Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-08-10 / 854. szám
1935 augusztus 10. BÉRMUNKÁS 5 oldal TÉNYEK ÉS MEGJEGYZÉSEK —-----------------------A. K. rovata--------------------------Tom Mooney és Waren K. Billings ez év július 27-én, töltötték be 19-ik esztendejüket a kizsákmányoló osztály vasrácsai mögött. Mooney ez alkalomból egy hatalmas felhívást küld Amerika és a világ kizsákmányolt bérrabszolgáihoz melyben hozzánk fordul, hogy fokozottabb erővel végezzük kiszabadítása érdekében munkánkat. Tom Mooney bebörtönözésé- nek első percétől kezdve a világ munkásosztályába vetette bizalmát, s az elmúlt 19 esztendőben mely idő alatt a munkásosztály, d.e legkiváltkép- pen a forradalmi munkásosztály szégyenletesen keveset végztt kiszabadítása érdekében. Papoltak, szónokoltak, gyűjtöttek saját önző céljaikra, kihasználták Mooney szenvedéseit és ez a forradalmár eme sok csalódás és cserbenhagyás után is még mindig ugyan az a Tom Mooney, mint 19 észt,öntővel ezelőtt volt. Megalkuvás nélküli forradalmár. Ennek az embernek szabadsága érdeké- beni munkát csak a rosszaka- ratuak, s a munkásosztály szolidaritását megnem értők tagadhatják csak meg. Tom Mooney a világ munkásosztályának szimbóluma és egy- szersmint áldozata is. Ha ez a forradalmár bebör- tönözésének napján megtagadta volna ezt az osztályt, amely amióta kiragadta a hóhér kezéből mostoha testvérként viselkedik iránta, már régen szabadon járna. Tom Mooney eme sok keserves csalódás után sem tagadta meg a munkásosztályt, nem adta fel osztálytudatát, inkább a börtön vasrácsai között végzi be keserves életét. Ezért az emberért minden osztálytudatos forradalmárnak ha csak egy szikrányi szolidaritás érzelme van is, sorba kell állni, harcolni, áldozni, hogy az osztályharc eme rendíthetetlen harcosa minél előbb szabadon végezhesse a kizsákmányoló osztály elleni harcát. Tom Mooney védelmi bizottságának égető szüksége van anyagi támogatásra, hogy California állam legfelsőbb bíróságánál ügyét előterjessze. Eme biróság kimondottan ellensége Tom Mooneynak de a törvények megkövetelik, hogy oda folyamodjon mielőtt az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához fordulhat. A munkásosztálynak tunya lustaságát, pénzel, hosszú kerülő utakon, törvénynek nevezett igazságtalan egyének előtt kell tárgyalnia ahelyet, hogy mint egy ember gyakorolná az “Egynek a sérelme valamennyiünk sérelmét” s nem csak jelszavakként értelmetlenül dobálózna azzal, hanem önzetlenül gyakorolná is azt. Minden támogatás kizárólagosan Tom Mooney Molders Defense Committee P. O. Box 175 San Francisco, Cal. küldendők. Az Egyesült Államok kongresszusa 1789-től 1935-ig, vagyis 146 év alatt 24 ezer 16 törvényt gyártott, amely közül a legfelsőbb biróság 59-et mondott ki alkotmányellenesnek. Az Egyesült Államok pénztárában 1935 junius hó végén volt 9 billió 115 millió 380 ezer 809 dollár értékű arány készlet. Még mindig van miből billiókat megszavazni közmunkákra. Ez év elején billiót szavaztak meg a washingtoni honatyák, vizgátak, hidak, alagutak, vasúti keresztezések, állami épületek építésére és több mint egy félesztendő után is csak ígérik a közmunkák megkezdését. Még mindig az állami közmunkák helyett a segélyen tengődő ipari munkások, ügyvédek, doktorok, tanárok részére az állam tarisznyákat akaszt a nyakukba, szöges botot ad a kezükbe és szedeti velük össze a galyakat, papirosokat, ger.eblélteti a hulló fának levelét. Ipari munkások, vegyészek, mérnökök akik a társadalomban hasznos munkát tudnának előállítani a politikai állam gézengúzai szabotálják az emberiség jobb jövőjének eljövetelét ahoz, hogy a termelésben feleslegessé vált ipari munkások, vegyészek, mérnökök stb. visszakerülhessenek a termelés színhelyére, nem hangzatos frázisokba burkolt reformokra van szükségünk, hanem kizárólagosan a munkásosztály Egy Nagy Szervezetére, amely magába öleli az ipari munkásokat, vegyészeket, mérnököket. A termelés és szétosztás terén alkalmazott valamennyi munkást. Előbb-utóbb ki kell, hogy épüljön a termelés és szétosztás terén a világ munkásságának Egy Nagy Szervezete, mert enélkül képtelenség forradalomról, szabadságról, ipari köztársaságról még álmodni is. Az Egyesült Államok déli államaiban 1900-ban egy millió hétszáz tizenötezer lóerejü motorok voltak gépek hajtására alkalmazva. 29 esztendővel később ugyanezen területen az összes motorok nyolc millió hétszáz hatvanezer lóerőt képviseltek. Sok ezer sőt milliónyi bérrabszolga ebben az országban már hat esztendő óta várja, hogy mikor is jön el az az Ígért prosperitás, vagy az állami munka, ha mindjárt havi 19 dollárért is, de csak már volna. Ezek a termelés és szétosztásban feleslegessé vált munkások nem veszik észre, hogy megszűnt a pangás, hogy itt van a prosperitás. Mindennél hangosabban beszélnek azok a számok, amelyeket a nagy ipari vállalatok üzleti forgalma hoznak létre. Az Associated Gaz and Electric Co. 1934-ben 83 millió 975 ezer 89 dollár tiszta hasznot vágott zsebre, 2 millió 641 ezer 787 dollárral többett mint az előző évben. A Chrysler Automobil Co. 1935 január 1-től 1935 junius végéig bezsebelt 18 millió 656 ezer 309 dollárt, 8 millió 192 ezer 84 dollárral többett mint 1934-ik esztendő .első felében. Ugyancsak ezen év első hat hónapjában a DuPont lőszergyár 22 millió 450 ezer 485 dollár tiszta hasznot vágott zsebre. Hány ezer bérrabszolga vére tapad ehez a profitnak nevezett dollárokhoz, egy cseppet sem nyugtalanítja a DuPont családot, ők jó hazafiak, ágyukat adnak el az “ellenség- nak’ és fürészporral töltött lövegeket az államnak. Jó keresztények napkeletkor és napnyugatkor mormolják a biblia ama részét amelyben az áll, hogy “szeresd felebarátodat mint önön magadat.” “Ne ölj” s mégis tartják azt, ők felebarátnak tartják az ellenséges államok muníció vásárlóit is, csak aranyakkal fizessenek, ők nem ölnek, csak ágyukat, fegyvereket, mérges gázakat gyártanak amellyel a jogaikért küzdő szabadságszerető bérrabszolgák életét veszik, vagy egyik-másik ország munkássága védelmezi parancsszóra a kizsákmányoló kapitalizmust. Sears Roebuck Co. 1935 junius 15-től 1935 julius 15-ig vagyis négy hét leforgása alatt 30 millió 65 ezer 361 dollár forgalmat csinált, 39 százalékkal nagyobbat mint az előző év ugyanazon négy hetében. A társaság üzleti történetében a legmagasabb négyheti bevétel. A General Motor Corporation ötven százalékkal nagyobb bevételt jelent mint az elmúlt évben, az acéltelepek 60 százalékkal több profitot sajtoltak ki munkásaik munkaerejéből, mint 1934 első hat hónapjában. Minden hatalmas iparvállalat jelentése arra vall, hogy a depresszió megszűnt, prosperitás van. Csak az a tizenkét millió munkanélküli akiknek munkaerejére a termelés és szétosztás ágazataiban nincsen szükség, csak azok várják a hihetetlen tamások módjára a prosperitást. Mindenki boldog. Mindenki megelégedett, csak a munkásosztály aki termel, aki előállítja a javakat az elnyomott és kizsákmányolt, szenvedés és meghunyászkodás az osztályrésze. A munkásosztály mint osztály egyesülve az Egy Nagy Szervezetbe, megteremti azt a prosperitást amelyben nem lesz nyomor, nem lesz elnyomatás, kizsákmányolás. General H. S. , Johnson az NRA szervezője már több Ízben kimutatta fogafehérét a munkásosztállyal szemben. Ez év junius havában, amikor New Jersey államban a földieper érésnek indult az eperültetvények tulajdonosai szégyenletes árak mellett fogadták fel az eperszedő munkásokat, akik napi tízórai nehéz munka által hetvenöt, nyolcvan centet kerestek. A legjobb s leggyakorlottabb eperszedők napi .egy dollár és harminc centet. így aztán megtörtént, hogy az állam keserves segélyében részesülő munkások megtagadták az emb.erölő munka felvételét. Az ültetvényesek General John- sonhoz fordultak, aki jelenleg a szövetségi kormány megbízottja New York városának állami munkáin. És az NRA eme nagyképü szervezője nagy hangon kijelentette, hogy “amikor egy munkásnak alkalma van magánvállalkozónál munkát kapni még akkor is ha az kevesebbet fizet mint az állami segélybizottság, kényszeríteni kell a munka felvételére. És a fascista pioneer FDR- al és más hasonszőrű politikussal egyetemben, kényszerit.eni fogják a nincstelen bérrabszolgákat, hogy még a havi tizenkilenc dolláros könyöradomá- nyon is alul vállaljanak munkát. Ez a Wall Street aljas cselédeinek hatalmában áll, mert a munkásosztály szervezetlen. Ha ma az a tizenkét millió munkás, akiket a géprendszer fejlődése feleslegessé tett, tekintet nélkül arra, hogy a termelés mely ágában vált feleslegessé, tömörülne az Egy Nagy Szervezetbe, General Johnson és a kizsákmányoló osztály többi hasonszőrű kutyái, más hangon vonyitanának a munkásosztállyal szemben. De amig a munkásosztály ereje a politikai és gazdasági szektákra van széllyel tagolva, addig — tetszik vagy nem — szenvedni kell a kizsákmányoló osztály ostor csapásait. TÉVEDÉSÜNKET igazítjuk ki az alábbi közleménnyel. Ugyanis néhány héttel ezelőtt azt irtuk a Bérmunkás hasábjain, hogy az SLP csak azon kevesek között él még, akik az iparokból főleg előrehaladott koruk miatt kiestek és kis szatócsüzletekben próbálják a létfentartás szükségleteit előteremteni. (Semmi ellenvetésünk nincs e törekvés ellen.) Megállapítottuk, hogy ezekre komoly veszélyt jelent az iparokban dolgozók munka- beszüntetése, mert hitel nyújtására képtelenek. Ezért a “párt” hivatalból ellenez minden sztrájkot, amelyben a kis- üzletek vásárlói vannak érdekelve. Ezen írásunkat ma is fentartjuk. A tévedésünk az, hogy az SLP mások előtt ismeretlen, amit az alábbiakban igazítunk helyre. Az “A Munkás”-ból olvassuk, hogy Hartford, Conn.- ban egy tőkés lap szerkesztőségében és a New York Times tőkés lap szerkesztőségében valamint David Lawrence, a Saturday Evening Post politikai cikkírója ismerték — az A Munkás bejelentése szerint bár nem az SLP-t, hanem Daniel DeLeont a szocialista irót, az IWW egyik alapitóját. A párt 58 esztendős “létezésének“ az is eredménye, hogy a polgári lapok munkatársai tudomássul bírnak egy párt vezér hajdani létezéséről. Köztudomású, hogy mi nem vagyunk hívei a munkások politikai pártalakulásának mert az szétforgácsolását jelenti a munka szervezett erejének, amit kizárólag a gazdasági szervezet- beni tömörülés képvisel, de mi feljegyzésre azt tartanánk méltónak ha az SLP 58 esztendős “létezése” után, a bérért dolgozó kérgeskezü munkások tömegei jelentkeznének, hogy ismerik a pártot.
