Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-06-06 / 896. szám

1936 junius 6. BÉRMUNKÁS 3 oldal Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. BUDEPEST. 1935-ben 36.513 uj tüdőbeteg jelentkezett Budapesten kezelésre. Ezzel a nyilvántartott tüdőbetegek szá­ma a fővárosban 373.318-ra emelkedett. Ha tudjuk, hogy a fővárosnak mindössze egy mil­liónyi a lakossága, úgy meg­döbbentő ez a hatalmas Tbc. betegek száma. Ami egyrészt a hiányos táplálkozás, más­részt annak tudható be, hogy Pesten a lakosság 59 százaléka nyitott árnyékszékes házakban lakik, hol ismeretlen valami a csatornázás. Természetesen nem a burzsujok laknak eze­ken a részeken. ÚJPEST. A cipészmunkások sztrájkba léptek. A sztrájk részleges és szakszervezeti mód­szer szerint külön-külön igye­keznek műhelyenként megegyez­ni munkáltatóikkal. Ahol már megegyeztek ott fölvették a munkát. vizbe esett kisleányhoz csak ak­kor ment ki, amikor az rette­netes kínok közt meghalt és akkor is tökrészegen. A tárgya­lás tart. Nem történt semmi hisz csak magyar parasztokról van szó és számit ezek előtt az emberszámba? ENDRŐD. A már jelentett end- rődi csendőrsortüz áldozatai­nak hozzátartozói számára a kincstár kénytelen volt anyagi kártérítést adni, mert beigazoló­dott, hogy semmi szükség nem volt arra, hogy a csendőrség több sortüzet adott a tömegbe a választások ideje alatt. Már most mit tesz a finesz? Mivel adni kellett hát adtak. De eb­ből a hátralékos adókat és ille­tékeket levonják és igy egyik kezével, mit adni kényszerült a rendszer, a másikkal, még mielőtt a paraszt kezébe adta volna, adóba ugyanazt levonja. Hát nem gyönyörű megoldás ez? EGYHÁZASRÁDÓC. A szom­bathelyi biróság, most tár­gyalja a jegyző és az orvos föl­jelentésére azt a rágalmazási port, melyben nyilvánosságra került, hogy a közelmúltban történt nagy difteria járvány idején a falu 400 betege közül 15—20 beteget részesítettek ingyenes orvosi ellátásba, több százan feküdtek magas lázban és ezek közül tömegessen hal­tak el akiket orvos nem is lá­tott. Ez az orvos, egyik forró BÉCS. Az ipari munkások 55 százaléka van munkanélkül és 20 százaléka kénytelen ki­zárólag a város által nyújtott ingyen moslékon tengődni. TÓTKOMLÓS és környékén az ínségben tengődő parasz­tok fegyveres bandákat alakí­tottak és ott szerzik élelmüket ahol még van. Mint ezek a jelek mutatják kezdődik lassan már a lázadás. Ruhaviselési engedély Óceánia szigetvilágában dú­san göndör, gondosan ápolt ha­jukról ismeretes pápuák élnek. Nagyrészük még paradicsomi “gondatlanságban,” halászattal, vadászattal foglalkozik s a természetet imádva, édeskeve­set tud a civilizáció “áldásai­ról.” Sir hubert Murray ezre­des, Pápua kormányzója most jelentést küldött Londonba a gyarmatügy minisztériumba és beszámolt arról, hogy milyen ravasz fogással sikerült meg­indítania azt a folyamatot, hogy a pápuák felöltözzenek. A barnabőrü benszülöttek ugyanis a trópusi örök tavasz­ban és nyárban mindössze csak egy — övét viselnek, ebből áll egész ruhatáruk. A csalafinta kormányzó hiúságukra hatott, amikor rendeletet adott ki, CHICAGO IWW TAGSÁ­GA most vasárnap, junius 7-én, a szervezési alapra NAGY PIKNIKET rendez a GARDEN CITY GROVE-ON Lyons, 111. Kezdete d. e. 10 órakor. Részvételi jegy 25c. Szó­rakoztató műsor. ÚTIRÁNY: Az Odgen Ave. car a végállomásig, ott a Berwin és Lyons car veendő a végállomásig. On­nan két block westre van a park. amely szerint a benszülöttek csak hatósági engedéllyel visel­hetnek európai ruhát és ennek kiadása előtt le kell vizsgázniok a hatóság előtt a ruhák helyes viseléséből és tisztántartásából. Amióta előjog és az előkelő­ség bizonyos foka lett a ruha­viselés, a kezdetleges gondolko­zása emberek bedőltek: a ben­szülöttek immár tömegesen je­lentkeznek a ruhaviselés enge­délyéért és a kormányzó önelé­gült derűvel küldte el jelenté­sét . . . A nagy magyar Alföldön, de különösen a Tiszántúlon, a mérsékelt égövnél zordabb idő­járásviszonyok között, gyerekek ezrei vannak meleg ruha és csizma nélkül. Iskolába sem tudnak járni. Bedeszkázott, sárral eltömött ablaku viskók dohos mélyében húzódnak meg, hogy szalmazsákos vackokon, zsúppal és megfagyott trágyá­val fütött kemencék padkáin teleljenek át. Nálunk nem kel­lene kipróbálni a pápuák kor­mányzójának rendszerét. Csak egyetlen cselfogás kellene: megteremteni a ruhavásárlás anyagi lehetőségét és minden hatósági engedély nélkül föl­vennék a szegény magyar zsel­lérgyerekek a ruhaneműket. Hja, de a magyar Alföld, a Tiszántúl nem angol gyarmat, itt nem lehet olyan könnyen az öltözködésbe beugratni az em­bereket . . . Forgalmi adó a misepénzek után A HOROGKERESZT RENDELETE ÉS A VATIKÁN VÉLEMÉNYE. Vatikánvárosban nagy meg­botránkozást okozott az a ber­lini jelentés, amely hírül adja, hogy a német pénzügyminiszter forgalmi adót vetett ki a mi­sepénzekre. “A közvélemény megint azokkal a zaklatásokkal áll szemben, amelyek velejárnak minden vallási üldözéssel” — mondja az “Osservatore Roma­no,” a Vatikán hivatalos lapja. “Ezeknek az intézkedéseknek célja és jelentősége az, hogy cinikusan sértik az egyház szent­ségét és szab;1.' ságát ” A Vatikán lapja erősen mél­tatlankodik amiatt is, hogy a horogkereszt rendeiete “a ke­resztény hit legszentebb meg­nyilatkozását,” a miseáldozat- ban való részesülést kereske­delmi műveletnek minősiti, a katholikus lelkészt pedig, mint “az oltár munkását” kezeli. Koldusáradat Szomorú koldusözönlés in­dult meg Debrecenben. Debre- recen várossá elhitette magával, hogy rendőri intézkedésekkel “megoldja” a kolduskérdést. Koldusellenőrök járták be az utcákat és a rendőri fogdákba vitték az utcai és házaló kol­dusokat. Most az élet mutatta meg döbbenetesen, hogy a ren­dőri beavatkozás nem megoldás. Még olyan lap is, amely kö­zel áll az “egri normához,” a koldusrendezés reakciós formái­hoz, még az is kénytelen észre­venni, hogy valami itt nincsen rendben. A debreceni intézkedé­sek hatása alatt ugyanis való­ságos népvándorlásban indult meg a környékbeli szegények özönlése Debrecen felé. Irtóza­tos elképzelni is, hogy micsoda nyomorúság hajszolja ezeket az embereket, ha igyekeznek magukat engedély nélkül való kolduláson tetten éretni, mert azt hallották, hogy az “igazolt,” közsegélyre utalt koldusokat a város napi étkezésben részesíti és ezenkívül havonta hat pen­gő készpénztámogatást ad ne­kik. A népkonyhái ebédlevesért, a havi hat pengőért hatvan ki­lométer távolságból is zarán­dokolnak a falu szegényei; tö­megesen, szívesen mennek a rendőri fogdába. Micsoda fe­neketlen nyomorúság elől me­nekülnek! Micsoda ijesztő nyo­morúságban élhetnek, hogy százaknak és százaknak legfőbb vágya már csak az, hogy “be­jegyzett’ koldusok lehessenek. Az éhhalál elől menekülő emberek vállalják a téli fagyos utakon való vándorlást, a be­börtönzést, a kitoloncoltatást egy ilyen szörnyűséges remény­ségért. A olduskérdésnek ime, Debrecenben sem találták meg a megoldását. “Egri norma,” kol­dusellenőrzés, rendőri fogda, toloncolás itt nem segít. Munka és újra csak munka kellene, máskép nem lehet meg­menteni a magyar életet. MEGJELENT! RHETORIKAI KÉZI KÖNYV HOGYAN KELL Cikket Írni Olvasni Beszélni Szavalni Vitatkozni Gyűlést vezetni. Hasznos minden munkásnak, minden egyleti tagnak. A 64 oldalas könyv ára 10c. Megrendelhető: BÉRMUNKÁS 3912 Sta. S. S. Cleveland, O. ALÁBBI KÖNYVEK VANNAK KÉZNÉL A BÉRMUNKÁSNÁL Ady: Ki látott engem............................................................. 75c. Ady: Uj versek..................................................................... 75c. Ady: így is történhetik..................................................... 1.00 Franknói: Martinovits élete............................................. 1.00 Dr. Totis: Szerelem és szaporodás.................................. 1.00 Gogoly: Holt lelkek........................................................... 1.00 Fábián: Ezer ember asszony nélkül................................. 1.00 Fábián: Hat ló negyven ember......................................... 1.00 Zola: A Rougon család......................................................... 75c. Zola: Paskal orvos............................................................. 1.00 Zola: A föld......................................................................... 1.00 Barbusse: Erő......................................................................... 75c. New York regénye, 2 kötet............................................. 1.50 Jack London: Mélység......................................................... 75c. Jack London: Az alakszai dianna......................................... 75c. Jack London: ősök istene..................................................... 75c. Chehov: A koldus................................................................... 75c. Glassworth: Testvériség....................................................... 75c. Lubbeck: Az élet örömei..................................................... 75c. Gorkij : A besúgó................................................................... 75c. J. Smidth: Krisztus istensége................... 40c Ameringer: Osztályharcok Amerikában.......................... 50c. Bauer: A szocializmus útja................................................. 50c. Gorkij: Kispolgár................................................................. 25. Justus: Amerika ipari fejlődése........................................... 75c.

Next

/
Thumbnails
Contents