Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-01-18 / 876. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1936 január 18. Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. Jelentésünkkel az 1935. évet le is zártuk abbeli reményben, hogy az USA-i munkástársaknak igyekeztünk valókép-et adni magyarországi állapotokról ezzel nem végeztünk hiábavaló munkát. Célunk volt objektiv hírszolgálatunkkal ellensúlyozni a reakció világgá kürtőit valótlan híreit kellő értékére leszállítani és ezzel a külföldi munkásságnak a helyes ítélethez és megállapításaihoz segédkezet nyújtani. A jövőben még intenzivebben fogjuk kötelességünket ebben az irányban teljesíteni. Testvéri üdvözlettel. A HÍRSZOLGÁLATI IRODA. Egy tolvonással semmisítik meg a “munkástörvényeket” szervezett erő hiányában BUDAPEST. A polgármester, most irt ki pályázatott 201 tanitói állásra. Bár a hirdetmény jelzi, hogy csakis az ideiglenes minőségben s már a városnál alkalmazottakkal töltik be ezt a 201 állást, eddig 2050-en pályázatot nyújtottak be. Ezek minden eszközt, megragadnak, magas protekciók szállnak sikra, hogy elnyerhessék azt az állást. Az állam mindenesetre 4100 pengőt keres, mert a pályázatokra darabonként 2 pengős bélyegeket kell ragasztani. Ennyivel adóznak a reménykedők. A latiane- rek között is tehát dúl a munkanélküliség, bár vannak egész vidékek, ahol egy tanító sincs alkalmazva és ha nem volnának oly büszkék kulturfölényükre ezeket mind el lehetne helyezni. Hja erre a célra nincs pénz. PESTERZSÉBET. A mechanikai szövőgyári sztrájk még tart. A szakszervezet a iparügyi miniszterhez fordult, hogy főzze meg az igazgatóságot, hogy adjanak valamit a proliknak abból, amit követelnek. SÁROSPATAK. Windischgraetz Lajos herceg által bitorolt Rákcczi-féle kastélyban 20.000 pengő adósság miatt árverés folyik. A herceg ur jelenleg a III-ik birodalomban él. A SZEGÉNYSÉG jele, hogy Budapest lakossága a múlt év első 9 hónapjában egy millió egyszázezer pengővel kevesebb értékű gázt fogyasztott, mint a múlt hasonló időszakában. KECSKEMÉTEN, Jóri Sándor gazdánál volt gulyásgyerek Nagy István 13 éves fiú. Gyámja a bírósághoz beadott kereset levelében a többek között a következőket adja elő: “A gazda a fiút télen át hideg helyen altatta, rossz, ázott pokróccal ta- kartatta és elhullott állatok húsával etette. A gyerek megbetegedett izületi gyulladást kapott, bokája lesüllyedt, elnyo- morodott és gyomra is tönkrement. A gazda ezeket részben beismerte azzal, hogy döghust “néhányszor” etetett a fiúval stb. Kell ehez kommentár? A KÖZPONTI dij és illeték kiszabási hivatalnál nagyarányú sikkasztásnak jöttek a nyomára. A sikkasztásokat Dr. Szabó Andor nevű pénzügyi titkár követte el, akiről megállapították most, hogy született elmebeteg. Hogy 30 éven át, hogy tudott normális lenni és ilyen fiatalon ilyen állásra alkalmas lenni született elmebajjal az rejtély. Mindenesetre újból divatba jött a bolondokházának igénybevétele, ha valami disznóság napfényre kerül. Ideje volna, hogy minden városi és állami funkciónáriust megvizsgálnának, mert ezek mind normálisak, amíg kinem derül valami sikkasztás rájuk. Egész bátran Gömbösön lehetne elkezdeni, mert azt a sok marhaságot amit ez az ur csinál valóban nem lehet normális ésszel végezni. Viszont szomorú, hogy ilyen elmebetegek kormányozzák, igazgatják ezt a szerencsétlen országot, meg is látszik. RÁKOSLIGET. Már jelentettük, hogy a munkásfaló rákosligeti jegyző, kit hamis érettségi bizonyítványai választottak jegyzőnek leleplezték az okirat- hamisitást. Most azután kiderült, hogy nem is valódi nevét viselte, mert az is hamis. Neki pedig nem kellett volna illegalitásba lenni. Letartóztatták. Jöhet az elmegyógyintézet ennek is. NYUGTÁZÁS. Jan. 4-től — jan. 13-ig. Előfizetéseket küldtek: M. Fekete, Coraopolis......... 3 M. Vlasits, New York-------- 1 St. Visi, Cleveland............ 1 S. Nyirán, Cleveland........... 1 M. Vékás, Cleveland.—......... 1 F. Kulcsár, Cleveland........... 1 J. Herczegh, Cleveland....... 3 J. Leisz, Cleveland----------- 2 St. Tóth, Chicago................... 1 J. Horváth, Chicago............. 3' J. Feczkó, New York....___ 4 J. Gáli, Niagara Falls......... 1 S. Varga, Buffalo................... 1 G. Csonka, Woodmont......... 1 G. Stana, utón...................... 9 FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA. Jan. 4-től — jan. 13-ig. Mrs. L. Lefkovits Clev.... 1.00 N. Juhász, Buffalo........... 1.00 Pataky, New York........... 1.00 F. Schnekszer, So. River 3.00 J. Nemesh, Canada......... —.50 Mrs. J. Schneider, Detroit —.50 A SZERVEZÉSI ALAPRA ADAKOZTAK. J. Deme, Akron............... 3.00 J. Kish, Bridgeport......... —.50 B. J., New York............... 1.00 V. Sike, Detroit............... 2.00 Mrs. J. Nagy, New York.. 1.00 A VÉDELEMRE ADAKOZTAK L. Lefkovits, Cleveland.... 3.00 Mrs. J. Blaskó, Palm City 2.00 J. Nyirán, Cleveland...... 1.50 Mrs. A. Szedlacsek, N. Y. 1.00 A Wagner-féle törvényjavaslat, amelyet az Egyesült Államok kongresszusa néhány hónappal ezelőtt fogadott el, amely szerint büntetés terhe alatt tilos Company Unionokat a munkásokra rákényszeríteni: A Wagner javaslat alapján a munkásnak joga van saját maga választotta szervezetbe lépni s munkaadójával közösen megegyezve a munkaidő és a bérek felett. Eme határozatott illetve törvényt a kongresszus hozta. Amikor ezen javaslat a kongresszus előtt volt, heteken, hónapokon át az Egyesült Államok úgynevezett munkás szervezetei, politikai pártjai százával küldték a táviratokat, kérték, sőt követelték, hogy a kongresszus iktassa törvénybe Wagner szenátor javaslatát. Úgy a szenátus mint a kongresszus az elmúlt év — 1935 — junius havában törvényerőre emelte azt. Amikor a szenátus és a ■kongresszus tárgyalta eme javaslatot az AFofL hangzatos frázisokkal dobálódzó elnöke, Green több beszédében és számtalan újságírói tanácskozáson hangsúlyozva jelentette ki, “hogy ha a Wagner-féle törvényjavaslatot nem szentesitik, Általános Sztrájkba viszik Amerika munkásságát.” Minden osztálytudatos munkás tudatában volt annak, hogy Green fenyegetődzései csak képmutatás, ravasz cselfogás. A törvény javasalat elfogadása után jubiláltak a “munkás” vezérek. Az elfogadott törvényjavaslatot a munkások “arany jogának” — Magna Charta — nevezték el. Alig hat hónapra az elfogadott javaslat után, a szenátus, a kongresszus, — amelynek tagjait a “nép” választja — eme határozatát Kansas Cityben egy szövetségi biró — akit nem a nép választ — törvény ellenesnek nyilvánított a szenátus, kongresszus honatyái által törvénybe iktatott és az Egyesült Államok elnöke által szentesített törvény j avaslatott. És most Green mentegetőd- zik azzal, hogy eme határozat nem az egész Egyesült Államokra szól, hanem csak a Missouri liszt őrlő telepre. Ez ideig sem vették komolyan eme törvényt az ország ipari mágnásai, nem is várják a “Supreme Court” öt bírójának a “törvénytelennek” nyilvánító határozatát. Egyszerűen nem veszik figyelembe, nem ösmerik el törvénynek, ők a Supreme Court határozata nélkül is törvénytelennek, alkotmány ellenesnek nyilvánítják azt. A szenátus és kongresszus egy hatalmas szervezett erővel áll szemben, az Egyesült Államok munkáltatóinak szövetségével, amely csak azt a törvényt ismeri el, csak azt szentesíti, amely a magántulajdon, a profit őszentsége fokozatos felhalmozódásának érdekében hozatott! Csak ezeket hagyja érvényben a Supreme Court, amelynek bírái egytől-egyig Morgan, Rockefeller pénzintézeteinek vagy az acél és olaj trusztöknek . tanácsadói, ügyvédei voltak, mielőtt a Supreme Court birói székét elfoglalták. Az Egyesült Államok elnöke bármely párthoz tartozzék is nem nevezhet ki felsőbb bírósági tagot sőt még nagyobb pénzügyi vagy ipari államokba nagykövetet sem anélkül, hogy azt előbb a munkáltatók szövetsége jóvá nem hagyja és ha mégis kinevez, lapjaik és szónokaik utján annyira felkorbácsolják a “közvélemény” tiltakozását, hogy kénytelen azok akaratának elárendeltje lenni. Ha az AFofL három millió tagja az Ipari Egy Nagy Szervezet alapján volna szervezve, nem volna szükség kongresszusi határozatokra munkás törvényeket illetőleg, hanem, amint a munkáltatók szövetségének nagy tanácsa diktál ma, éppen úgy az Ipari Egy Nagy Szervezetben tömörült munkások alkotnák meg a törvényeket, amelyeket szentesíteni volna kénytelen nemcsak a szenátus, kongresszus és a Supreme Court, hanem az Egyesült Államok leghatalmasabb törvényhozó testületé a United States Chamber of Commerce is. Ideje volna az Egyesült Államok bérrabszolgáinak, ha nem a politikai pártokon keresztül ígért vagy hozott törvényekbe vetné bizalmát, hanem saját gazdasági erejére támaszkodva vívná meg történelmi harcát, mert a polgári vagy munkás politikai pártok, sem az AFofL, de még az általuk szervezendő “ipari union” sem az a szervezet, amely maradandó munkás törvény alkotásra képes. Azt csak egyedül a forradalmi Ipari Egy Nagy Szervezet van hivatva megteremteni, amelynek alapja a forradalmasított munkás agyak, karok hatalmán nyugszik. ALEX K. Szerkesztőiüzenetek S. Holló* New York. — A fogadást munkástárs nyerte meg mert a párhéttel ezelőtt megjelent “Ismeretek gyűjtése” írást a clevelandi V. M. küldte be. J. Kish. Phila. — A beígért színdarab készül és a tavaszra már hangos lesz vele a munkás színpad szerte Amerikában. J. Nagy, Erie. — A lapzottság legutóbbi havi jelentésében február 15-ére kéri a naptárak leszámolását. Erre az időre igyekezzen a még fenma- radtakat elhelyezni.
