Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-11-09 / 866. szám

1935 november 9. BÉRMUNKÁS 5 oldal UNDORKA HAZUDIK “A holtakról csak jót, vagy semmit mondani” tartja a köz­mondás, annál nagyobb bűn, mikor a halottról, de leginkább olyanról, akit a kapitalistaosz­tály gyilkoltatott le, hazugsá­got tárnak a munkások elé, akik érdekében harcolt, akikért meg­halt. Mind ezt azon reménybe csinálják, hogy a halott nem tud vissza ütni. A “Juj Előre” október 26-iki számában, Newman Andor akit inkább Niemand Undornak kell nevezni, azzal vádolja A. G.' Ross munkástársat, hogy kom-, munista volt, maguknak akarja likvidálni holta után, sőt azzal vádolja lapjainkat, tagjainkat, hogy mi hazudtunk mikor azt irtuk, hogy A. G. Ross IWW- ista volt. A könnyebb megértés ked­véért idézzük, hogy ez az a Newman, aki Bartell Jánost használta fel eszközül, hogy a magyar ajkú IWW központjá­ból, lopja el a pénzt és a cim- szallagot. Olyasmit csináltatott meg Bartellal, amihez neki nem volt bátorsága. Még most is azon sir, hogy John Bartellt még akkor frissiben elszámol­tattuk. Már akkor Undorka a kuli­szák és a zárt pártgyüléseken mert csak köpködni, Bartell fel­ismerte a pártot ahová Undor­ka beugrasztotta, ott is hagy­ta és most sajnálja, hogy en­gedte magát eszköznek felhasz­nálni egy Niemand által. Leg­alább annyi munkás önérzete van, hogy szégyenletében le­tűnt a munkásság harcmezejé­ről. Undorkának elvetemültségé­ben még ehez sincs bátorsága és hogy a nagyritkán hazajáró lelkiismeretét megnyugtassa azt írja, hogy az IWW-t ott hagyták a militáns tagok, ő persze önön magát érti alatta, de ugyanakkor sir, hogy Bar­tellt elszámoltattuk, nem enged­tük meg neki, hogy Newman után vigye a dohányt, aki szép csendesen szaladt el. Undorka azt sem tudja, hogy még 1931- ben is elég militánsak voltunk, visszaverni a kedves elvtársai­nak támadásait. No, eléggé saj­nos, hogy Undorka nem volt Cleveland, Detroit, Chicago, New Yorkban. Mert a kedves elvtársai pedig akkor is azt ír­ták, már az első gyűlés után, hogy a munkások kipofozták az IWW szónokot. Igaz, hogy hónapokig sírtak, hogy Chicagóban és New York­ban és másutt még nagyon sok militáns IWW-ista van, akik vissza verik a támadást, de Undorkának az nem maradt a fejében. Undorka azt Írja: — “Arthur G. Ross elvtársunkat tették meg tagjuknak az IWW-isták, hogy jóhiszemű munkásokkal frissítsék fel, vérszegény szer­vezetüket ............” A további sorokban dicsőíti Ross munkás- tásat. Mi az igazság? Ki hazudik? Ki tud bizonyítani? Az “Uj Előré”-ben, nem szok­tak bizonyítékokat kérni, keres­ni, sőt még elsem fogadják, de mi azonnal irtunk az Egyetemes Központba, kikértük Arthur G. Ross rekordját, mely a kö­vetkező : A. G. Ross, 835775 számú tag­sági könyvel, 1921 julius hónap­ba lépett be az IWW, IU 110. mezőgazdasági szervezetébe. Három hónappal később áthe­lyezését kérte a MTWIU 510. szervezethez, melynek folytató­lagosan fizette a tagsági diját 1922 végéig, amikor őt is több IWW taggal, 1—14 évi börtön­re ítélték. A börtönben fogvatartott idő alatt, az alapszabályok szerint, IU 510. fizette helyette a tag­sági dijat 1926 szeptemberig, amikor kiszabadult és tovább fizette a tagsági diját 1935 ok­tóberig. A. G. Ross nem csak jótálló tag volt, hanem aktiv, militáns harcos az IWW érdekében, zár­ja be a levelet Joseph Wagner, az IWW központi titkárja. Undorka egy másik helyen még igy elmélkedik: “Furcsa játéka ez a sorsnak. Ha az IWW-ban rájöttek volna, még Ross elvtárs életében, hogy tá­mogatja az a munkások har­cát, hogy az egység akció mel­lett van és helyteleníti az IWW rágalmazó hadjáratát a mun­kások hazája: Szoviet Oroszor­szág ellen, hogy felsorakozott a munkásosztály vezető gárdájá­ba: a Kommunista Pártba, ak­kor az IWW Alex Kohlerjei vele is úgy bántak volna el, mint Bartell Jánossal Detroit- ban, akit egy népgyülésről az Alex Kohler által szervezett IWW banditák elrabolták, au­tomobilba dobták, összeverték és Detroit határában a robogó autóból kidobták . . .” Megsúgjuk Undorknának, ha akkor tudjuk, hogy Bartell csak a gesztenyét volt hivatva ki­kaparni és az igazi bűnös, fel­bujtó Undorka volt, akkor az ő útját is meggyorsítottuk volna. Mert nálunk nem maradtak büntetlenül, ha hűtlen szán­dékkal próbálták a mozgal­munkban elhelyezkedni. Mi nem hagyjuk futni a Gross Je­nőket, a Tóth Lajosokat és a nyomda manager Kleinokat. Undorka ezt tudja és nincsen is Ínyére és mivel az IWW-nak akkor is militánsak voltak "a tagjai, Undorka kámfor mód­jára tűnt el, hogy a kommunis­ták keblén ébredjen fel. És ugyanebben a cikkben azt mered Írni, hogy nincsenek mi­litáns tagok az IWW-ban. Kér­dezd meg elvtársaidat itten Clevelandban, ahol még most is 20 évi börtönre van IWW tag elitélve, akire a kapitalista osztály éppen azt mondja amit te: “IWW banditák.” Te szerin­ted, aki harcol a tolvajok, áru­lók és a gyárosok ellen, azok csak banditák, mi? Akik a kis­háztulajdonosokat védik, meg a középosztállyál, a papokkal, re­publikánus és demokrata poli­tikusokkal keresik az egység­frontot azok militánsak, meg te érzed magad annak, aki csak holtakat rágalmazni, szemtele­nül hazudni tud — azok osztály­harcos forradalmárok? Mi bizonyítottuk, hogy A. G. Ross munkástársunk, akit orozva a tőkésosztály meggyil­koltatott az utolsó percéig IWW tag volt és a te hazugságod le­leplezésére, mely szerint úgy akarod beállítani, hogy Ross kétarcú volt, hogy nektek titok­ban dolgozott,melyett tiszerin- tetek nem is kell bizonyítani, még egy idézet az IWW köz­ponti titkár leveléből: “Amint ezeket irom, Paul Ware IU 510. delegátus, San Pedroból éppen beérkezett. Le­veleteket megmutattuk neki, melyre ő azt a nyilatkozatott tette, hogy az az állítás, hogy Ross kommunista volt nevet­séges, mert Ross nyíltan ellene volt a kommunistáknak.” Undorka, mi bizonyítottunk, 14 évig jótálló tagunk volt A. G. Ross, aktiv militáns, mely ténynek az ismerete elég ha­zugságodat bemutatni, mert azt mondtad, hogy nem maradtak militánsok az IWW-ba, ugyan­akkor beismerted, hogy Ross milyen harcos volt. Tudnod kell, hogy Ross-on kívül vagyunk ezreken, akik még ma szintén két union kár­tyát fizetnek, mert mi tudjuk, hogy ott kell lennünk, ahol ki­vagyunk zsákmányolva, az ipa­rokban, amint Ross is ott volt és mivel az a gyilkos banda, az AFofL volt és van megszervez­ve sok helyen, úgy abba is be­tartozunk, de ugyanakkor nem segítjük ezt a gyilkos bandát mint ti, akik azt szervezitek, ti akik az utóbbi években uj életeit, pénzt, és áldozatokat adtatok, hogy ez a gyilkos ban­da, akik Ross-t legyilkoltatták megerősödjön. Nem várunk kiigazítást a la­podtól, se tőled, mert benne­tek nincs annyi munkás becsü­let. De a szerkesztődnek meg­mutattuk a levelet, mely hazug­ságodat bizonyítja, hát ha ők is előbb-utóbb megfognak tő­led undorodni, mely sorsot mél­tán megérdemled. Vi. A KIKÖTŐMUNKÁSOK HARCA (Folyt, az 1-ső oldalról.) ry Floyd, az IUS megbízottja 12 hajómunkást szállított a Dorothy nevű hajóra a rokon- szép vi sztrájkba lépett hajó­munkások helyeinek betöltésé­re. A sztrájktörésre kénysze- ritett hajómunkások nem jut­hattak át a picket vonalon, de Floyd mindent elkövet, hogy ellássa a hajót legénységgel, mert az IUS-nak szerződése van a hajóstársasággal és ezt tisz­teletben kell tartani. , A hajó a Corpus Christi ki­kötőben vesztegel. Bár annak megrakására sikerült sztrájk­törő rakparti munkásokat tobo­rozni a hajóstársaságnak, élin­dulni nem tudott, mert a hajó­munkások megtagadták a sztrájktörők által megrakott hajót kezelni. Hogy meddig marad a hajó a kikötőben at­tól függ, hogy sikerül-e az union vezérnek sztrájktörőket szállítani a szorongatott hajó tulajdonosok segítségére. LAKE CHARLES, LA. — Kézi és gépfegyver, valamint revolver golyók söpörték végig a rakpartok azon részét, me­lyen a sztrájk folyamatban van és ennek eredményeként 10 se­besült került kórházba. A zavargás váratlanul tört ki 75 speciális őr, — akik a rakpartok védelmére voltak fel­fogadva a sztrájktörők blokád­ja ellen — és a sztrájkolok és rokonszenvezők között, akik a rakpart mentén az erdőbe és utszéli bokrokba voltak elhú­zódva. A kórházba kerültek vala­mennyien az őrök soraiból van­nak. HOUSTON, TEX. — A Har­ris County Navigation District több vállalattól árszabályt kért a vállalat tulajdonát képező kikötő bekerítésére. A bekerí­tett részen vannak elszállásol­va a sztrájktörő rakparti mun­kások és hogy az esetleges tá­madástól megóvják őket, beke­rítik, mint a barmokat. DALLAS, TEX. — A Dallas Cotton Exchange igazgatója táviratilag kérte Allerd kor­mányzót, hogy rangereket küld­jön Houston és Galveston ki­kötőkbe, nehogy a sztrájk aka­dályokat gördítsen a gyapot szállítás elé. A sztrájk éppen abban az időben tört ki, amikor a gyapot szállítás a magasla­ton van és annak megakadályo­zása nagy veszélyt rejteget ezen ipari termékből származó profitra. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség: nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép' felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályban, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belük

Next

/
Thumbnails
Contents