Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-05-30 / 895. szám
1936 május 30. BÉRMUNKÁS 7 oldal TÉNYEK ÉS MEGJEGYZÉSEK--------- A. K. rovata AZ IPAR és kereskedelem fellendülése, az Egyesült Államokban hasonlítva az 1929-es prosperitás évhez. 1936 január havában az ipar és kereskedelemben 79 százalékát alkalmazták a bérrabszolgáknak, a termelés 85 százalékot ért el, mig a fizetés a 68 százaléknál maradt. Eme három kimutatás — amelyet a munkáltatók szövetsége adott ki — fényesen igazolja, azt a rettenetes nyomort amelyben az iparokból kizárt bérrabszolgáknak kell elszenvedniük. De a munkán levők helyzete sem valami rózsás, bizonyítja ama kimutatás mely szerint a termelés 85 százalékot haladta meg, eme kimutatás szerint 6 százalékkal több energiát kellett felhasználniok, amig a fizetés 32 százalékkal maradt alul az 1929-es év mögött. Ez megmagyaráza azt is, hogy a kizsákmányoló osztály hatalmas telepei óriási haszonnal zárultak az 1939-ös évben. Amig a munkásosztály közömbös s szervezetlen marad, addig a kizsákmányoló osztály a technika fejlődésének segélyével milliókat zár ki évente a termelés helyéről s a munkán levők termelő képességét állandóan fokozza, a termelésből kizárt milliók tartalék seregét felhasználja arra, hogy a béreket minél alacsonyabban tartsa. Ez a bérrabszolgák tunyaságának jutalma. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK “uj osztás” kormányának ipari vizsgáló bizottsága egymásután hallgatja ki a hatalmas ipari vállalatok, pénzintézetek fejeit, — akik mint J. P. Morgan is mondotta — nem adják semmiért sem azt a kellemes időt amit a vizsgálat folyamán töltenek el. Walter S. Gifford az American Telephone and Telegraph System igazgatója elmondotta, hogy 1925-ben lizetése évi 100 ezer dollár volt amelyet 1929- ben 250 ezerre emeltek melyet 1933-ban amikor a társaság az ötnapos munkahétre ment át ném volt az oka mindennek, őrá hallgattam, elvitt nagyurak társaságába, ahol mindenki rajongott értem és mindenki majdnem a tenyerén hordott. Nemtudtam, hogy ennek a társaságnak csak öröm leánya vagyok és a barátnőm szedte értem fel az aranyat, melynek fejéül csak judás csókokat adott és biztatást. Ez az utcai vacak tette tönkre az egész életemet és ettől a fertőzött élettől már menekülni szeretnék, ki az emberek közzé, ahol voltam. Le kell, hogy küzdjem magamban ezt a gyöngeséget mert valami azt az érzelmet kelti bennem, hogy ezt meg kell bosszulnom, megtorlója kell legyek azoknak, kik kihasználták a testi épségemet és belevezettek ebbe a gyalázatba. Elismerem, hogy az én gyensaját maga 206 ezer dollára szállította le. Ugyanezen társaság munkásainak átlagos évi fizetése 1144 dollár. Amig a parazita osztály bőségben, mámorban úszik sőt fullad bele, addig a munkásosztály a nyomor tengerében sü- lyed. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK állat álománya 1936 január elsején, lovak és csikók 11 millió 861 ezer, öszvérek 4 millió 822 ezer, szarvasmarha 69 millió 529 ezer, tehén és borjú 26 millió 236 ezer, bárány és birka 52 millió 210 ezer, disznó és malac 42 millió 541 ezer. A fent elsorolt összes állatok 1936 január 1-én, 4 billió 885 millió 302 ezer dollár értéket képviseltek. Eme kimutatás az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának jelentéséből vettük. Ebben a tej jel-mézzel folyó Kánaánban több mint 197 millió 199 ezer állat van, amelynek húsa táplálékul szolgál az emberiség számára. Eme óriási állat állomány dacára, ma itt Amerikában, több mint 20 millió egyén, akik az állam kegyelméből tengetik rongyos életüket, kénytelenek hetek hosszat hús nélkül lenni. Néhány évvel ezelőtt, a depresz- szió legnagyobb esztendejében 1933-ban, amikor 40 milliónál is több volt a szükségben szenvedők száma, az Uj Osztás kormánya 100 millió dollárt fizetett a közvagyonból 6 millió malac elpusztításáért, melyeknek húsából, zsírjából még szappant sem volt szabad főzni. Megsemmisítették, mérges folyadékokkal élvezhetetlenné tették. Ez nem titok, ezt mindenki tudja, s azt is tudják, hogy milliók szükséget szenvednek, éheznek, sőt az ország minden részében naponta százával halnak éhen s még sem ébredtek arra az osztálytudatra, hogy ezt a rendszert, amely magán- tulajdon, profit, s bérrendszer alapján áll fen, felcserélnék egy olyan társadalmi rendszerré, amelyben mindenki élvezhetné geségemen múlott nagyon sok, de a rendszert okolom és azokat, akik irányítják, nem adtak kellő nevelést, nem fejlődött ki az ellentálló képességem, hogy letudjam küzdeni azt a gyengeséget a szépért és a jóért, melyet elérni a mai rendszerben egy nő csak testének áruba bocsátásával érheti el. Ez ellen a rendszer ellen óhajtok ismét küzdeni, — volt az utolsó szava, amit alig birt kimondani. Szeméből köny csordult ki, de mögülle a rendszer elleni gyűlölet csillogót felém, keze nem reszketett már amikor kezet fogott velem, a pádról mind a ketten felálltunk és elbúcsúztunk egymástól — találkozunk azon az utón ismét ahonnan letértem — jegyezte meg. Sütő. a természet áldását, a technika fejlettségét. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK acéltermelése 1900-ban 10 millió tonna volt, 1910-ben 25 millió tonna, 1915-ben a világ háború második évében 43 millió tonnára emelkedett, 1920-ban 41 millió tonna, 1925-ben 45 millió tonna, 1929-ben a prosperitás legvadabb évében 56 millió tonna, 1932-ben az “Új Osztás” kormányának hatalomra jutása előtti évben 14 millió tonnára esett le, 1935-ben az “Uj Osztás” “Share the Wealth” “Soak the Rich” kormánya alatt fel- emelkedett 35 millió tonnára. A LEGUTOLSÓ kimutatás szerint New York városában 440 ezer egyén van segély listán, akiknek túlnyomó része családos ember s hozátartozóik- kal egyetemben 1 millió-750 ezer egyént képviselnek, akiknek mindennapi rémük az ember szükségleteinek előteremtése. Az Egyesült Államok politikus és szakszervezeti bohócai egymásután vonulnak fel az újságok hasábjain, a rádiókon s magaszfalják a mai csodás társadalmi rendszert. Az egyik rész dicséri, hogy az “Uj Osztás” kormánya alátámasztotta a kapitalizmus düledező várát s Mózes módjára az Ígéret földjére vezetik az ország népét. A másik része a kormányt okolja, hogy csak néhány millió vagy tiz millió dollár profitot vágtak zsebre az elmúlt évben. Hogy mennyire lendült fel az ipar az elmúlt esztendőben, azt legjobban mutatja a nagyvárosok népének rettenetes nyomora. New York városa a világ leggazdagabbak egyike s ebben a városban 1935. évben 383 ezer 384 egyén folyamodott segélyért, melyek közül 213 ezer 974-nek megadták az állam által előirányzott szégyenletes alamizsnát. 208 ezer 509 folyamodvány olyan egyénektől volt, akik még csak 1935-ben folyamodtak először vegélyért. 174 ezer 800 olyan folyamodvány volt, akik már voltak segélyen de ideiglenesen más bevételeikből tartották fen magukat. GARBAISÁNDOR Pittsburgh és környéki gyűlései Május 30-án, szombaton délután 2 órakor Windber, Pa.-ban. Május 31-én, vasárnap délután 3 órakor East Pittsburghban a Magyar Házban (222 Cable Ave.) Junius 2-án, kedd este 8 órakor a mckeesporti Magyar Társaskörben. Junius 3-án, szerdán este 8 órakor Pittsburghban a Socialist Lyceumben, James St., North Side. Junius 4-én, csütörtökön este 8 órakor Pittsburghban a hazel- woodi Magyar Társaskörben. A gyűlésekre belépődíj nincs. FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA. Máj. 16-tól — máj. 23-ig. Mrs. Pelárgus, New York 1.00 New Yorki csoport........... 2.25 MBSz 17-ik oszt Phila.... 5.00 GULYÁS KIRÁNDULÁS New Yorkban. Ne várjunk a nagy melegekre a legszebb kint a szabadban mostan. Ezért határozta el, az IWW new yorki csoportja, hogy az évad első és legnagyobb GULYÁS KIRÁNDULÁSÁT május 31-én, vasárnap egész nap fogja megtartani, a közismert Edenwald erdőben. Lesz jó cigányzene és szórakoztató játékok. Belépti dij nincs! Helyszínen készült gulyás és lacipe- csenye. ÚTIRÁNY: A Lexington Ave. E. 180thSt. subway a végállomásig, ahol a Westchester Railroad local train veendő a Dyer Ave. állomásig. Vagy pedig a 3rd Ave. “L” a 133-ig utcáig ahol szintén a Westchester Railroad local train a Dyer Aveig. Onnét jelző táblák mutatják az utat a helyig. Esős • idő esetén a következő vasárnap lesz megtartva. ALÁBBI KÖNYVEK VANNAK KÉZNÉL A BÉRMUNKÁSNÁL Ady: Ki látott engem................... 75c. Ady: Uj versek................................................................. 75c. Ady: így is történhetik..................................................... 1.00 Franknói: Martinovits élete............................................. 1.00 Dr. Totis: Szerelem és szaporodás.................................. 1.00 Gogoly: Holt lelkek........................................................... 1.00 Fábián: Ezer ember asszony nélkül................................. 1.00 Fábián: Hat ló negyven ember........................................ 1.00 Zola: A Rougon család..................................................... 75c. Zola: Paskal orvos............................................................. 1.00 Zola: A föld......................................................................... 1.00 Barbusse: Erő........................................... 75c. New York regénye, 2 kötet.......................................... 1.50 Jack London: Mélység..................................................... 75c. Jack London: Az alakszai dianna...................................... 75c. Jack London: Ősök istene.................................................. 75c. Chehov: A koldus............................................................... 75c. Glass worth: Testvériség.................................................... 75c. Lubbeck: Az élet örömei.................................................. 75c. Gorkij: A besúgó................................................................ 75c. J. Smidth: Krisztus istensége................... 40c Ameringer: Osztályharcok Amerikában.......................... 50c. Bauer: A szocializmus útja.............................................. 50c. Gorkij: Kispolgár................................................................. 25. Justus: Amerika ipari fejlődése....................................... 75c.
