Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-11-23 / 868. szám

1935 november 23. BÉRMUNKÁS 3 oldal SZILÁNKOK A chicagói Bérmunkás Otthon hírei Az utóbbi hetekben szokat­lanul hanyag voltam, nem Ír­tam a Szilánkokat, nem írtam a Naptár részére. Most olvasom a Bérmunkásból, hogy már meg is jelent. Tudom, hogy akik összeállították, [óriási munkát végeztek. A Bérmun­kás Naptára a magyar ipari unionisták évi könyve. Sőt még ennél is több, Tájékoztató min­den olvasni szeretőnek, a mo­dern irányok hovafej lődéséről s az okról, mely életre hívta az ipari unionisták mozgalmát. Még ezideig nem volt alkalmam az uj Naptárt átnézni, biztos vagyok azonban, hogy úgy mint a múltban, minden tekintetben megfelel a hozzája fűzött vára­kozásnak. Hanyagságom okát nem sze­retem szellőztetni, mégis ezen sorok írásánál magamról helye­sebben fizikai összetételemről soha nem gondolt fontosságot kell tapasztalnom. Párnákkal és más puha dolgokkal körül rakott gyarló énem érezhetően tiltakozik minden nyersebb moz­dulatnál. Nem értem a polka, vagy más izmot rángató nyer­sességet. Egy köhintés csupán, vagy egy mély lélegzet vétel elég megviselt fizikumomnak, hogy szivettépő szúrásokkal je­lentse agyamba a rendellenes­ség tényét. Ilyen körülmények között az ember perben áll az egész vi­lággal s amit ir, vagy mond csak epés lehet. Annyira epés, hogy Tuturutu Bandi epéssége a szoviet bálványnak sem múl­hatja felül. A munkásember nagyon sok­szor alábecsüli testének ápolá­sát. Igaz, hogy a munkássors nagyon kevés alkalmat nyújt ennek forszirozására. Talán még sem fölösleges ha hangoztatjuk, hogy a sok nehéz­ségek és megpróbáltatások kö­zött is végtelenül fontos, min­denek fölött fontos szerveze­tünk gondozása. Ez pedig egyé­ni dolog. A mai üzleti világban az emberek egészségét védő in­tézmények, azok gyakorlatba vivői dollárral mérik segítségei­ket s ha mégis akad őszinte segítség az nagyon kivételes. Elsősorban tehát saját magunk­ra hárul a feladat megkímélni és okosan használni azt a cse­kély erőt, melyet a kenyérhaj­sza még nem emésztett fel. Nehogy azt gondolja az olva­só, hogy ezen sorok részvétkel­tő karcolatok akarnak lenni. A világért sem. Hisz’ nincs utála­tosabb, mint mikor valaki gyön- geségének fitogtatásával akar­ja az emberek rokonszenvét megnyerni. Olyan kicsike por­szemek vagyunk az embertö­meg lüktető életében; olyan kicsinyek tetteink a tömegtö­rekvések formálásában, hogy az élet színteréről letűnni vagy hullámokat verni balgaság vol­na az egyeseknek nagy fontos­ságot tulajdonítani tömegszem­pontból. Nyavajgásunk vagy dicsőségünk egy picike ponttá sűrűsödik. Ha van egyáltalán valami jelentőségünk, az bele­olvad a nagy egészbe, ahonnan a kihullókat rendszeresen újak váltják fel. Ra, ra, ra. Ha ezt a három szót kiejtjük a mi szegény ma­gyarságunkkal, majdnem uga- tásszerüen hangzik. Bizonyos vad indulatok kitö­rését jellemzi. Durva és vadsá­got még a választékos és sima angol nyelvbe átültetve sem tompitja el. Az afrikai törzsek tóm-tóm-ja az orrukban gyűrűt viselőt idézi elénk. A ra, ra, ra pedig az amerikai egyetemi if­júság lelki világát tükrözi elénk! , A rádió bejelenti az ameri­kai egyetemi ifjúság indulóját: ra, ra, ra az elején, a Liszt rapszódiájának vadságot jel­lemző tempóihoz hasonlókkal fűszerezve annyi külömbséggel, hogy mig Liszt kompozíciójá­nál nyomban jön a fülbemászó megragadó finomság addig az említett ra, rás indulónál a kö­zepénél és a bezárónál is félre­érthetetlenül hangsúlyozzák mindazt, amit a vad indulatok ra, ra, rája szimbolizál. A tő­kések által dominált egyetemek zenéje rikítóan jellemzi a meg­vetendő szerepet, melyre előké­szítik az ifjúságot. Hogy vadak és kíméletlenek legyenek. Hogy a tőke érdekeit szolgálva ne vegyék észre a szépséget, me­lyet egy összmüködő társasélet harmóniájában nyernének. Ide importálják, lelkűkbe vésik a primitiv ember vadságát. Meg­nyesik azonban attól a kommu- nisztikus lényegtől, mely úgy­nevezett félvadak mindennapi életét emberibbé teszi a mi torz­civilizációnknál. Amit meghagynak benne, az az a kellék, mely egyetemet végzett ifjaink többségét előké­szíti félvadakat megszégyenítő brutalitásokra embertársaikkal szemben. Vezéreket nevelnek bennük, kik készen állnak vágóhidra vinni a hiszékenyeket. Ha az Egyetemet nem a nagytőke dominálná, ha kizáró­lag a tudás szolgálatában álla­na, onnan kerülnének ki a mai rothadt rendszert megváltozta­tó elemek. Indulójuk a ra, ra, rával ellentétben lélekandalitó, nemes ütemeket foglalna ma­gában. Olyasmit, amit élvezet volna hallgatni minden zeneked­velő hallgatónak. S—n. Az A F of L vezérek zsákutcába vezetik az elégedetleneket (Folyt, az 1-ső oldalról.) sára az AFofL-ből, más irány­ba pedig élére állnak a “rank and file” mozgalomnak, hogy azt lecsapolják. Ezen lépések intő például kell szolgáljanak az amerikai munkásságnak. A várakozás ideje elmúlt. A viszo­nyok égetően követelik a for­radalmi Ipari Unionizmus alap­ján való szervezkedést, melyet kizárólag az IWW-ban találunk meg. Az ősz beálltával a Bérmun­kás Otthonban ismét megindult a tevékenység és a közeli na­pokban és hetekben az alább fel­sorolt eseményekre hívjuk fel olvasóink figyelmét: Minden vasárnap este nyolc órai kezdettel angolnyelvü “Open Forum” előadások van­nak, melyeken az előadók a tu­domány különböző ágaiból tar­tanak előadásokat, vagy a világ- események helyes, vagy helyte­lenségét világítják meg. Az elő­adásokra szabad a bemenet. NOVEMBER 23-án, szomba­ton este az IWW egyetemes tagsága táncmulatságot tart, melynek jövedelme a connecti- cuti államban folyamatban le­vő szervezési akció támogatását szolgálja. DECEMBER 7-én, szombaton este 8 órai kezdetei az IWW magyar tagjai színre hozzák Eugene O’Niel társadalmi drá­máját Kun László fordításában, melynek cime: “Rose Thomas az utca lánya.” Kérjük olvasóinkat, hogy tartsák emlékezetükben a fenti dátumokat és jelenjenek meg azokon a Bérmunkás Otthon­ban, 1604 N. California Ave. Chicago, 111. UTAZÓ LAPKEZELŐINK: Illinois, Indiana, Missouri és Wisconsin államokat STANA GYÖRGY mtárs látogatja. Nyugat Pennsylvaniát KUCHER ANDRÁS mtárs keresi fel. Kelet Pennsylvani, New Jersey államokban KISTÓTH PÉ­TER mtárs keresi fel a ma­gyar munkásokat. West Virginia és Pennsylvania államokat NYERS JÁNOS mtárs utazza, hogy a magyar munkások előtt ismertesse a Bérmunkást. Kérjük az ezen vidékeken lakó olvasóinkat és általáéban a magyar munkásokat, hogy a nevezett Bérmunkás megbí­zottakat támogasság munká­jukban, amelyet az Egy Nagy Szervezet építése érdekében vé­geznek. A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA. A Munkás Betegsegélyző Szövetség "A sántakutyát és a hazugot . . A Munkás Betegsegélyző Szövetség tagszerzési kampányá­ban állandóan hangsúlyozzuk, hogy nem folyik elegendő mun­ka a tagság részéről, mert mindenkinek vannak ismerősei, ba­rátai, akiknek éppen olyan szükségük van a mai rendszerben betegsegélyzőre, mint a jelenlegi tagoknak. De a baj ott van, hogy összetalálkozásoknál erről nem esik szó, holott nagyon sok esetben ezzel cselekednénk a legszebb és leghasznosabbat barátaink, ismerőseinknél. Van-e valaki, aki azt mondhatja, hogy ő mentve van a be­tegség vagy balesettől? Nincs. Mert még azok is kivannak ezeknek téve, akik jelenleg nem dolgoznak az iparokban. Amikor a tagszerzésben a hanyagságit szóvá tesszük, nem szégyeljük a valóságot ismertetni, ellenben azok, akik a Szö­vetséget megsemmisíteni akarják állandóan azt hazudják, hogy Amerika magyarsága nagy tömegekben csatlakozik hozzájuk és ezért kell a Szövetség tagságának is hozzájuk csatlakozni. November 15-én nyomtatásba került ennek a volt önkép­ző Betegsegélyzőnek az október havi jelentése, amelyben az áll, hogy az egész havi tagszaporulat HÉT (7) volt. Ha ehez a számhoz hozzá vesszük, hogy a szervezők tucatja van ott a fizetési listán, meggyőződünk arról, hogy az üres lárma most is a Szövetség tagjainak az elbolonditására szolgált. őszinte és egészséges munkát csak a tagság végezhet a saját környezetében. Ezt kell cselekedni, mert ezzel a saját helyzetét könnyíti meg minden tag a Szövetségben. Ennek a munkának a végzését az Intéző Bizottság a következőképen díjazza: A VERSENY FELTÉTELEI: i Az orvosi dijat egy dollárban a központ fedezi. Minden fel­veendő tag első havi diját letétbe kell helyezni az oszálynál. A második és harmadik dijat elengedjük, ezekért az uj tag nem fizet. Az ifjúsági tagjelöltnek legalább két havi dijat kell a fel­vételkor befizetni. Az egyik a felvételi kártyával együtt kül­dendő a központba. A harmadik hónapot ingyen kapja az uj if­júsági tag. A tagok szerzéséért járó összeget akkor folyósítjuk, hogy­ha az uj tag első havi dija a központba beérkezett. A hó 25-ig beérkezetteket — kívánatra — még ugyanarra a hóra felvesz- szük, amig a verseny folyik. A verseny dijait és tárgyait, a pénzbeli dijait csak a verseny befejezése után utaljuk ki. A munkanélküli tagok dijait a felvétel után folyósítjuk; valamint az összes útiköltségeket is. A verseny tartama alatt törölt uj tagok pontjait leszámít­juk. Csak azokat az uj tagokat számítjuk a versenyben, akik­nek a felvételi ivét hozó levélen a postabélyegző kelte nem ké­sőbbi, mint december 31. Fel a versenyre!

Next

/
Thumbnails
Contents