Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-11-02 / 865. szám
Az acélmunkások lázadnak akompany uniók ellen A Mooney védelem napfény elé állítja most a hamis tanukat PITTSBURGH, PA. — Az elégedetlenség, mely már hóna- napok óta dúl az acéltelepek munkásai között a kompany union ellen, mindszélesebb teret hódit és az American Sheet and Tin Plate után elérte a Jones and Laughlin -— a legkegyetlenebb kizsákmányoló — telepét is. A Jones and Laughlin Co. Aliquippa-i telepén a munkások petíciót írtak alá, melyben 15 százalékos béremelést követelnek, mint a Sheet and Tin Plate telepen. A kompany union 36 representánsa közül 35 aláírta a petíciót. A bérkövetelés kiterjed a Carnegie telepre is. Az acél vállalatok vezetői, akik megcsinálták a kompánia uniókat, hogy ennek segítségével elejét vegyék a kilátásban levő bérmozgalmaknak elhülve látják, hogy igyekezetük kudarcot vallott. A Sheet and Tin Plate telep munkásai, akik vezetnek a lázadásban, a kompany union szabályai ellenére konvenciót hívtak össze. Arthur H. Young, az US Steel Corp. alelnöke csekély 75.000 dollár évi fizetéssel, aki a munkásMeddig lehet még Az úgynevezett Townsend elgondolás hívei az elmúlt napokban Chicagóban gyűlést tartottak, olyan nagy tömeg jött össze, amely túlhaladta az elnök jelölő aktusok minden cirkuszi mutatványát. Hogyne, amikor azt kívánják, hogy Amerika területén hatvan évet meghaladott egyén többé ne végezzen termelő munkát, fogyasztó legyen csak és ehez havonta 200 dollárok kiutalását ajánlja Mr. Townsend és hat millióra emelkedett követői. Fene gyerekek vagyunk mi, még ezért sem lelkesedünk. HELYREIGAZÍTÁS. A Bérmunkás múlt heti száma ugyanazon dátummal és fo- lyószámmal jelent meg, mint az október 19-iki lap. Akik összegyűjtik vagy bekötik az évi lapokat jegyezzék meg, hogy a 864-es szám első oldalán, az “Előnyösen ismert irók a Kentucky bányászokért” cimü cikk van. ügyek intézője nem a legjobb véleménnyel van a helyzet ilyetén való állása felett. Nagy csalódás érte, amikor beakart menni a Sheet and Tin Plate munkások kompány union konvenciójára és megtagadták a bebocsájtást. A Sheet and Tin Plate a US Steel Corp. kebelébe tartozik. Amint a fejlemények mutatják az acél és más iparok munkásai sem laknak jól a kompánia unióval. A gyomor kenyeret követel és azt csak úgy tudják megszerezni, ha oly bért kapnak, amelyből kenyérre is telik. A munkásokat egy bizonyos ideig lehet bolonditani, de örökké nem. CLEVELAND, O. — Lind- way Mihály, a National Screw gyár “frame up” sztrájkoló munkástársunk elitélését a fe- lebezési biróság megváltoztatta, mivel az eredeti tárgyalásnál a biróság nem engedte meg a védelmi ügyvéd indítványát, hogy a hamis bizonyítékokat ne engedje a tárgyalásba bevonni. Ezen visszavonásnak azonban van egy ravasz oldala is, mely szerint a vádlóknak, mely ezen esetben nem az állam, hanem az Associated Industries, újabb tárgyalást lehet követelni. Bár az uj tárgyalásnál ne- hézségükba ütközik majd azon bizonyítékok használása, melynek segítségével, Lind- way-t elitélték, mert mivel már akkor is nagyon gyenge bizonyíték volt, igy a védelem tiltakozott annak a behozatala ellen, mely tiltakozás jogerős volt, annak az alapján vonták vissza az elitéltetést. Ez a lehetőség, a vádlók haragját volt hivatva enyhíteni az által, hogy még egyszer végig cipeljék Lindwayt és az IWW-t, egy költséges tárgyaláson, mely a győzelmes General Defensre újabb nehéz költségeket hárít. Ez a győzelem, teljes bizonyítása Lindway munkástársunk ártatlanságának, a k i 595449. szám alatt sínylődik SAN FRANCISCO, CAL. — A világ osztálytudatos munkássága soha egy percig sem kételkedett Tom Mooney ártatlanságában és számos esetben foglalkoztunk mi is már azzal a szövevényes elvetemültséggel, mellyel az ítéletet keresztül erőszakolták a háborús őrület nyomása alatt. Tizenkilenc év után most került alkalom elősz- ször, hogy a hivatalos közegek előtt bizonyíthatja be Mooney, és akik kiszabadulása érdekében fáradoznak, hogy az elitéltetés koholt vádak alapján történt és a felvonultatott tanuk egytől-egyig elvetemült gazemberek, akik hitvány pénzért mindenre kaphatók. A hamis a columbusi börtönben, de a győzelem nem teljes, és meglehet. hogy a sok pénzzel rendelkező gyárosok szövetsége, újabb vádakat, bizonyítékokat fog Lindway ellen kovácsolni. Gloeckner rendőrhadnagy, aki az úgynevezett “vandal squad” vezetője, aki félhivatalos sztrájktörők, a hivatalos gangs- terekkel kapsolatban az Associated Industries részére, még mindég a szájukat nyalják azon jó vacsora után, melyet tavasz- szal rendeztek a részükre a Terminal épületben levő “Chamber of Commerce” fényes halijaiban, azonban jó munkájuk elismeréséül, melyet az IWW sztrájkjaival kapcsolatban tettek a gyárosok és a Terminal Tower tulajdonosai érdekében. Hogy az újabb bebörtönzést megakadályozhassuk, szükséges, hogy készen legyünk minden támadás ellen, ehez pénz szükséges, de még a múltban lefolytatott védelmi tárgyalásokra is tartozunk, közel egyezer dollárral. A védelmet fenn kell tartani, melyet csak nagyobb támogatással leszünk képesek megtenni. Kérnénk a munkástársainkat, hogy az adakozásukat, küldjék be direct a General De- fensehez, 2422 N. Halsted St. Chicago, hogy Lindway és sok más munkástársunkat ne tudják ártatlanul a börtönbe agyon kínozni. tanuk között a leghitványabb szerepe volt Oxman nevű marhakereskedőnek, aki mint a vád korona tanúja szerepelt. Oxman az eredeti tárgyaláson a következő vallomást tette: 1916 julius 22-én, déli 12 óra és délután egy óra között érkezett meg San Franciscoba, a preparedness napján. Látta, hogy minden kivan zászlózva, kérdezősködött annak oka iránt, mert nem volt tudomása a felvonulásról, mivel üzleti ügyben jött a városba. Amint a felvonulás közeledett a Market és Stuert St. sarkán állt és látta amint a Market St.-en egy Ford gép jött, melyben négy férfi és egy nő ült. Az egyik férfi az első ülésen egy táskát tartott, amely a felhágón volt elhelyezve. Amikor a gép a Stuert St.-hez ért a hátsó ülésből kiszállt egy vöröses hajú ember, kezébe vette a táskát és elsietett vele a tömegek között, követte- őt egy barna férfi, aki a gépen is tartotta a táskát Oxman szerint a két egyén külföldi nyelven beszélt egymással. A két ember nagyon ideges volt. Később — Oxman szerint — ugyan ezen két férfi visz- szatért és “elbántunk velük, de siessünk innen mert a rendőrök elfognak” megjegyzéssel távoztak. Oxman szerint ez a két férfi Mooney és Billings voltak. Bár megjegyezte, hogy idegen nyelven beszéltek egymással, a tény az, hogy sem Mooney, sem pedig Billings egy szót se tud mást, mint amerikai nyelven. A nevezett utcán a Second St.- től az Embarcadero-ig 16 rendőr posztolt különböző helyeken és ezek eskü alatt vallották, hogy abban az időben nem mehetett arra egy öreg ford, mert az utca elvolt zárva minden jármű részére és csak “hivatalos” gépeket engedtek keresztül. Hogy Oxman elvetemültsége még nyilvánvalóbb legyen, a védőügyvéd egy Earl Hatcher nevű juhtenyésztőt ültetett a tanuszékbe, aki üzleti összeköttetésben volt Oxmannal. Hatcher most is mint 1916-ban Woodlandban lakik, mely 80 mértföldnyire van San Francis- cotól. Hatcher vallomása szerint 1916 julius 22-én, Oxman Woodlandba érkezett és a Burns szállodába szállt meg. Megérkezése után röviddel felhívta őt (Folyt, a 8-ik oldalon.) Lindway elítélését visszavonta a fellebbezési biróság ■ij HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to OF THE WORLD ^-GlexUand, Ohio pending------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------VOL. XXIII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1935 NOV. 2. .) NUMBER 865 SZÁM.------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\---------"bv* .. ....................