Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-04-18 / 889. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to

OF THE WORLD 1 "/iTTT^leveland, Ohio pending

VOL. XXIV. ÉVFOLYAM.

CLEVELAND, 1936 APR. 18.

NUMBER 889 SZÁM.

Akron, 0. újabb sztrájk színhelye

MOST VASARNAP LESZ

Chicago és környéke értekezlete

Az IWW magyar tagjai, a Bérmunkás lapkezelői és olvasói 1936 ÁPRILIS 19-ÉN, vasárnap reggel 9 órai kezdettel tartják ez évi KERÜLETI ÉRTEKEZLETÜKET Chicagóban a Bérmunkás Otthonban 1604 N. California Ave.

Az értekezlet napirendje: a mozgalom érdekében kifejtendő propaganda és ahol a talaj megfelelően felvan dolgozva a szervezési munkák intenzív végzésének megtárgyalása.

A Bérmunkás Lapbizottságát Lefkovits munkástárs fogja képviselni a kerületi értekezleten.

Felszólítjuk South Bend és ettől nyugatra eső magyarlakta városokat Indiana államban, Illinois államban Chicagótól délre és nyugatra, valamint Wisconsinban Milwaukeetól délre eső városokban lakó tagjainkat, lapkezelőinket és olvasóinkat, hogy haladéktalanul tartsanak helyi gyűléseket és delegátusokat válasszanak, akik városunkat az értekezleten képviselik.

Mooney szabadonbocsátasáért változatlanul folyik a harc

AKRON, 0. — Még valójában el sem csendesedett az Öthétig tartó gummi munkások sztrájkja által okozott izgalom, már ujább sztrájk színhelye lett Akron.

Az elmúlt szombaton a város taxisöfförjei léptek sztrájkba,

GARBAI SÁNDOR

clevelandi gyűléseinek sorrendje:

ÁPRILIS 23-án, csütörtökön este 8 órai kezdettel a West Sideon a Lorain Avenuen levő Turn Hallban.

ÁPRILIS 25-én, szombaton este 8 órai kezdettel Garbai tiszteletére banket a west sidei Munkás Otthonban, Lorain Ave. közel a 44-ik utcához. Részvételi jegy 50 cent. ÁPRILIS 26-án, vasárnap délután 3 órai kezdettel gyűlés az East Sideon, az alsó Buckeye Rd-i Verhovay Teremben.

Mindkét gyűlésen az országos ut anyagi fedezésére 25 cent belépődijak vannak.

hogy érvényt szerezzenek azon követelésüknek, mely heti 14.50 fizetési biztosítékukat 2 dollárral emelné. A felállított követelés között szerepel 30-tól 40 százalékig való részesedés a bevételükből.

Úgy látszik, hogy az unió vezérek nem nagy bizalomnak örvendenek az akroni taxisoff őrök körében sem, mert a munkások szándékáról csak akkor értesültek, amikor már a munkát egyöntetüleg abbahagyták, mivel követelésükre nem kaptak kielégítő választ.

A sztrájk tetemes veszteséget jelent a kompanynak, különösen a szombati nagy üzleti forgalomban, valamint a vasárnapi húsvéti szükségletben.

Akron szervezett munkássága, de maga a lakosság is általános szimpátiával van a sof- főrök iránt és semmi kilátás nincs arra, hogy társaság sztrájktörőkkel merészelné au- tójait az utcára engedni. '

A sztrájkolok szolidaritása jó és igy győzelemre van kilátásuk.

A Tom Mooney Védelmi Bizottság terjedelmes jelentésben számol.be a habeas corpus tárgyalás további menetéről, amely két hónap után újból tárgyalás alá vette a 19 éve börtönben raboskodó Mooney ártatlanságát bizonyító ügyét.

Mooney már eddig is bebizonyította, hogy neki semmi köze nem volt a Steuarts és Market utcáknál történt robbanáshoz és hogy az közönséges fra- me-up munkásmozgalmi tevékenysége miatt. A jelentésben közölt tanú vallomások is ezt bizonyítják az alábbiakban:

A tanuszékbe ültetett George W. Grimmer, aki álneveken többször szerepelt a közúti villamos társulatok alkalmazásában, mint kém. Ilyen agent pro- vokatőri szerepet töltött be nemcsak a san franciscoi társaságnál, hanem az Egyesült Államok más városaiban is. Ez a tanú elmondta, hogy ő azért volt alkalmazva, hogy sztrájk esetén a munkásokat erőszakosságokra szítsa, hogy azután szét lehessen verni a sztrájkolókat és megtörni a sztrájkot. 1916- ban San Franciscóban egyenes utasítása volt a United Railroads uj elnökétől, Lillienthal- tól, hogy menjen el a helyettes főnökhöz, McCanthoz, aki majd megmondja mi lesz a teendője. McCants neki azt mondta, hogy “vannak e városban többen, akiket a vizen túlra kell juttatni.” (A vizen túl alatt a san- quentini börtön értendő.) A megnevezett egyének között volt Mooney is. Grimmernek ki

volt adva az utasítás, hogy állandóan kövesse Mooneyt és “kéznél legyen, ha valami történik.” Grimmer elmondta, hogy amikpr a bombarobbanás történt, ő egy villamos kocsin volt, s a végállomásnál a kalauz és a felügyelő előtt megjegyezte, hogy “azt hiszem, ezt majd Mooneyra tűzik.” Egy héttel későbben, amikor egy másik villamoson utazott, három ember hozzáment és megszólította: “Ön ez ügyben élj áratta a száját. A legjobb, amit tehet, azonnal távozni.” Erre Grimmer úgy megijedt,' hogy távozott Los Angelesbe.

Ugyancsak Grimmer mondta el, hogy az 1907-iki sztrájknál megismerkedett egy Joseph Daugherty nevű félindiánnal, aki két személyt megölt, amikor azok a villamoskocsját meg akarták támadni, s ezért semmi baja sem lett. Újra találkozott Daughertyval 1920-ban Los Angelesben, amikor nagyon ideges volt és “minden percben várta, hogy lelövik.” Grimmer megkérdezte őt: “Mit gondol, kitől eredhet az a Steuart és Market utcai dolog? Moo- neytől?” Daugherty a vállára tette a kezét és mondá: “Neki nem lett volna bátorsága ahoz. Én a kezemet a vállára tehetném annak, aki azt elkövette, Mooneynak egyáltalán semmi köze sem volt ehez.” Daugher- tyt később meggyilkolták Chicagóban, feje le volt vágva. Ezt megerősítették a chicagói hírek.

(Folyt, a 7-ik oldalon.)

Budapesti hírszolgálati irodánktól:

PORSZEMENKÉNT ÁRULJÁK AZ ORSZÁGOT:

Címmel a közelmúltban cikk jelent meg a Bérmunkás-ban. Ehez a cikkhez nekünk is volna néhány megjegyzésünk. Kezdjük talán ott, hogy hosszú nyomozás és kutatásaink dacára sem bírtunk nyomára akadni annak, hogy itt azt a bizonyos “Hadi múzeumot” felakarnák építeni, amelynek a trükkjével igyekeznek élelmes magyar úri gengszeterek megvágni az amerikai magyarságot. Azomban emlékezzünk kissé vissza, kezdetben vala egy trükk mely a magyarországi palikat ugratta be hasonló svindlivel. Régebben “Erdély” földjéből 2—3 gram port egy bádog skatulyában, mit falra lehetett függeszteni árultak itt. Az ilyen borsós áron eladott és állítólag nemzeti célt szolgáló bevétellel még máig sem számoltak el. Azután itt volt az úgynevezett földreform: Az urasági földek egy részét és pedig a legrosszabbat e “reform” során tízszeres áron a parasztok nyakába sózták, egész kis parcellákat. Mint ma mondják a miniszterek azért, hogy levezessék a parasztság földéhségét. Ezek a beugratottak ezideig nyögték a törlesztéseket és ma százával rúgják ki őket “birtokukról.” Mert 60—80 filléres napszámból nem futja a törlesztésre. Oda a viskó, az eddig fizetett összeg és az a baromi munka ami ezekből a terméketlen parcellákból, legalább valamit termő földdé varázsolt. Azután itt volt a “Trianoni” jelvény ügye, mit külföldön csináltattak és a végén egymást lopták meg. Mivel e csonka országon már ilyen trükköknek nem ugranak be az emberek, most kivetették hálójukat az USA-ban élő magyarságra. Magyar testvéreinknek egy a kötelességük. Ahol ezek a többféle pecsétes Írással ellátott gengszterek megjelennek rúgják őket ki, mert vagy magánsvindli az egész, vagy oly célt szolgál, melyből a hazai magyarságra több szurony, golyó, börtön származhatik csupán, de hadi muzeum soha. Erre egyébként sincs semmi szükségünk.