Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-06-27 / 899. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1936 junius 27. TÉNYEK ÉS MEGJEGYZÉSEK " A. K. rovata ...—...... AZ ETHIOPIAI háború befejezése (?) után az idegen földön tartott olasz hadsereg zúgolódik, visszakivánkozik “hazájába” szülei, családja, barátai körébe. Nem tudjuk, hogy mi vár reájuk. Az olasz imperializmus félmilliós hadseregének több mint a felét haladéktalanul vissza kell szállítani abba az országba ahol a háború megszűntével mélyen alább szálott a termelésre szükséges bérrabszolgák alkalmazása s minden érkezet katona csak növeli a bérrabszolgák tartalék seregét. Az ethiopiai háború 12 billió lírát emésztet fel. A háború kezdetén Olaszországnak 700 millió dollár értékű arany készlete volt, amely az elmúlt év végéig 350 millió dollárra apadt le, Olaszország bérrabszolgáinak, mint a világ bármely országában a szenvedés, nyomor jut osztályrészül. EZT NEM FOGJÁK a Wall Street ügyvédjei, az Egyesült Államok diktátorai a “Supreme Court” törvénytelennek nyilvánítani, ebben a törvényjavaslatban nemfogják felfedezni az MEGJELENT! RHETORIKAI KÉZI KÖNYV HOGYAN KELL Cikket írni Olvasni Beszélni Szavalni Vitatkozni Gyűlést vezetni. Hasznos minden munkásnak, minden egyleti tagnak. A 64 oldalas könyv ára 10c. Megrendelhető: BÉRMUNKÁS 3912 Sta. S. S. Cleveland, 0. ' ■' egyéni szabadság sérelmét. Április 30-án egy költségvetés került a washingtoni cirkusz bohócai elé amely szerint 525 millió dollárt irányoz elő a haditengerészet céljaira, május elsején megszavazták azt és már május 8-án a szenátus is jóváhagyta. Az Egyesült Államok törvényhozó testületéi évente több mint egy billió dollárt szavaznak meg, hogy a “modern” embergyilkolás művészetét, szerszámait fejlesszék. “Munkás” politikus vak vezérek azt ajálják mindenre kész követőiknek, hogy a demokrácia megmentése érdekében szavazzanak Rooseveltre. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK nemzeti adóssága 1789-től 1913- ig 24 billió dollárra rugót 1913- tól 1937-ig 37 billióra emelkedik. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK villanyáram és lég- gáz fejlesztésének 90 százalékát 9 hatalmas társaság kontrolálja melyek közül négyben J. P. Mor- gannak döntő szava van. Eme 9 társaság 13 billió dollárra becsült befektetésük után 17 százalékos osztalékot húznak s az Egyesült Államok 100 millió lakosát látják el villany és gáz szükséglettel. Van az Egyesült Államokban 1620 egyénileg kezelt villany és gázfejlesztő telep. Ugyancsak van 1930 városi és közsé- gileg kezelt telepek amelyek együttvéve 10 százalékát termelik a villany és gáz szükségleteknek. NEW YORK állam ipari felülvizsgáló bizottságának jelentése szerint 1936 február havában a munkanélküliek száma 638 ezer 204 volt, amelynek 20 százaléka az elmúlt négy évben egyáltalán nem volt a termelésben foglalkoztatva. CANADÁBAN IS Vancouver egyik polgári lapjában örömmámorban jelentik, hogy megszűnt a pangás, s helyét felváltotta a prosperitás. 1936 első negyedévében 1 billió 351 millió dollárral több volt a termelés, mint az előző év ugyancsak első negyedében. Ezzel szemben 9 ezer 474 ipari vállalat ez év április végén 918 ezer 716 munkást alkalmazott, az 1935 év április havában alkalmazott 933 ezer 221 munkással szemben, vagyis 14 ezer 505 munkással kevesebb volt alkalmazva és a termelés 1 billió 351 millió dollárral volt több. AZ ELMÚLT esztendőben az egész világ összes automobiljainak száma 2 millióval gyarapodott, vagyis 37 millió 275 ezer 264 volt. Ebből kétharmada az Egyesült Államokban van. Canada, Mexico, Angol, Francia, Olasz, Német és Oroszország emelkedést mutat ki. E hio- piában a háború miatt a burzsoázia hazafias lelkületében külföldre menekült ennélfogva az automobilok száma 697-ről 205-re szált le. Oroszországban van 200 ezer teher és 44 ezer személyszállító autó. VÉSZTŐ. Az éhező nép felvonult a községháza elé, hogy segélyt kérjen, a feneketlen éhezésre. Kenyeret ugyan nem kaptak, ellenben a zsandárokat vonultatták fel ellenük akik szétverték a kiéhezett magyarokat. Ezen felül a csendőrség létszámát megerősítették. Pedig szuronyból harapni nem lehet, legfeljebb a fűbe harapni tőle. OLVASD AZ IndustrialWorkert A CLEV. ÁLT. MUNKÁS DALKÖR Junius 27-én, szombat éjjel az European Concert Gardenban SZEGEDI ESTÉLYT rendez. Vacsora szegedi halászlé és kirántott hal. Ára 35c. Belépti dij 25c. Ifj. Schiffer zenekara játszik reggelig. ÚTIRÁNY: A Broadvi- ew-en ki a Walling Rd.-ig ott balra. Szállítás a Broadview Street carline végállomástól 8—9—10 és 11- ig. A Munkás Betegsegélyző Szövetség 30 éves fennállásának ünnepélyére melyet a Szövetség chicagói 13-ik osztálya 1936 junius 28-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel nagyszabású P I C N I K keretében rendez a 6400 N. Pulasky Rd. (Crawford és Devon) sarkán levő Berman Grove-ban. Az ünnepi beszédet Somló Lipót központi titkár tartja. Különféle társasjátékok öregek és ifjak számára. Elsőrendű tánczene. Kitűnő ételek és italok. Belépő jegy előre váltva 30c., a pénztárnál 40 cent. ÚTIRÁNY: Bármely irányból átszállva a Pulasky Rd. (Crawford Ave.) villamosra északra menve a végállomásig, onnan autók viszik a vendégeket a helyiségig, este pedig vissza az állomásig. NYUGTÁZÁS. Előfizetéseket küldtek: Junius 10-től — jun. 19-ig. J. Pásztor, E. Chicago......... 3 J. Feczkó, New York........... 1 F. Takács, Pittsburgh......... 2 A. Keresztesy, Pittsburgh.... 1 J. Szilágyi, Cleveland ........... 1 G. Rauch, Akron................... 1 E. Szigeti, New York........... 3 M. Stefankó, New York....... 1 P. Sütő, Detroit..................... 1 P. Bécsi, Phila....................... 1 J. Orbán, Phila..................... 1 J. Horváth, Chicago............. 1 Dubai-Molnár, Cleveland..... 4 ÉLETMENTÉS Irta:Louis René-Bazin. Délután megeredt az eső. Csendesen, egyformán szemezett, jó, kiadós esőnek Ígérkezett. A fürdözők menekültek a villákba vagy hotelekbe. Jacques Descours, a Bellevue ter- raszának egyik fekvőszékén végigterülve, térdén a nyitott könyvvel az esőtől szennyesen szürke tengert bámulta. — Ez a Saint-Nicolas-des- Flots a világ legunalmasabb fészke! — gondolta s még hozzá ez az idegölő eső! Pedig Jacques meg lehetett elégedve az élettel. Huszonnyolcéves volt, jcnövésü, elegáns, szép fiú, a többszörös milliomos Sébastien Descours egyetlen fia. Úgy élhetett, ahogy akart és hogy éppen valamivel foglalkozzék, Közép-Amerika vallásainak történelmi hátterét tanulmányozta. Ez év junius elején Jacques Descours és Geneviéve Saillard szülei közösen elhatározták, hogy “ezek a gyerekek gyermekkoruk óta imádják egymást, össze kell őket házasítani, hogy az esküvő ősszel lesz, októberben és hogy miután a Saillard-család Saint-Nicolas- des-Flots-ban nyaral, Jacques is ott fogja tölteni a nyári hónapokat.” így került Jacques ezen az esős délutánon a Bellevue ter- raszára. Menyasszonyát, Geneviéve-et, tagadhatatlanul szerette. Nem is idegenkedett e házasságtól. Kicsi koruk óta ismerték egymást. Geneviéve elegáns, szép lány volt, mindig jókedvű. Inkább ő, mint egy másik! . . . és Jacques minden ellenkezés nélkül utánuk jött ide a tenger mellé. Rendszerint az egész napot náluk töltötte a villában, melyet jövendő apósa bérelt a nyárra. Velük étkezett és csak aludni tért haza a hoteljébe. De ma, ebben az esőben, sehogy sem volt kedve nekiindulni. Pedig már bizonyára várják. Most egyszerre élénken felegyenesedett és előrehajolt. — Ki lehet ez a bolond? Egy fiatal nőt látott áthaladni a dagálytól ellepet strandon. Ledobta fürdőköpenyét és erős, szélesen iveit tempóval naki- uszott a nagy víznek. Jacques mosolyogva rázta a fejét, ördöngős bátorság kellett hozzá, nekivágni ezeknek a tarajos hullámoknak! . . . Egyszerre éles kiáltás hasított a levegőbe: — Segítség! . . . Segítség! Az úszó nő karjaival hadonászott, aztán hirtelen alábukott, Jácques gondolkozás nélkül lerohant, futtában ledobta a kabátját, beugrott a vízbe s abba az irányba úszott, ahol a nőt elmerülni látta. Nem messze a parttól. Harmadszori alábukásra sikerült a szerencsétlent megragadni és felszínre hozni. A parton végigfektette, jó negyedóráig dörgölte, lóbált a a karját, csipkedte a nyelvét, mig végül a nő felnyitotta a szemét. Pislogva bámult csuromvizes megmentőj éré és csak ennyit mondott: — Hülye! Jacques ahelyett, hogy megsértődött volna, elégedetten mosolygott. Mert a megmentett nagyon szép volt. Csodálatosan szép! . . . Jacques alig tudta tekintetét lefejteni a gyönyörű arcról, amelyet lassan-lassan újra megszínesített az élet pírja. — Nem ártana, ha hazasietnél és átöltöznél! — hallatszott mögötte egy hang. — Ó, Geneviéve! ... el is felejtettem . . . — A létezésemet? . . . nem baj . . . csak siess, öltözz át, azután gyere le a kis szalonba. Ott várlak. Persze . . . Geneviéve látta, milyen elragadtatva bámulta megmentett j ét. Most jelenetezni fog. Mindegy! . . . az a nő gyönyörű! ... és a hangja! . . . milyen édesen mondta: “Hülye!” Mikor Jacques vagy tiz perc múlva lement a kis szalonba, Geneviéve karonfogta: