Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-09-21 / 859. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to OF THE WORLD Cleveland, Ohio pending VOL. XXIII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1935 SEPT. 21. NUMBER 859 SZÁM. “ " ~ (v-■) SUGDOSAS ELADÓ Ezen felirattal körleveleket küldöztek ki az ország minden részébe, a munkásság sztrájk­jainak a letörésétől kezdve, bi­zonyos árucikkek ellen, vagy mellett való sugdosási kampá­nyok elintézését ajálják, vállal­ják ezek a sugdosásra alakult társaságok. Bár minket leginkább az osztályharc ezek között a sztrájkokkal kapcsolatos oldala érdekel ennek a legújabb “tisz­tességes üzl.et” alakulatnak. Amint az üzlet első titkait, fogásait, üzelmeit vizsgáló új­ságíró megállapította, iskolá­kat tartanak fen a sugdosásra regrutáit egyének, és ha mun­kások sztrájkját kell lebeszél­ni, hamis hírek és megtévesz­tő, a munkások összetartását leromboló híreket előre kifun- dálják, a tömeghangulat, érzé­sek, hiszékenység beható ta­nulmányozása után, erre hiva­tott egyének szabják meg, hogy mit és hogyan kell sugdosni. Amint írja ez az újság tu­dósító, sokszor kisebb dologgal házalnak, de mivel nem nagyon erősködik az eladással, igy job­ban megszívlelik és beszédbe állnak vele, akkor a sugdosás piszkos munkáját végző ren­desen a háziasszony, vagy ha idősebb asszony van a háznál akkor ahoz fordul és azt mond­ja: “Nem okolom magukat, hogy nem vesznek tőlem, én tudom, hogy ez n,em a maguk hibája, hanem a union vezető­sége, akik ilyen sztrájkokat el­rendelnek.” “Nézd én is voltam unionista, kerestem szépen pénzt az én szakmámba, d,e ezek a korrupt tisztviselők be- ugrasztottak engem is sztráj­kolni. Most nézd ilyen házalás­ból kell megélnem. No! az union nem jó, a sztrájkok bennünket ütnek legerősebben, a szegény munkásokat,” Sóhajtozás között megy a másik házhoz, hogy ezt tovább végezze. Egy másik formája a sugdosásnak, amit Toledoban nagyon sikeresen végeztek, hogy a gyárat elviszik más vá­rosba, ha a munkások be nem adják a derekukat. Ezt is ezen hivatásos sugdosó társaság ter­jesztette, melyben a lapok is segítségükre voltak ezt általá­nosan minden sztrájknál hasz­nálják a fentebb ismertetett, módszer mellett. Sokszor az union tagsági könyvvel szerelik fel az ilyen sugdosókat hogy a munkálta­tók részére veszélyes uniókat, vagy csoportokat megtörjék, de mivel rendesen erre a célra nagy gyakorlattal rendelkező egyének előre kitervezett és nagyon megfontolt formában intézik, sikerrel jár, melyben a sok vénasszonyos természetű és hiszékeny munkás ingyen segédkezik, mert sajnos, az em­beri természet, hogy a rossz hirt sokkal gyorsabban ter­jeszti mint a jót, amint a ma­gyar közmondás tartja a “rossz hir madár szárnyon,” a jó hir ólom lábon jár.” Erre példa egy V..........nevű egyén az Ohio Foundry mun­kások között. Nekünk mindig résen kell lenni, az ilyen ijesztésre szánt sugdosást, pletykát megaka­dályozni, mert bebizonyított tény, hogy nagy rombolást ké­pes végezni, még akkor is, ha szervezetlenül, tudatlanul fo­lyik, de biztosabb a hatása, amikor szervezett és gyakorlott vezetés mellett, a sok asszony- szájú munkás segítségével in­tézik azt A SZERVEZETTSÉG bizto­sabb mint a szerencse, ne várjunk szerencsére, hanem szervezkedjünk. lég egy Tiniont kaptak az automobil ipar munkásai DETROIT, MICH. — Nehéz és küzdelmes munka után az AFofL végre világra hozta új­szülöttét az “International Union of United Automobil Workers of America” szerve­zetet augusztus utolsó hetében. A bábái teendőket Mr. Green és Dillon végezték. A név mellyel elkeresztelték ezen fattyú hajtását az AFofL- nek már magában is hamisí­tás. Az uj szervezet nem egye­síti az autó ipar munkásait iparilag, hanem éppen úgy mint a régi szervezet szakmán­ként tagolja szét. Ezen szer­vezet csak a tömegtermelés­nél foglalkoztatott munkásokat kívánja szervezni. Még önren­delkezési jogai sincsenek, mert a tisztviselőket Green elnök nevezte ki és a Washingtonban székelő AFofL Végrehajtó Bi­zottsága fogja irányítani. Az autó szakszervezetek kon­vencióján, ahol bejelentették ezen szervezet charterozását, a A pangás dacára az osztalék emelkedik Az Egyesült Államok hadse­rege és haditengerészete az 1936-ik esztendőben több mint egy billió dollárt fog felemész­teni. A kormány kimutatása szerint eme rettenetes összeg átlagosan széjjel osztva min­den egyes férfi, nő és gyermek részére ebben az országban hat dollár és harmincöt cent jutna. Az amerikai komikusok Moszkva parancsára védelmük­be vehetik a “burzsoa demok­rácia eme maradványait” is. Néhány nappal ezelőtt azt az “örvendetes” hirt hozták a kapitalista lapok, hogy a Gene­ral Motors Corporation meg­duplázta az osztalékot. Vizs­gáljuk meg hogyan jutnak ehez az osztalékhoz amikor válság­ról és pangásról beszélnek és írnak. Ez év elején a kormány által kinevezett ipari felülvizs­gáló bizottság a következő je­lentést tette. “Egy hatalmas automobil vállalat 1930-ban 24 munkást alkalmazott egy au­tomobil előállításához naponta. 1935-ben már csak 16 emberre van szükség ugyanazon auto­mobil elkészítéséhez ugyanany- nyi idő alatt. Ma a forrasztó gépeken két ember ugyanannyi munkát ké­pes elvégezni mint 1929-ben hat ember végzett, egy body framing 1929-ben három dol­lárba került, ma harminc cen­tet kap a munkás ugyanazon munka végzéséért. 1929-ben egy automobil ajtó felvasalásáért 60 centet fizettek ma négy ajtó vasalásáért fizetnek 9 centet. Egy gép, amellyel vaskere­teket formálnak ma egy mun­kás annyit termel minit 1929- ben 175. — Az automobil gumi kerekeinek gyártásánál 1921- ben egy ember átlag számítva 449-et termelt, 1931-ben már 1015 volt, 1935-ben 1340. Austin Motor Works 1922- ben 55 munkást alkalmazott egy autó napi előállításához, 1934-ben már csak 8 emberre volt szükség. Tíz munkás ma annyi kokszot termel mint né­hány évvel ezelőtt 55 ember termelt. 1933 január 1-től 1935 julius végéig a gyári munká­sok száma egy és egynegyed millióval csökkent. 1924-ben csak 330 ezer munkással volt kevesebb alkalmazva mint 1930- ban. Ezen idő alatt a népesség 20 millióval emelkedett. Az ipari termelés 1914-től 1930-ig 72 százalékkal emelkedett, 1930- (Folyt. a 6-ik oldalon.) kezdettől fogva éles harcot vív­tak a haladó elemek az AFofL dominálása ellen. A haladók oly szervezetet akartak, mely­nek tagja lehet minden mun­kás aki az autó iparban van foglalkoztatva, tekintet nélkül, hogy mily munkát végez, vagy milyen szerszámmal dolgozik. A progresszivek többségben voltak, akik között a leghar­cosabbak Ohio és Wisconsin ál­lamokból jöttek. Nem kommu­nisták voltak ezek, akik “radi- kalizálni” akarják a szakszer­vezeteket, hanem felvilágoso­dott autó ipari munkások, aki­ket azért küldtek társaik e kon­vencióra, hogy érdekeiket véd­jék. A felülről jövő azon törek­vésben, hogy a kiváltságos szakmai vonalat továbbra is fentartsák az autó munkások között, a haladó elemek úgy látják, hogy a már létező szer­vezetek szétrobbantását céloz­zák, melyek némely telepen csaknem a száz százalékosságot érték el. Mind annak dacára, hogy a haladó elemek többségben vol­tak, Mr. Green túljárt az eszü­kön, amikor előhúzta a chartert, amely már előre el volt készít­ve a san franciscoi konvenció értelmében, amely Greenre ru­házta a jogot az uj szervezet tisztviselőinek kinevezésére. Eszerint az uj szervezet első elnöke J. Dillon, aki mint AFofL szervező érdemeket szerzett a munkások széttago- lása terén. KÖZEL VOLT A SZAKADÁS. A helyzet igen feszült volt a haladó rank and file és a konzervatív tisztviselők között a konvenció első napjától fogva és ez állandóan feszült ugy- annyira, hogy a negyedik na­pon majdnem szakadás állott be. Az összeütközés akkor tör­tént, amikor a szabályok kidol­gozásánál a 4-ik szakasz 1-ső pontját tárgyalták, mely a hatáskört állapítja meg. Ezen pont 14 különböző — az ipari unionizmust követelő — aján­lat ellensúlyozására került be, melyeket az alapszabály bizott­ságnak benyújtottak. Ezen alapszabálypont meg­határozza, hogy az “Internatio­nal Union of the United Auto­mobil Workers of America” felvehet és jogot formálhat (Folyt, a 8-ik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents