoktól a munkáltatónak kell kezelni és továbbítani. Azonban, hogy ehez miért van szükség tudni, hogy egy munkás mily szervezethez tartozik és milyen magaviseletü volt az előbbi munkákon, arról nem ad felvilágosítást a hivatalos közeg. A tény az, hogy ezen kérdések egyáltalán semmi vonatkozásban nincsennek a segély üggyel, de jó alkalom a munkáltatóknak az aktiv szervezett munkásokra rátenni a kezüket és rajtuk tartani örökidőkre. Az IWW mindig ellenezte az ily törvény hozását abból az okból, hogy ennek révén könnyebben fekete listára kerülnek a munkások aktiv elemei és amint a gyakorlat bizonyítja ez meg is történik. Osztálytudatos munkások saját és osztályuk érdekét szolgálják, ha megtagadják ily nyilvántartási iv kitöltését. A munka joga Az IWW alapelve és egész célkitűzése azon a felismerésen alapszik, hogy a munkás legelső joga, hogy munkája legyen, olyan munkája, amelyből magát és keresetnélkül levő hozzátartozóit, feleségét, gyermekeit eltarthatja. A termelő munkásnak ezeken kívül joga van mind arra, amit a föld gyomrából a napvilágra hoz, amit használati vagy élvezeti cikk gyanánt feldolgoz. Mig az utóbbihoz csak szervezett erejével juthat hozzá, amint azt az IWW három évtizede tanítja a bérért dolgozókkal, addig a puszta munka jogának a biztosítása kötelessége lenne minden társadalmi rendszer fentartóinak. Ennek a meglátásának ad kifejezést egy magyarországi kathólikus főpap a “Munka” cimü könyvében, ahol a munka jogáról a következőkép ir: “A munka első joga, hogy érvényesülhessen, vagy világosabban: az ember joga, hogy dolgozhassák és munkája után megélhessen. A mily világos az elv, oly nehéz megtalálni a helyes módot az elv gyakorlati keresztülvitelére. Ahol az emberek nem találták meg a módját a jog érvényesítésének, ott régen a szeretettel segítettek. Aki megfelelő munkát nem talált, azt a keresztény társadalom köteles volt felebaráti szeretetből vagy munkával vagy alamizsnával segíteni. A jogi intézmények tökéletlenségét a karikativ intézmények gazdagsága pótolta. Ezen intézmények gazdasága és áldásos működése bámulatba ejti azt, ki a német Ratzingen, a francia Lallemand s az olasz Morichini müveit először veszi kezébe. A szeretetbeli kötelességen túl jogit is megállapít a keresztény erkölcstan a végszükség esetére. Vagyis végszükség esetén a szegény nemcsak kérheti tőlem a segítséget, hanem tudtom nélkül is elveheti tőlem azt, amire életének fenntartására OKVETLENÜL szüksége van.” Az idézet megérdemli, hogy azt olvasóink elé vigyük nemcsak azért, mert azt egy kathólikus főpap irta meg, de mert az Magyarországon látott nyomda festéket, ahol még ma is középkori módra és eszközökkel kezelik a nincstelen nép helyzetét, amint arról lapunk hasábjain az IWW budapesti hírszolgálati irodája hétről-hétre számot ad. Nem von le az idézett értékéből az sem, hogy bár a munka jogát meglátja a főpap, de annak a gyakorlatbani keresztülvitelére ő még nem látja az utat, a módot. Az ő társadalmi állása, az egy emberöltőn át nyert nevelése ellenkezne azzal, hogy az ember munkára való jogát az ipari szervezett kiépítésének az eszközével lássa meg. E helyett a tűrök és hiszékenyek módszerével, a gerinctelenné sülyesztő jótékonysággal kívánja azt pótolni. Az idézettnek befejező része, nemcsak sokat mondó és hü tükre a mai rendszernek, amely óriási megkülönböztetést gyakorol a gazdag és szegény között, de a legegyenesebb ellentéte a tízparancsolat azon rendelkezésének is, amely a lopást, a mások vagyonának az eltulajdonítását bűnnek nyilvánítja. A kathólikus főpap azt Írja, hogy “végszükség esetén a szegény nemcsak kérheti tőlem a segítséget, hanem tudtom nélkül is elveheti azt tőlem, amire életének fenntartására okvetlenül szüksége van.” Hogy az uralkodó osztály Magyarországon és a világ másrészeiben nem osztja a főpap ilyen felfogását és meglátását, arról tanúskodnak azok a napi jelentések, amelyek minden felől a börtönök túlzsúfoltságáról adnak számot. A munka joga kiharcolására az egyedüli lehetőség az Egy Nagy Szervezet, amelynek gyakorlati megvalósításán az IWW harminc esztendeje munkálkodik. De mert ennek a megvalósulásához nem a szép és nagyhangú beszéd kell, hanem az iparokban dolgozók és a jelenleg munkanélkül levő munkásoknak az Egy Nagy Szervezetbe való tömörülése, ezért arra szólítunk fel minden munkást, hogy munka és emberi jogainak a kivédésére csatlakozzék az Egy Nagy Szervezethez, az IWW-hoz. UTAZÓ LAPKEZELÖINK: Illinois, Indiana, Missouri és Wisconsin államokat STANA GYÖRGY mtárs látogatja. Nyugat Pennsylvaniát KUCHER ANDRÁS mtárs keresi fel. Kérjük az ezen vidékeken lakó olvasóinkat és általában a magyar munkásokat, hogy a nevezett Bérmunkás megbízottakat támogasság munkájukban, amelyet az Egy Nagy Szervezet építése érdekében végeznek. A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA. NEWARK, N. J. Az IWW uj helységében 291. Market St.-en, második emelet, minden vasárnap délután 2:30 órai kezdettel, tudományos ebi- adást tartunk. Kérdéseket, hozzászólásokat Töltsön el néhány órát osztályharcos munkások társaságában. A buffaloi Bérmunkás Otthonban minden kedden és vasárnap este magyar és angol előadások. Kérjük a Bérmunkás olvasóit, hogy jelenjenek meg azon. 342 Dearborn Street. SOROZATOS TU DOMAIN Y OS ELŐADÁSOK NEW YORKBAN Az IWW magyarajku tagjai a tél folyamán minden vasárnap délután 3:30-kor TUDOMÁNYOS ELŐADÁST tartanak a Bérmunkás Otthonban 1351 Third Ave. február 2-án, a Munkás Betegsegélyző Szövetség első osztályával közösen lesz megtartva az előadás egy rendkívül érdekes tárggyal, A KURUZSLÁSTÓL A MODERN ORVOSTUDOMÁNYIG előadó: Dr. Klein Emil. Február 9-én, Vlasits Márton tart előadást, AZ UTÓPIÁTÓL A SZOCIALIZMUSIG tárgyról. Február 16-án, Fishbein László tart előadást. A munkásosztály feladatai a közelgő VILÁGHÁBORÚ KÉRDÉSÉBEN napirenddel. Február 23-án, Dr. Molnár Kálmán tart előadást, a tárgyat később tudatjuk. Felkérjük a new yorki munkástársainkat, hogy agitáljanak ismerőseik körében és tömegesen jelenjenek meg a sorozatos előadásokon. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályban, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belHL
