Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-12-07 / 870. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1935 december 7. SZILÁNKOK A chicagói Bérmunkás Otthon hírei "Rose Thomas az utca lánya" Chicagóban most szombaton kerül bemutatásra John Lewis, az AFofL-hez tartozó bányász unió elnöke, le­mondott az AFofL alelnöki tisztségéről. Lemondását az AFofL végrehajtó bizottságá­val való összeférhetetlenségé­vel okolta meg. ő, amint a pol­gári lapok beszámolnak, hive az ipari unionizmusnak, mig az említett végrehajtó bizott­sági többsége kimondottan a régi szakmai szervezkedés mel­lett vannak. Ha Lewist szavánál foghat­nánk, ha nem ismernénk múlt­ját,' ha az ipari unionizmus ér­telmezését őszintén adná, talán fűzhetnénk pálca töréséhez né­mi reményt. Az említett felté­teleink azonban nem légből ka­pottak. Szavahihetőségéről, jel­leméről annak idején egy új­ságíró mondta: “Lewis, a töm­zsi elzsirosodott lókupec benyo­mását kelti. Fellépése, üzlet­feleivel való tárgyalása, az ál­tala képviselt szervezet ügyei­nek vezetése, a fiók szervezetek felett való basáskodása, a bá­nyabárókkal kötött egyezségei a tagok megkérdezése nélkül s végül a bársonyszékek körül ülők társaságában való ottho­nossága a leghalványabb nyo­mát sem sejtette annak, hogy ő egy kérgestenyerü, életét a nap minden órájában kockára tevő munkástömeget képvisel­ne.” S ha még őszintén értel­mezné is technikailag az ipa­rok szerinti szervezkedés szük­ségességét, a jól körülirt jelle­me világosan óvatosságot sür­getne részünkről. Az ipari szervezkedés sür­getése ma már nem alapvető bűn. Roosevelt, a New Deal oko­sai, Coughlin a mosolygó és dörgő hipokrata és sok mások helyesnek találják azt ugyan­azon oknál fogva, amiért Lewis veszekedik ma az AFofL vas­kalapos vezetőivel. Anélkül, hogy jóslásokba bocsátkoznánk, megállapíthatjuk, hogy az iparok szerinti szervezkedés fel­ső utasításra utón van Azt hi­szik, hogy könnyebb lesz az összpontosított szervezetekbe bevont tömeg kezelése a tőkést szolgáló fékereknek. Az a konc felett folyó marakodás, mely Lewis, Green és az AFofL végrehajtó bizottsági tagjai kö­zött lezajlik az említettek vilá­gánál inkább egy j ólmenő üzlet haszonrészesedési vetélkedésé­hez hasonlít. Az ipari szervezet, az IWW által lefektetett alap­elvekkel a most folyó marako­dást, sőt az esetleges további fejleményeit is hidegen fogad­ja. A munkás jövőjét éppúgy nem érinti, mint ahogy nem érin­ti az ipari szervezkedés szük­ségességének okát. Elvégre, ha az IWW harmincéves fenállása óta a Lewis-féle alakok által lett volna vezetve, ha csak na­gyobb bérekért küzdött volna, vagy ha a vezetést átengedte volna a bársonyszékek felé gra- vitálóknak, ma már nem egy csekély tagsággal biró szerve­zet volna. Szószólói nem rot­hadtak volna börtönökben. Tag­jainak vére nem festette volna vörösre harminc éves történe­tét. Az igazi munkásébredés apostolai más név alatt, más formában keresnék az iparok fejlődése által kijelölt utat a kifosztott termelők megszerve­zésére a munka szerszámjainak és a termékek szétosztásának átvételhez. Állítólag Cleveland lesz Le­wis zászlóbontásának színhelye a közeljövőben. Szinte látjuk a mi neves vademberünket, (Sa­vage kapitány) meg Frulongot, a kutyaszövetség főcinkosát, mint fognak ölelkezni a tömzsi, megzsirosodott kupeccel. A megkinzott surolóasszo- nyok, a Frulong banditái által levert National Screw volt sztrájkolói élvezhetik a bandi­ták és “munkás”-vezérek nyil­vános szeretkezését. S—n. Kordoa Alexandrovitch, az ok- tóberi forradalom; kérlelhetet­len harcossá, számtalan anar­chista és szindikalistával a Fa- lovietsky szigetekre Szibériába szállították. Mindennek tetejébe a Szovi- et kormány — amelyet a világ minden részébe a munkásság kormányának neveznek — nem riad viasza azon szégyenletes, alávaló üldöztetéstől sem, ame­lyet a külföldről Oroszország­ba menekült politikai foglyok­kal szemben tanúsít. Oroszországba menekült, kál­váriát járt politikai foglyok közül néhányat itt közlünk, be­mutatásául annak a hallattlan üldözésnek, amely ma Szoviet Oroszország területén folyik Stalin politikáját ellenző for­radalmárok ellen. Gaggi, olasz anarchista a Val dé Arno bányász kerület­ből, tizenhárom évvel ezelőtt Oroszországba menekült, hogy megszabaduljon harminc esz­tendei börtöntől, amelyet az olasz fekete inges fascista kor­mány szabott ki rá. Lenin po­litikájának rendíthetetlen hive. 1935 január hó óta minden tár­gyalás nélkül Leningrád börtö­nében tartják fogva. Galligaris, a kommunista el­lenzék csoportjához tartozik, Olaszországból hosszú évekre terjedő börtönbüntetés elől me­nekült a Szoviet Unióba. Ma a GPU börtönében várja sorsá­nak további fejleményeit. Metrini, az ifjú munkásokat képviselte a vörös internacio- nálé központi képviseletében. Olaszországból deportálták elv­társai karmai közzé. Megérke­zése után rövidesen a GPU tet­te rá kezét s ma is annak bör­tönében szenved. Mindezek a fent elsorolt for­radalmárok s sok tízezer más becsületes, megalkuvást nem ismerő harcosa az októberi for­radalomnak Oroszország kü­lönböző városainak börtöneiben, A késő éjjeli órákban a nagy­városok utcáin járkálva gyak­ran találkozunk az úgynevezett “pillangókkal” akik az éj leple alatt próbálják megszerezni a nyomorúságos életük fenntar­tásához szükséges anyagiakat. Vannak, akik ezen szerencsétlen páriákat kigunyolják, mások go- rombáskodnak velük és csak nagyon kevesen tudják felfog­ni, hogy foglalkozásukhoz mennyi fájdalom és szenvedés tapad. Mert nemcsak a külvilág férfiai bánnak velük illetlen módon, hanem csaknem min­den prostituáltnak van egy-két internáló barakjaiban vannak fogva anélkül, hogy a legtöbb­jük ügyét bíróság előtt jelen­létükben tárgyalták volna, leg­többjük felett a GPU mondotta ki az ítéletet minden kihallga­tás nélkül. Amióta a 3-ik “vörös” inter- nacionálé gyűlése szégyenletes határozatai után bezárult, azóta fokozottabb mértékben folyik a rendíthetetlen forradalmárok elnyomatása, üldözése, senki sincsen egy percig sem bizton­ságban aki Stalin diktatúrája alatt álló “kommunista” párt határozatai, cselekvései ellen mer szót emelni. Sokszor töprengünk azon, hogy mi történhetet azokkal az elvtársainkkal akiket hosz- szu idők óta elraboltak soraink közül, semmi hir létezésük, hol­létük felől. Évek óta szinte nyomtalanul tűnt el Victor Serge, Lenin egyik meghii ta­nácsadója. Legutoljára Oren­burg, örökké hóval borított vi­dékéről adott élet jelt. Mindazok akik osztozni kí­vánják aggodalmainkat álljanak közzénk és velünk együtt se­gítsenek a világ millió és millió kitagadott s félrevezetett pro- letáriátusát felrázni ama tart­hatatlan helyzet ellen, amely évek óta, de legkivált Stalin uralomra jutásának idejétől számítva nyomja el a parasz­tok, munkások, katonák élén harcoló s a forradalmi tanácsok megszervezését, életbe lépteté­sét szorgalmazó forradalmáro­kat. Követeljük a politikai foglyok minden feltétel nélküli szabadon bocsájtását s szervez­kednünk kell a nemzetközi szo­lidaritás nevében, hogy a for­radalmárok további üldözteté­sét megakadályozzuk. Tiltakoz­nunk kell azon barbár Ítélkezé­sek ellen amelyekben a vádlot­tak kihallgatását, védelmét megtagadják, követelnünk kell, hogy úgy a bevándorolt, vala- (Folyt. a 3-ik oldalon.) gavallérja az ő saját világuk­ban, akik eltartatják magukat a szerencsételenekkel. Eugene O’Neill “The Web” cimü drámája hü képet ad a társadalom ezen kitagadottjai­nak életéből, melyet magyarra Kun László fordított és már több városban mutatták be a “Modern Színkörök” “Rose Thomas az utca lánya” címen. Chicagóban december 7-én, szombaton este 8 órai kezdet­tel kerül színre az IWW ma­gyar tagjainak rendezésében a Bérmunkás Otthonban 1604 N. California Ave. Nem könnyű feladat egy ily színműnek szín­re hozása, mert nemcsak azt követeli meg, hogy a szerepek megfelelő kezekbe legyenek, hanem a nagyobb nehézség ott van, hogy nagyon kevesen vál­lalkoznak ily szerepek eljátszá­sára. Azonban az IWW chicagói magyar tagjai szerencsésen túl estek ezen nehézségeken, ameny- nyiben az utca lánya szerepet Merfy Róza alakítja, aki már több esetben tanujelét adta, hogy drámai szerepekben keres­ni kell párját. A “selyemfiu,” a strici szerepet magyar szín­padon eddig ismeretlen, de an­gol színpadon már több Ízben elismerést nyert fiatal műked­velő, Zára Lajos játsza és a próbákon tanúsított játék után ítélve a magyarság elismerését is megfogja nyerni. A betörő szerepében Merfy Leo szintén a legnagyobb hozzáértéssel ala­kit. A kisebb szerepekben Sü­tő István, Scherhaufer Géza és Horváth Béla fognak remekel­ni. A színmű magában kivételt képez magyar színpadon és ön­maga ellen vét, aki elmulaszt­ja megtekinteni. A játék után tánc lesz. Beléptijegy csak 25 cent. A tél beálltával a Bérmun­kás Otthonban ismét megindult a tevékenység és a közeli na­pokban és hetekben az alább fel­sorolt eseményekre hívjuk fel olvasóink figyelmét: Minden vasárnap este nyolc órai kezdettel angolnyelvü “Open Forum” előadások van­nak, melyeken az előadók a tu­domány különböző ágaiból tar­tanak előadásokat, vagy a világ- események helyes, vagy helyte­lenségét világítják meg. Az elő­adásokra szabad a bemenet. DECEMBER 7-én, szombaton este 8 órai kezdetei az IWW magyar tagjai színre hozzák Eugene O’Niel társadalmi drá­máját Kun László fordításában, melynek cime: “Rose Thomas az utca lánya.” Kérjük olvasóinkat, hogy tartsák emlékezetükben a fenti dátumokat és jelenjenek meg azokon a Bérmunkás Otthon­ban, 1604 N. California Ave. Chicago, 111. A szabadvéleményt nyilvánítók érdekében

Next

/
Thumbnails
Contents