Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-08-03 / 853. szám

1935 augusztus 3. BÉRMUNKÁS 7 oldal Kiknek áll érdekében az International elgáncsolni? Mi történt a kommunista Internationáléval, hogy az 1928 óta nem jött össze megbeszélni a világforradalom eszközeit. Hat esztendős depresszió után, amely a világ munkásságát minden eddigi válságoknál a legsúlyosabban érinti és eme válság közepette az Internatio- nál központi vezetősége a “pro­letár haza” fővárosában Moszk­vában nyolc.esztendő óta örök álmát alussza. 1935 elején Európában egy mozgalom indult meg, hogy a vörös Internacionálét 1935 má­jus elsejére hívják össze, eme mozgalomhoz csatlakoztak a német kommunisták titkos szer­vezetei is s követték őket: francia, osztrák, angol, olasz, magyar és cseh kommunisták pártjai. A “proletár hazában” a Trotzkyisták kavarták fel az ügyet és követelték az Inter- nationálé 1935 május elsejére való .egybehivását. Stalinék sanda szemmel néz­ték ezt a mozgalmat és mint a kondor keselyük a feneva­dak módjára csaptak le a moz­galom kezdeményezőire. Áru- lóknek, szabotőröknek, ellen­forradalmároknak nyilvánítot­ták azokat, akik eme mozgalom követői voltak. Egyedül Moszk­va és Leningrád eme hatalma­san fejlődő ipari gócpontokból több ezer forradalmárt inter­náltak Szibéria és a Kaukázus más barakjaiba. A május elsejére hirdetett nemzetközi összejövetelt május 23-ikára halasztották. Stalin­ék nem készültek el teljesen a francia fegyverbarátság ravasz terveivel s ennélfogva az Inter- nationálé összejövetelét akadá­lyozták meg. Május 23-ról au­gusztus 4-ére tették, mig most hozza hírül a táviró, hogy az Internationálé összehívását véglegesen elhalasztották. Sta­linék komiszárjainak nincsen bátorságuk szembenézni a vi­lág forradalmáraival, akiktől félnek, hogy számonkérik a “nemkívánatos elemeknek” be­csületes kommunisták, szocialis­ták, anarchisták száműzetését. Stalinék eme újabb vakmerő támadása az orosz forradalmá­rok ellen, még Maxim Gorkij­ban is megrendítette a további bizalmat a komiszárokkal szem­ben. Stalinék a “rule or ruin” ter­vezete alapján kormányoznak és a “proletár haza” eme “führ- erje” Oroszország legrégibb és legforradalmibb szervezetét az “old Bolsheviks”-t feloszlatta. Ha valakinek kételye van eme hatezer tagból álló szervezet forradalmisága ellen, annak fi­gyelmébe ajáljuk, hogy az “old Bolsheviks” tagjai sorába csak azok az egyének tartozhatnak, akik a pártnak 1917 előtt tag­jai voltak és tántoríthatatlan harcosai voltak ama társadalmi forradalomnak, amelyet a Bol­shevik party vívott az orosz uralkodó osztály .ellen. Stalin komiszárok csak igy voltak ké­pesek megcsinálni a francia és chechoszlovák fegyverbarátsá­got, hogy letörték, internálták, száműzték az igaz forradalmá­rok tízezreit. Csak néhányat sorolunk fel, Amerika forradal­márai előtt ösmert törhetetlen forradalmárokat, akiket Stalin­ék száműzetésben tartanak. El­tekintve Trotzktyól, aki hosszú évek óta száműzetésben él, ez a Trotzky volt az, aki megszer­vezte a vörös hadsereget, aki letörte a kulák ellenforradal­mat, megmentette Oroszorszá­got egy rettenetes fehér terror veszedelmétől és ma, ezt az embert mint árulót, mint el­lenforradalmárt száműzetésben tartják. És mert Trotzky részt mer venni a világforradalom előkészítésében, ennek meg- bosszulása képpen, fiát vetet­ték fogságba, a “proletár haza” komiszárjai. Trotzky felesége ifjú Trotzky édesanyja a New York Post junius 22-iki szá­mában Amerika szabadság­szerető forradalmáraihoz for­dul fiának megmentése érdeké­ben. Zinoviev a forradalom utá­ni külügyminiszter szibériai száműzetésben él. Ugyan ott van, ahova a forradalom előtt a kancsukás cár küldte. “Political Prisoners of Rus­sia,” amely szervezet a cár idejében alakult, tagjai tulnyo- mórészben anarchisták közül kerültek ki, Stalin feloszlatta és harminc tagból álló vezető­ségét hónapok óta börtönben tartják. Alexander Taratuta, akinek édesapja Lenin jobbke­ze volt, az Uralhegységben levő campben van ahova öt.eszten- dőre van itélv.e, mert kimon­dottan Trotzky mellett foglalt állást. Jugoszlávia börtönéből elmenekült Voojovitch, akit for­radalmi tevékenysége miatt a jugoszláv kormány halálra ítélt, nem hajlott meg Stalin­ék kommunista ellenes politi­kája .előtt. Ugyancsak az Ural hegységben levő fogolytáborá­ban, ötesztendei fogságra van ítélve. Az olasz szindikalista Gadji aki Mussolini vérszomjas hóhérai elől menekült a “pro­letár haza” földjére a Jarensky fogolytáborban van hat eszten­dei fogságra Ítélve. Felesége egy. orosz nő — mert nem je- lentette fel férjét az orosz ha­tóságoknál, hogy férje a mun­kásosztály felszabadításának egy más útját egyengeti, — háromesztendei nehéz kényszer- munkára ítélték és a Kazaks­tan fogolytáborba szállították. Sadrmirszky egy a világszerte ösmert anarchista forradalmárt három esztendőre a Marinsk fogolytáborba szállították, egye­düli bűne, hogy anarchista ta­nokat mert hirdetni a vörösök pápája, Stalin ellenére. Bili Shatoff, akiről a “Daily Work­er’’ még néhány hónappal eze­lőtt hasábokon zengedezte, hogy mily hatalmas munkát fejt ki a Transval szibériai vasúti vonal építésének igaz­gatásánál, leírták, hogy a vasú­ti mérnökök által lehetetlennek tartott műveleteket Bili Shatoff mint egy varázsvesszővel ol­datta meg s kicsinylőleg az IWW ellen leírták, hogy ez a Bili Shatoff Amerikában az IWW szervezője s oroszlapjá­nak szerkesztője volt — “mert még akkor nem volt Ameriká­ban kommunista párt.” — És ez a Bili Shatoff ez a lángész, aki a lehetetlent lehetővé tet­te, ma Szibériában él száműze­tésben ez a Bili Shatoff 1905- ben, amikor Gapon lelkész a cári palota elé vezette a mun­kásosztályt, ahol a cár kegyet­len kozákjai rettenetes mé­szárlást vittek végbe, Shatoff mint fiatal hadnagy megtagad­ta az engedelmességet és szá­zadának megtiltotta a népre való tüzelést, amiért a száza­dot megötödölték és Shatoffot életfogytiglani kényszermunká­ra Szibériába szállították, 1910- ben sikerült megszöknie és 1911-ben a lawrencei szövő sztrájknál lépett az IWW-ba és szervezte az orosz munkáso­kat, később az IWW orosz lap­jának lett a szerkesztője és 1917. év tavaszán az IWW Clev.elandon megjelenő lapjá­nak a “Solidarity”-nek nyomdá­jával felszerelve az Egyesüli Államokból több mint három­száz orosz IWW forradalmárral egyetemben Oroszországba in­dult. A hajó, amelyen utaztak Ker.enszky fogságába esett s több mint egy millió orosz röp- irat egy negyed millió füzet a nyomdával együtt a fekete ten­gerbe sülyedt. Csaknem a fele ennek a lelkes forradalmár csa­patnak Kerenszky és Demcsák hóhérainak estek áldozatul. Bili Shatoff oroszlán részt vett a forradalomban, bátor, elszánt harcosa volt a munkás- mozgalomnak s mint szabadság szerető ember, az igazságért harcolt, vágyódott. Szibériából megszökve a “szabadság hazá­jába” Amerikába jött, s amikor partra szállt látta, hogy a sza­badság szobra hátat fordított ennek az országnak és keletfelé néz s amikor már végigjárta egyik tengertől a másikig hir­detni, terjeszteni az igazságot a szabadságot, vissza vágyó­dott Oroszországba, érezte, tud­ta, hogy szükség van rá, meg­akarta bosszulni az orosz cáriz­muson a Szibériában eltöltött keserves éveit. Vissza ment, minden erejének, tudásával a forradalom érdekében dolgozott a magánkapitalizmus letörése után az ország újjá építésének munkáiból oroszlán részt vett. Keresztül vitte a keresztül vi­li,etetlent és amikor bevégezte munkáját nem az orosz cár kan­csukás kozákjai kisérték őt vissza oda ahonnan 1910-ben megszökött: Szibériába, ha nem a vörös hadsereg erős fe­dezete s a ma már őszbeborult forradalmár végső napjain a szabadság és igazság szimbó­luma mellett elmélkedhet a politikai kormány, a diktátor- ship uralma felett. George Andrechine a bolgár hadseregben elkövetett láza­dásra való izgatás címén élet­fogytiglani börtönbe került. 1907-ben sikerült neki meg­szökni. Magyarországon, Auszt­rián, Németországon át Fran­ciaországba került, ahol a szin- dikalisták szervezetében vett tevékeny részt, 1915-ben Ame­rikába jött, itt az IWW-hoz csatlakozott, amelynek szerve­zője, később az IWW bolgár lapjának szerkesztője. 1918-ban Landis biró a chicagói tárgya­láson Haywoodékkal egyetem­ben hazaárulás címén huszesz- tendőre Leavenworth börtönébe küldte. 1922-ben Haywoodékkal egyetemben a “proltár hazá­ba” menekült, ahol különböző komiszárius szerepekben tűnt fel. Néhány hónappal ezelőtt még a bevándorlási irodának főnöke volt, ma a Turuchawk region fogolytábor lakója. Wladimir Lossieff szintén szibériai menekült. Az orosz zsidó üldöztetésekből kifolyó­lag került Szibériába és onnan Amerikába. Itt az IWWT-nak vált tagjává és Shatoff után ő szerkesztette az IWW orosz lapját, amelyért Landis biró szintén húsz esztendőt mért ki számára, szintén Haywoodékkal menekült a “proletár hazába” szabadságot keresni. Ameriká­ban elsajátította az electrikus mesterséget és Oroszországban, Moszkvában az Electronazod igazgatója lett, később a nem­zetközi iroda komiszárja. Ma az uráli fogolytáborban hat esztendőre van ítélve. Charles Ashley egy angolor­szági születésű fiú, aki az IWW mezőgazdasági munkásainak volt éveken át szervezője-tit- kára. Haywoodékkal egyetem­ben Landis biró 15 .esztendőre Leavenworthba küldte. Hay- woodal együtt szökött Oroszor­szágba, ahol a nemzetközi iro­dának angol főnöke volt. Az el­múlt öt esztendőben a moszkvai News és moszkvai Daily News segédszerkesztője. Most öt esz­tendőre Szibériába van szám­űzve. John Bayer az IWW erdei munkások szervezője Landis biró a chicagói tárgyaláson tiz évi Leavenworth börtönre ítélte Haywooddal együtt Orosz­országba menekült szabadság vágyát kielégíteni. A moszkvai De Lux Hotel igazgatója volt. Hat esztendőre szibériai nehéz munkára lett ítélve. A hatvan éves forradalmár nem került Szibériába, mert Moszkva bör­tönében felakasztotta magát. Befejezte a munkásosztály sza­badságáért folytatott harcát. Az IWW tizenegy tagja kö­zül, akik a Leav.enworthi bör­tön helyett Oroszország sza­badságát kívánták élvezni a fentsoroltak száműzetésben szenvednek., Van-e a föld ke­rekségén olyan elfogult forra­dalmár, aki elhiszi alattomos vezéreinek, hogy ezek a rendit- hetelen forradalmárok, akik életüket, szabadságukat áldoz­ták fel a munkásosztály szent ügyéért árulókká, szabotőrökké váltak? Nem! Ezek az embe­rek forradalmárok, egész em­berek s megunták a diktátorok korlátlan hatalmát és a mun­kásosztály szabadságát kíván­ták uralomra vinni, ezért az­tán a vörös hadsereg szuronyai őrzik őket a “proltár haza” kü- lömböző fogoly táboraiban. * Legközelebb, amint az adatok teljesen rendelkezésünkre álla­nak, beszámolunk, hogy miért volt Haywood száműzve a moszkvai De Lux Hotelben.

Next

/
Thumbnails
Contents