Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-04-04 / 887. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1936 április 4. TÉNYEK ÉS MEGJEGYZÉSEK A. K. rovata".............................. “Kik az igazi radikálisok?” FOLYTASUK csak tovább az 1935-ös prosperitást, mint egy figyelmeztetést azok szá­mára, akik még mindig a de­presszió korszakában képzelik magukat. Wm. R. HEARST. A Hearst lapok igazgatója fizetésképpen az 1935-ik évre 500 ezer dollárt vett fel. Hogy ezen idő alatt mennyi volt a tiszta haszna, mint a vállalat legnagyobb rész­vényeséé, ezt még nem adják tudtunkra »ma. MEA WEST színésznő 1935 évi bevétele 339 ezer 166 dol­lár. MARLENE DEITRICH szí­nésznő 145 ezer dollár. CHARLIE CHAPLIN színész 143 ezer dollár. BING CROSBY színész 104 ezer dollár. A. A. LICHTMAN United Artist Corporation igazgatója 161 ezer dollár. CONSTANCE BENNET szin- ügyi igazgató 176 ezer dollár. C. C. CONWAY a Continen­tal Can Co. igazgatója 295 ezer dollárt. ARTHUR BRISBANE a He­arst lapok munkatársa 265 ezer dollárt. K. K. KINGSBURG a Stan­dard Oil Co. californiai osztá­lyának igazgatója 136 ezer dol­lárt. B. D. MILLER a Wool worth társaság igazgatója 337 ezer 479 dollár fizetést húzott 1935- ben. WALTER GIFFORD. Tele­phone-Telegraph Co. igazgatója 210 ezer dollár. GEORGE HILL. Az Americ­an Tabacco Co. igazgatója 187 ezer dollárt. P. W. HAHN és C. F. NEILLY aligazgatók 150 ezer dollárt egyenként. A Central Hanover Bank igazgatója 100 ezer dollárt. Chase National Bank Rocke­feller intézmény igazgatója 175 ezer dollárt. Columbia Broadcasting Co. igazgatója 147 ezer 420 dol­lárt. Comercial Investment Trust Co. igazgatója 120 ezer dollárt. F. H. SINCLAIR. A Sinclair olajtársaság igazgatója 125 ezer 549 dollárt. E. W. SIN­CLAIR aligazgató 101 ezer dol­lárt. F. FARRELL aligazgató 101 ezer dollárt. A Continental Oil Co. elnöke 100 ezer dollárt. A Corn Products Refining Co. igazgatója 145 ezer dollárt, két aligazgatója 121 ezer és 500 dollárt egyenként. Crucible Steel Co. elnöke 145 ezer dollárt. Diamond Match Co. igazgató­ja 100 ezer dollárt. First National Bank New York elnöke 126 ezer 800 dol­lárt. General Electric Co. O. D. YOUNG és GERALD SW APE 100 ezer dollárt egyenként. Guarantee Trust Co. elnöke 107 ezer dollárt. International Cigar Machin­ery Co. elnöke 140 ezer 500 dol­lárt. Metropolitan Life Insurance Co. igazgatója 150 ezer dollárt, aligazgató 100 ezer dollárt. McCall Publishing Co. igaz­gatója 135 ezer dollárt. A Mutual Life Insurance Co. N. Y. igazgatója 112 ezer 500 dollárt. Literary Digest Publication igazgatója 102 ezer 500 dollárt. Főszerkesztője 102 ezer 500 dollárt. Standard Brands Inc. igazga­tója 112 ezer 500 dollárt. A Standard Oil Co. New Jersey igazgatója W. T. TEAG- LE 125 ezer dollárt. U. S. Rubber Co. igazgatója F. B. DAVIS 125 ezer 500 dol­lárt. U. S. Steel Corporation elnö­ke M. C. TAYLOR 161 ezer 675 dollárt, N. A. IRWIN igazgató­ja 101 ezer 500 dollárt. Wanderbilt Co. igazgatója R. T. VANDERBILT 153 ezer dollárt. Folytathatnánk ezt még csak­nem egy teljes oldalon át, mint­egy igazolásául annak, hogy a kizsákmányoló osztály részére prosperitás van. Véghetetlen azoknak a száma, akik 100 ezer dolláron alul 50—60—70—80 —90 ezer dollárokat vágtak zsebre fizetés gyanánt, az 1935- ik esztendőben. Rendszerint a társaságok igazgatói, részvé­nyesei is a társaságnak, s igy a fizetéseiken kívül osztalék­ban is részesülnek. 1934-ben 259 Department Store 407 millió dollár tiszta jövedelmet csinált 1935 első 9 hónapjában ugyanazon 259 üz­let 542 millió dollár tiszta ha­szonnal zárult. Kilenc hónap alatt 135 millió dollárral csinál­tak több hasznot mint 1934 teljes ideje alatt. A Ford Motor Co. 1935-ben az Egyesült Államokban és Ca- nadában 1 millió 200 ezer sze­mély és teherszállító automobilt állított elő. A Chevrolet Motor Co. 1935- ben előállított 1 millió 66 ezer 196 személy és teherszállító au­tomobilt. a Chevrolet Motor Co. 1912-től 1935 végéig 11 millió 105 ezer 278 autót gyártott. Graham Paige 300 százalék­kal emelkedett 1935-ben. Buick Motor Co. 175 száza­léknál több gépet gyártott 1935- ben mint az előtte való évben. A Hudson Motor Co. 100 szá­zalékkal gyártott több gépet 1935-ben mint 1934-ben. A Hud­son Motor Co. hetenként egy­ezer 500 gépet ad ki. Nash Motor Co. 56 százalék emelkedést jelent az 1934. év fe­lett. Dodge Motor Co. 87 százalé­kos emelkedést ért el 1935-ben az előző év felett. Illinois államban 1935-ben 1 millió 342 ezer 904 személyszál­lító automobilra vettek ki en­gedélyt és 190 ezer 843 teher autóra. 1935-ben egyedül Illi­noisban 57 ezer 470 személy­szállító autóval volt több, mint 1924-ben. Illinoisban az auto­mobil utáni állami adó fejében bevettek 18 millió 645 ezer 858 dollárt. New York egyik református lelkésze, akit önhibáján kívül felettes hatóságai előtt a “ra­dikális” elnevezéssel illették, ugyan azon a helyen, ahol ezek a “támadások érték” (a sajtó utján) “Kik az igazi radikáli­sok ?” címmel igen tanulságos elmélkedést vett a papirosra amely egyrészt igazolja a val­lás mai értelmezésének a hely­telenségét, amely messze eltá­volodott azoktól az eszméktől és tanításoktól, amelyekért Krisz­tus a keresztre feszittetett és amelyekért apostoli tanítvá­nyainak megvetés és megaláz tatás jutott ki. Általánosságban a népről a lelkész igy vélekedik: “Nem vagyunk elég radikálisak. Nem hatolunk le a radix-ig, a dol­gok gyökeréig. Nem tépünk k bizonyos dolgokat gyökerestől nem bocsátunk le bizonyos dol­gokat olyan mélyen, hogy gyö­keret verhessenek. Ezért ten- gődés egész életünk. Egyház­ban és egyházon kívül. Szinte irtózunk a változástól. Magunk­ban is, magunkon kívül is.” Bibliai idézetekkel valamin1: történelmi Írásokkal ismerteti, hogy a régi népek másként csi­náltak forradalmat ha a létező renddel nem voltak megeléged­ve. Hogy szószerint idézzük a lelkészt: “Hogy nem elég tá­madni az önzést, a mai társa­dalom egész rendjét. Hogy az osztály gyűlölet önmagában ép­pen úgy nem segít, mint az ál- hazafiság és az imperializmus, hogy a legnagyobb segítséget a millióknak nem az éhenhalástól menteni igyekvő relief mozgal­mak nyújtják, hanem a szere­tet. Nem a szentimentalizmus, hanem a szenvedő, önmagát odaáldozó s éppen ezért a ha­lált is legyőző Szeretet, maga a Krisztus az ő általa megszen­telt személyiségek hatalmas ereje által.” “Krisztus az igazi országhá- boritó, mert igazi békességet akar. Az ő tanítványai az igazi radikálisok, mert gyökeres vál­tozást tartanak csak kielégítő­nek az egyéni és a társadalmi életben egyaránt. Olyan forra­dalmat akarnak, amely a szív­ből indul ki és nem nyugszik, amig a legtávolabbi perifériá­kat is el nem éri az életnek.” “Nyissuk ki a szemünket és vegyük már egyszer észre, hogy világválságon megyünk keresztül. A fejsze a fák gyö­kerére vettetett. Lesz igen sok fa, amely hiába foglalta a he­lyét, amelynek a helyén más fa gyümölcsött termett volna, — gyökerestől kivágattatik. Hagyjunk fel minden másod-, harmad-, századrendü osztályo­zásával az embereknek . . .” “Isten először embereket te­remtett, akikből csak nagyso­kára lettek zsidók és kereszté­nyek, katholikusok és reformá­tusok, konzervatívok és liberá­lisok, kapitalisták és kommunis­ták . . .” Ne keressük az indokokat, amelyek az idézett sorokat a new yorki lelkészszel leírattak, de azokból sokat el kell nekünk is fogadnunk, nevezetesen, hogy a nép, különösen a megél­hetéséért dolgozók nagy töme­gei nem veszik úgy a maguk helyzetét, mint a körülöttük és fejük felett összecsapásra készü­lő életet, mind ez azért van, mert nem meggyőződésesen foglalko­zunk társadalmi helyzetünkkel. Nyitott szemmel figyeli a lelkész a világeseményeket, kü­lönösen a hét milliós New York szivében, ahol az elégedetlen­ség, az osztály tagozódás a sem­mit sem jelentő szószátyárko­dásban a megnemértő tömegek által az osztálygyülöletben merül ki. A csak az éhenhalás­tól megmentő mozgalmak helyet céltudatosabbat kell megvívni. Bár itt a lelkész a “szeretetre” épiti a maga uj társadalmát, nem hisszük, hogy a puszta ér­zéki szerelmet helyezi erre a magaslatra. De ha a szeretet alatt az emberek egyen jogosí­tását, a munkában való egyfor­ma részvételt és a munka gyü­mölcsének egyforma elosztását tartja önmagára, mint Krisz­tus igazi követőjére az igazi harci frontnak, mi és sok ezer gondolkodó munkás készek va­gyunk elhinin, hogy idézett Írá­sa nem a megszokott képmuta­tás, de onnan, a melyből kí­vánkozott ki, mint a világválság megoldásának egyedüli módja. OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. QUESTION — DISCUSSIONS. ADMISSION FREE. A Munkás Betegsegályző Szövetség A 30 esztendős Munkás Betegsegélyző Szövetségért az egész ország területén levő osztályokban megindult az akció JUBILE­UMI ÜNNEPÉLYEK érdekében valamint, hogy ezzel kapcsola­tosan mindenütt uj tagokkal szaporítsák a létszámot. ÁPRILIS 18-ÁN, Pittsburgh és a környéki osztályok által az East Pittsburghi Magyar Hízban. MÁJUS 17-én, a 11-ik osztály St. Louisban. MÁJUS 24-Én, a Cleveland East Side-i 50-ik osztály nagy­szabású banketje az Ifjúsági teremben, utána tánc. Több osztálynál még nem határoztak a dátum felett, mig sok helyütt az őszi hónapokban tartják azt meg.

Next

/
Thumbnails
Contents