Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-11-23 / 868. szám
1935 november 23. BÉRMUNKÁS 3 oldal SZILÁNKOK A chicagói Bérmunkás Otthon hírei Az utóbbi hetekben szokatlanul hanyag voltam, nem Írtam a Szilánkokat, nem írtam a Naptár részére. Most olvasom a Bérmunkásból, hogy már meg is jelent. Tudom, hogy akik összeállították, [óriási munkát végeztek. A Bérmunkás Naptára a magyar ipari unionisták évi könyve. Sőt még ennél is több, Tájékoztató minden olvasni szeretőnek, a modern irányok hovafej lődéséről s az okról, mely életre hívta az ipari unionisták mozgalmát. Még ezideig nem volt alkalmam az uj Naptárt átnézni, biztos vagyok azonban, hogy úgy mint a múltban, minden tekintetben megfelel a hozzája fűzött várakozásnak. Hanyagságom okát nem szeretem szellőztetni, mégis ezen sorok írásánál magamról helyesebben fizikai összetételemről soha nem gondolt fontosságot kell tapasztalnom. Párnákkal és más puha dolgokkal körül rakott gyarló énem érezhetően tiltakozik minden nyersebb mozdulatnál. Nem értem a polka, vagy más izmot rángató nyersességet. Egy köhintés csupán, vagy egy mély lélegzet vétel elég megviselt fizikumomnak, hogy szivettépő szúrásokkal jelentse agyamba a rendellenesség tényét. Ilyen körülmények között az ember perben áll az egész világgal s amit ir, vagy mond csak epés lehet. Annyira epés, hogy Tuturutu Bandi epéssége a szoviet bálványnak sem múlhatja felül. A munkásember nagyon sokszor alábecsüli testének ápolását. Igaz, hogy a munkássors nagyon kevés alkalmat nyújt ennek forszirozására. Talán még sem fölösleges ha hangoztatjuk, hogy a sok nehézségek és megpróbáltatások között is végtelenül fontos, mindenek fölött fontos szervezetünk gondozása. Ez pedig egyéni dolog. A mai üzleti világban az emberek egészségét védő intézmények, azok gyakorlatba vivői dollárral mérik segítségeiket s ha mégis akad őszinte segítség az nagyon kivételes. Elsősorban tehát saját magunkra hárul a feladat megkímélni és okosan használni azt a csekély erőt, melyet a kenyérhajsza még nem emésztett fel. Nehogy azt gondolja az olvasó, hogy ezen sorok részvétkeltő karcolatok akarnak lenni. A világért sem. Hisz’ nincs utálatosabb, mint mikor valaki gyön- geségének fitogtatásával akarja az emberek rokonszenvét megnyerni. Olyan kicsike porszemek vagyunk az embertömeg lüktető életében; olyan kicsinyek tetteink a tömegtörekvések formálásában, hogy az élet színteréről letűnni vagy hullámokat verni balgaság volna az egyeseknek nagy fontosságot tulajdonítani tömegszempontból. Nyavajgásunk vagy dicsőségünk egy picike ponttá sűrűsödik. Ha van egyáltalán valami jelentőségünk, az beleolvad a nagy egészbe, ahonnan a kihullókat rendszeresen újak váltják fel. Ra, ra, ra. Ha ezt a három szót kiejtjük a mi szegény magyarságunkkal, majdnem uga- tásszerüen hangzik. Bizonyos vad indulatok kitörését jellemzi. Durva és vadságot még a választékos és sima angol nyelvbe átültetve sem tompitja el. Az afrikai törzsek tóm-tóm-ja az orrukban gyűrűt viselőt idézi elénk. A ra, ra, ra pedig az amerikai egyetemi ifjúság lelki világát tükrözi elénk! , A rádió bejelenti az amerikai egyetemi ifjúság indulóját: ra, ra, ra az elején, a Liszt rapszódiájának vadságot jellemző tempóihoz hasonlókkal fűszerezve annyi külömbséggel, hogy mig Liszt kompozíciójánál nyomban jön a fülbemászó megragadó finomság addig az említett ra, rás indulónál a közepénél és a bezárónál is félreérthetetlenül hangsúlyozzák mindazt, amit a vad indulatok ra, ra, rája szimbolizál. A tőkések által dominált egyetemek zenéje rikítóan jellemzi a megvetendő szerepet, melyre előkészítik az ifjúságot. Hogy vadak és kíméletlenek legyenek. Hogy a tőke érdekeit szolgálva ne vegyék észre a szépséget, melyet egy összmüködő társasélet harmóniájában nyernének. Ide importálják, lelkűkbe vésik a primitiv ember vadságát. Megnyesik azonban attól a kommu- nisztikus lényegtől, mely úgynevezett félvadak mindennapi életét emberibbé teszi a mi torzcivilizációnknál. Amit meghagynak benne, az az a kellék, mely egyetemet végzett ifjaink többségét előkészíti félvadakat megszégyenítő brutalitásokra embertársaikkal szemben. Vezéreket nevelnek bennük, kik készen állnak vágóhidra vinni a hiszékenyeket. Ha az Egyetemet nem a nagytőke dominálná, ha kizárólag a tudás szolgálatában állana, onnan kerülnének ki a mai rothadt rendszert megváltoztató elemek. Indulójuk a ra, ra, rával ellentétben lélekandalitó, nemes ütemeket foglalna magában. Olyasmit, amit élvezet volna hallgatni minden zenekedvelő hallgatónak. S—n. Az A F of L vezérek zsákutcába vezetik az elégedetleneket (Folyt, az 1-ső oldalról.) sára az AFofL-ből, más irányba pedig élére állnak a “rank and file” mozgalomnak, hogy azt lecsapolják. Ezen lépések intő például kell szolgáljanak az amerikai munkásságnak. A várakozás ideje elmúlt. A viszonyok égetően követelik a forradalmi Ipari Unionizmus alapján való szervezkedést, melyet kizárólag az IWW-ban találunk meg. Az ősz beálltával a Bérmunkás Otthonban ismét megindult a tevékenység és a közeli napokban és hetekben az alább felsorolt eseményekre hívjuk fel olvasóink figyelmét: Minden vasárnap este nyolc órai kezdettel angolnyelvü “Open Forum” előadások vannak, melyeken az előadók a tudomány különböző ágaiból tartanak előadásokat, vagy a világ- események helyes, vagy helytelenségét világítják meg. Az előadásokra szabad a bemenet. NOVEMBER 23-án, szombaton este az IWW egyetemes tagsága táncmulatságot tart, melynek jövedelme a connecti- cuti államban folyamatban levő szervezési akció támogatását szolgálja. DECEMBER 7-én, szombaton este 8 órai kezdetei az IWW magyar tagjai színre hozzák Eugene O’Niel társadalmi drámáját Kun László fordításában, melynek cime: “Rose Thomas az utca lánya.” Kérjük olvasóinkat, hogy tartsák emlékezetükben a fenti dátumokat és jelenjenek meg azokon a Bérmunkás Otthonban, 1604 N. California Ave. Chicago, 111. UTAZÓ LAPKEZELŐINK: Illinois, Indiana, Missouri és Wisconsin államokat STANA GYÖRGY mtárs látogatja. Nyugat Pennsylvaniát KUCHER ANDRÁS mtárs keresi fel. Kelet Pennsylvani, New Jersey államokban KISTÓTH PÉTER mtárs keresi fel a magyar munkásokat. West Virginia és Pennsylvania államokat NYERS JÁNOS mtárs utazza, hogy a magyar munkások előtt ismertesse a Bérmunkást. Kérjük az ezen vidékeken lakó olvasóinkat és általáéban a magyar munkásokat, hogy a nevezett Bérmunkás megbízottakat támogasság munkájukban, amelyet az Egy Nagy Szervezet építése érdekében végeznek. A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA. A Munkás Betegsegélyző Szövetség "A sántakutyát és a hazugot . . A Munkás Betegsegélyző Szövetség tagszerzési kampányában állandóan hangsúlyozzuk, hogy nem folyik elegendő munka a tagság részéről, mert mindenkinek vannak ismerősei, barátai, akiknek éppen olyan szükségük van a mai rendszerben betegsegélyzőre, mint a jelenlegi tagoknak. De a baj ott van, hogy összetalálkozásoknál erről nem esik szó, holott nagyon sok esetben ezzel cselekednénk a legszebb és leghasznosabbat barátaink, ismerőseinknél. Van-e valaki, aki azt mondhatja, hogy ő mentve van a betegség vagy balesettől? Nincs. Mert még azok is kivannak ezeknek téve, akik jelenleg nem dolgoznak az iparokban. Amikor a tagszerzésben a hanyagságit szóvá tesszük, nem szégyeljük a valóságot ismertetni, ellenben azok, akik a Szövetséget megsemmisíteni akarják állandóan azt hazudják, hogy Amerika magyarsága nagy tömegekben csatlakozik hozzájuk és ezért kell a Szövetség tagságának is hozzájuk csatlakozni. November 15-én nyomtatásba került ennek a volt önképző Betegsegélyzőnek az október havi jelentése, amelyben az áll, hogy az egész havi tagszaporulat HÉT (7) volt. Ha ehez a számhoz hozzá vesszük, hogy a szervezők tucatja van ott a fizetési listán, meggyőződünk arról, hogy az üres lárma most is a Szövetség tagjainak az elbolonditására szolgált. őszinte és egészséges munkát csak a tagság végezhet a saját környezetében. Ezt kell cselekedni, mert ezzel a saját helyzetét könnyíti meg minden tag a Szövetségben. Ennek a munkának a végzését az Intéző Bizottság a következőképen díjazza: A VERSENY FELTÉTELEI: i Az orvosi dijat egy dollárban a központ fedezi. Minden felveendő tag első havi diját letétbe kell helyezni az oszálynál. A második és harmadik dijat elengedjük, ezekért az uj tag nem fizet. Az ifjúsági tagjelöltnek legalább két havi dijat kell a felvételkor befizetni. Az egyik a felvételi kártyával együtt küldendő a központba. A harmadik hónapot ingyen kapja az uj ifjúsági tag. A tagok szerzéséért járó összeget akkor folyósítjuk, hogyha az uj tag első havi dija a központba beérkezett. A hó 25-ig beérkezetteket — kívánatra — még ugyanarra a hóra felvesz- szük, amig a verseny folyik. A verseny dijait és tárgyait, a pénzbeli dijait csak a verseny befejezése után utaljuk ki. A munkanélküli tagok dijait a felvétel után folyósítjuk; valamint az összes útiköltségeket is. A verseny tartama alatt törölt uj tagok pontjait leszámítjuk. Csak azokat az uj tagokat számítjuk a versenyben, akiknek a felvételi ivét hozó levélen a postabélyegző kelte nem későbbi, mint december 31. Fel a versenyre!