Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-07-27 / 852. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1935 julius 27. SZILÁNKOK William McDermott, a nagy amerikai ujságszindikátus világot járó írója sok érdekes dolgokról számol be napi és heti cikkeiben. írásai, mint az átlagos polgári újságíróknál, magukon hordják az elkényeztetett, az elfogult figyelőt. Ilyen irók konklúzióit soha nem vehetjük készpénzül. Mégis — ha információkra van szükségünk — rájuk vagyunk utalva. Soraink közül nagyon kevesek vannak, kik anyagi gondoktól mentesen utazhatnánk ország- ról-országra s még kevesebbek, kik megfigyeléseiket papírra vetve azt rendelkezésünkre adhatnák. Elképzelésünkre és a prostitulált sajtó hírszolgálatára vagyunk utalva. Soraik között vagyunk kénytelenek kutatni a tényékért. Legutóbbi cikkezése az orosz szovietekről szól. Anélkül, hogy kitennénk magunkat a kommunisták velünk szemben mindig készen levő vádjának, hogy tudniillik a szoviet államforma és az élet kidolgozása nem más, mint eltorzított, marxizmusra hivatkozó de lényegében a kommunizmustól távollevő és folyton távolodó formát ölt s hogy ezek csak rosszakaratú, alaptalan üres vádak, melyek ösz- szehoznak bennünket a szovie- tek ellenségeivel a kapitalistákkal. Erre nézve elég megemlíteni, hogy a kapitalista államok ellenséges érzületéről beszélni vagy vaskos tudatlanság, vagy hazabeszélő propaganda a kispolgári elemek kommunistáinál lerakodottaktól. Azoktól, kik politikát űznének más pártoknál is ugyanazzal az ízléssel és pökhendiséggel mint ott teszik, ha arra alkalmuk volna. A múlt bőven igazolja ezt. Soraikból nem egy mászott más párt szekerére zsíros állásért. Ezt igy elkönyvelve nézzük az említett cikkező által világgá röpített figyeléseket. A kommunizmusnak szánt szovietek, amilyen mértékben barátkoznak meg a kapitalista államokkal Litvinov vezetése mellett, akként idomulnak hozzá a kapitalista országokban divó, ember és embert megkülönböztető, osztályuralmat jelképező mindennapi élethez. “Mig a tanulatlan munkások havi átlag keresete 180 rubelnél tart, ugyanazon üzemnél, vagyis a javak előállításánál alkalmazottak — úgynevezett tanult munkások — havi keresete sok esetben 50.000 rubelig megy.” “Egész csapat gyereket láttam 15.000 rubelért árusított kerékpárokkal, ami egyenlő egy tanulatlan munkás 7 évi fizetésével, holott ezen gyerekek életkora még nem engedett meg hét évi munkát. Hogyan jutottak tehát ezek olyan magas orosz értékhez?” kérdi a figyelő. “Egy pár selyem harisnya ára egyenlő az orosz átlagmunkás heti keresetével. S a folyton nagyobbodó áruházak kirakatai telve vannak ilyen és ebhez hasonló cikkekkel, más országokra emlékeztetőén sokan viselik a drága ruhákat a mezit- lábos vagy rongyokba tekert lábúak mellett. Munkanélküliség nincs. Sőt nehéz munkától távol maradni.” Másszóval a mezítlábas, meg a rongyokba csavart lábú is hozzájárul a társadalmi javak előállításához tehetségéhez mérten éppúgy mint a selyeming, lakkcipő és selyemharisnyát viselő és az előbbi legelteti a szemét a szépen, de tovább nem mehet. A tőkés rendszer szükségszerűen feltételezi az emberek megkülönböztetését, hogy születés, társadalmi állás, vagy képesítéssel mérjék egymást, hogy ezáltal testvér-testvér ellen, gyerek az apja ellen, munkás-munkás ellen állandóan hadat viseljen; hogy földi rendeltetésünket megcsufolva a bölcsőtől a sírig éhes szemmel, irigykedve kívánjuk a másikét. Ez a kapitalista lélek és erkölcs — tana. Éhez hasonlítva a kommunizmus jegyében született és még ma is azzal kérkedő szovietekben mindjobban kikristályozódó mindennapi életet, — ugyan ki hozhat fel vádat ellenünk, ha megvetéssel nézünk a politikusok minden fejtájára és mondjuk, hogy az emberiség megváltása a társadalmi javak egyenlő részesedésén alapulhat. Ilyesmiért küzdeni a politikusok, kik soha nem voltak mások mint élősdik, nem fognak. Az orosz forradalom politikai forradalom volt. Mint a francia és más országok forradalma egy újabb osztályuralmat teremtett. Az átlagmunkásnak csúfolt orosz munkásnak a mindennapi élet alsó létrára való helyezése készíti a más országok “átlag”-jaival való összefogásra, hogy átvegyék és üzemben tartsák a munka szerszámjait s tényleges munkára szorítsák az élősdiket. Ez lesz az ipari forradalom. Ez az, amit az IWW 30 éve tanít. Ez az, ami ma már gyökeret vert milliók gondolatvilágában. Ami meghozza a munka felszabadulását. “Korán reggel 3 órakor ötszáz főnyi tömeg tolongott Sweitzer lakása körül. Egy üst szurok volt velük, amit forraltak. Sweitzer lakása közel van a rendőrlaktanyához. Készültek Sweitzert és feleségét meglincselni.” Még tovább is szol a hir. Magyarázza a “népharag” okát. A rendőrség, hatonaság, meg a kormányzó rendvédéséről, illetve szemhunyásáról persze nem ir. Ha valamelyik bányabáróról, ki kapzsisága folytán ezreket megölt, nyomorékká, özvegyekké és árvákká tett, — óh ha egy ilyen “úri” emberről lett volna szó, a “csőcselék” vére folyt volna. Csak egy-egy “családi” ügyről volt szó. Ilyen fajta lincselés pedig fontos az “úri” erkölcsök megvédésére. Nem mérges gázzal mennek ide, de biztató szóval. Mennyivel másként festett a clevelandi rendőrség magatartása a súroló asszonyok, meg a National Screw sztrájkólóival szemben. Hjah, ezek a munkás- nyuzók az ők védettjeik. Mussolini rettenetesen csörteti a kardját. Készül az afrikaiak lemészárlására. S a muníció gyárosok dörzsölik a markukat. Lázitják az amerikai feketéket. Jön az aratás. Jön a profit! A munkás meg alszik. A clevelandi tisztviselő választás, melyet az AFofL helyi csoporjai ejtettek meg a múlt héten, hogy többett ne mondjunk — gyanús. A kapitalista lapok nagy előszeretettel referáltak a jelöltekről ismertetve MÁR A GYERMEKEK IS. Detroitban a napokban két gyermeket 7 és 8 éveseket fogott el a rendőrség, mert egy villamos kocsi alá bombát helyeztek el, mely többeket megsebesített és nemcsak a villamos elejét és összes ablakait, hanem a közelálló automobiloknak az ablakait is bezúzta. A két gyermek azt vallotta, hogy egy automobilból lopták ki az üvegben lefojtott robbanó anyagot és amint mondták még ott volt több is, csak az a jó, hogy nem volt munkás az a pasi, igy futni hagyták és nem volt, nincs bérharc igy nem igen lesz belőle frameup. POLITIKA. Nagyon helyes magyarázat ,van a magyar nép nyelvében a politikára, melyet egyszerűen úri huncutságnak neveznek, az is az. Detroitban 30 ilyen demokrata politikust fogtak el akik a múlt ősszel meghamisították a szavazatokat az összeszámolásnál. Elmer O. Hara, megyei hivatalnok, aki a számlálást ellenőrizte, Franklyn K. Morgan, Joseph C. Roosevelt, Anthony Wilkovsky, állami szenátorok vannak ezen huncutságot végző politikusok között, akiket most nem tudtak elfogni, mert vakáción vannak, némelyik a philipini szigeteken. Mondanunk sem kell, hogy a munkásságnak teljesen mindegy volna, hogy melyik “huncut úri banda” volna bent a hivatalokban, de ezeknek akik, hogy a “job”-jukat megtarthassák és még a barátjaiknaK is tudjanak jó könnyű politikai állásokat osztogatni, nagyon helyesen állásnak van nevezve, ott dolgozni nem kell, csak álldogálni. Melyért azok is mindenféle eszközzel igyekeztek a szavazatokat fogdosni. Ezen politikai posványba sü- ly.edt le az európai szocialista mozgalom is, leginkább Németországban és Ausztriában, valamint kisebb mértékben minden országban, ezért nem volt nehéz őket elseperni egy fas- cista diktatúrával. Ha az amerikai munkásság nem akar arra a sorsra jutni melyre a német, osztrák és maa jelöltek családi állapotát, vagyoni és társadalmi állásukat, ínyenc szokásaikat, (akárcsak iparbár ókról zengtek volna,) na és azt is megemlítették, hogy ez, meg amaz micsoda lelkes munkásvezér. Mennyivel más az, ha az IWW gyülésezik, vagy választ. Arról — ha egyáltalán írnak, — igy teszik: Thompson a nyugatról jött, börtönviselt stb. Cedervall a jóképű, középnyugatról jött (értsd: jöttment) ki a gyárak előtt szokta harangozni világfelforgató ideáit, stb. stb. Amott dicséret, magasztalás, az utóbbinál lebecslő köpködés. Hát nem gyanús ez? gyár munkásság jutott, akkor az ilyen “úri huncutság” politikai maszlagolástól távol kell magát tartani. Szervezkedni az iparokban, akkor még a republikánus képviselő urak is úgy fognak táncolni ahogy a szervezett munkásság fog nekik muzsikálni, melyhez az is hozzá fog tartozni, hogy magunk mellé fogjuk az iparokban, megtanítjuk őket hasznos termelő munkára. IGAZMONDÓ. Egy skót ember Londonban járt és katholikus barátjával sétálva a “Westminster székes- egyháza előtt mentek el.” Barátja megemelve a kalapját a templom előtt ezt a skót is utánozta. Ezt látja a barátja tudva, hogy a skót nem katholikus, csodálkozva kérdi, “te már megjavultál, hogy megemeled a kalapod a templom előtt?” — “Hát ez templom volt,” kérdi csodálkozva a skót. “Én azt hittem, hogy ez Anglia bankjának az épülete.” A MUNKÁS BETEGSEGÉLY- Ző SZÖVETSÉG PITTSBURG- HI 23-IK OSZTÁLYA 1935 augusztus 4-én, vasárnap egész nap a közismert kies fekvésű “SUMMER HILL GROVE”-on, N. S. Pittsburgh, Pa. NAGY PIKNIKET rendez, melyre ezúton hívjuk meg tisztelettel betegsegély- zőnk tagjait, valamint Pittsburgh és környéke magyarságát is. Elsőrendű szórakozásról, zamatos ételekről és hűsítő italokról gondoskodva van. Lesz kuglizóverseny dijakkal. A zenét egyik közismert cigányzenekar fogja szolgáltatni. ÚTIRÁNY: Pittsburghbcl jövők vegyék a 10-es számú West View villamost a 7-ik utca és Penn Ave. sarkán, leszállás az East St. és Mount Pleasant Road sarkán, onnan fel egyenesen a piknik hely jelzőtáblákkal lesz jelezve. OlvasdaBérmunkást! S—n. Detroiti Hireh
