Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-10-05 / 861. szám

1935 október 5.

BÉRMUNKÁS

7 oldal

TÉNYEK ÉS MEGJEGYZÉSEK---------------------------A. K. rovata-------------------------A tudatlan kizsákmányolt bérrabszolgák milliói az egész világon lélekzet folytva várják, hogy mikor dördülnek már el az ágyuk Afrika földjén, mikor fogják már egymás vérét ontani a “civilizált” olasz és a “barbár” ethopiai fiuk. Az ágyuk dörejétől a fegyverek ropogásától a mérges gázbombák robbanásától, a darabokra szagatott emberi testek és a patakokban özönlő, vérben fetrengő olasz és az ethio- piai proletár fiuk utolsó vonag- lásától várja a prosperitást. A világháború folyása alatt és után a tőkés osztály lapjai és szó-szólói elhitették a nincstelen bérrabszolgával, hogy “prosperált” “nagy” keresethez jutottak, de ugyanakkor nagyban is kellett költekezniük. A kizsákmányoló osztálynak volt arra gondja, hogy az élelem, lakás, ruházat s az ember minden szükséglete egyenlő sőt magasabb legyen kereseténél. Abban az időben pénz volt forgalomban bőven, de ma huszesztendő után egészen másak a viszonyok. Akkor minden háborús nemzet Amerikába küldte megbízottjait, hogy vásároljon gyapottat, gyapjút, búzát, árpát, kukoricát, rezet, vasat, olmot, muníciót és készpénzzel fizettek, mert minden államnak volt bőven pénze és volt hitele. Az Egyesült Államok kormánya és a nagy pénzintézetek 27 billió dollárt kölcsönöztek, amelynek óriási része itt ebben az országban lett elköltve.

És amikor az Egyesült Államok is hadat üzentek, hogy megvédjék a “demokráciát” a “barbár” német hordákkal szemben, “még nagyobb lett a prosperitás.” Mert millió és millió fiatal embert bérrabszolgát vontak ki az iparokból, a termelésből. Emelkedtek a bérek s vele a létfentartás azok számára akik a termelésben maradtak. De ennek megismétlődése teljesen képtelenség. Egy újabb világháború nem hoz pénzt a házhoz, mert az európai nemzetek valamennyiét csődbe juttatta az elmúlt világháború, kölcsönt pedig nem adnak, sem az állam, sem a pénzintézetek olyan országoknak akik az előbbeni kölcsönt sem fizették vissza.

Az elmúlt világháború lehetséges volt, mert a nemzetek bőven rendelkeztek pénzzel, aranynyal. A ma készülő világháború elszegényedett, csődbe jutott nemzetek háborúja lesz, amely semmi esetre sem hoz “prosperitást” hanem fasciz- must, diktatúrát, amely alatt a bérrabszolgák millióit az iparokban éppen úgy, mint a bérrabszolgák millióit a hadseregben kényszer sorozás utján munkára fogják.

Az elmúlt világháborúban minden egyes katonának a megölése 25 ezer dollárba került. A gyilkoló eszközök tökéletesítése folytán a következő háborúban már csak 10 ezer dollárba fog kerülni. Az elmúlt

világháborúban használt fegyverek amellyel egy katona percenként csak tiz biztos lövést tudott tenni, ma a “modern” fegyverekkel száz ilyen lövést végez percenként. Az elmúlt háborúban használt “tankek” melyek csigalassúsággal haladtak, ma 50 mértföld sebességgel haladnak óránként és egy a mai modern tank az elmúlt világháborúban használt 80 tankkel egyenlő. Az elmúlt világháborúban használt eszközök valamennyié a lomtárba került. A hatalmas ágyuk, gyorstüzelő fegyverek, tankkek, repülőgépek, mérges gázak, a a technika a gyilkoló eszközök fejlődése terén megrendítő haladást ért el. A következő háborúban sokkal gyorsabban fogják az emberek egymást gyilkolni, sokkal gyorsabban fogják a hatalmas sirgödröket száz és ezer katona számára ásni. A megcsonkított, süketült, vakult és őrült katonák számára és szenvedése borzasztóbb, irtózatosabb lesz az elmúlt világháború nyomorékjainál, az özvegyek és árva gyermekek száma és szenvedése leírhatatlan lesz, a beeset, kisírt szemű, sápadt proletáranyák, őszbeborult aggastyán apák vonszolják kiazsott testüket, a kihalt városok, falvak u.tain egy darab kenyérért könyörögve. Az elvonuló hadsereg nyomában óriási kereszterdő támad, jelzi a technika bámulatos haladását, a gyilkoló eszközök nyomán. Ez lesz a háború azonnali eredménye és nem prosperitás. Ezt nyomon fogja követni mint az elmúlt világháborút a nagy munka- nélküliség, gyermekeink testét a betegségek sora emészti fel. A háborúból hazatért “hősök” kenyérért könyörögnek, a háború borzalmai, a beszivot mérges gázak, az őrületbe az öngyilk "ságba kergetik őket. Nyomor, ,zenvedés marad a bérrabszolgák számára minden háború nyomában, amelyet forradalom, diktátorság, ellenforradalom, fascizmus követ.

Nincsen háború és háború között különbség. Minden háborúnak a munkásosztály a bérrabszolgák az áldozatai akik irtózatos szenvedés és halál árán fizetnek a vezérek alattomos félrevezetésének.

Minden háborúnak az egyetlen hathatós ellensége az Ipari Egy Nagy Szervezet az IWW, amely fenállása óta kitűzött célja a mai társadalmi rendszer megdöntése, s ebből egy parányit sem enged, háború vagy nem háború folytatja az osztályharcot az emberiség a világ bérrabszolgáinak felszabadítására. Éhez a szervezethez kell csatlakozni minden becsületes forradalmárnak aki az osztályharc minden megalkuvás nélküli hive.

Hogy mennyire jönnek vissza a jobb viszonyok azt az is igazolja, hogy a chicagói húsvágó telepnek fenállása óta 1935 augusztus hó volt a legalacsonyabb a termelésben. Az egész hónapban 9596 vasúti kocsi rakomány szarvasmárhát, disznót, juhot, bor jut és lovat vettek át, 1934 augusztus havá- an 14.475 vasúti kocsi rakomány érkezett, 1933-ban 18.500. Ezideig 1882-ben volt a legalacsonyabb, amikor is 12 ezer vasúti kocsi rakomány állat érkezett. A nép már lassan megszokja, hogy megeszi a babot, krumplit, kását, hús nélkül is.

Óriási az eltérés Lenin és Stalin politikája között, amig Lenin állandóan a világ forradalomért küzdött és azon keresztül vélte megvalósítani Oroszországban a szocializmust, Stalin nem támaszkodik a világforradalomra, nemzeti szocializmust kíván létesíteni s ezért van az, hogy napról-napra világosabban tűnik fel minden osztálytudatos forradalmár előtt, hogy Stalinék cserben hagyva a nemzetközi munkás- mozgalmat és minden erejüket a kapitalista országok szuronyaira támaszkodnak.

A múlt heti lapszámunkban megemlítettük, hogy az autó munkások csoportjai, melyeket az AFofL charterezett, konvenciót tartottak, melyen egységes központot és tisztviselősé- get akarnak felállítani.

Eddig mint laza Federal Union címen közvetlen az AFofL központi vezetése alatt működtek. Most Greenék időszerűnek és a tagság meg szükségesnek látta, hogy külön In- ternational-be, külön elnökséggel és tisztikarral rendelkezzenek ők is.

Akkor jött a basa, Green, hogy csak is az általa kijelölt központi tisztviselőség.et szabad megválasztani. Ezt akkor elvetették, 175—105 szavazat ellenében.

Még az este, két gyűlés volt, ahol Dillonnak, és Greennek beszélni kellett volna, de az összes benfentesek elbújtak tanácskozni, meg is lett az eredmény, a gyűlés helyett az egyes delegátusokat gyúrták meg az éjjel, hogy másnap már elfogadják Greennek a jelöltjeit. Az elnök, alelnök és központi titkár-pénztárnokot Green, a diktátor állította be.

Most már biztosítva lesz, hogy egy év alatt ezek a csatlósok Green papa szakavatott tanácsával, pénzbeli segítségével biztosítani fogják, hogy csakis Greenék által megbízható tisztviselőség kerülhessen majd a központi tisztviselőség- be, mely pozícióban teljes diktatórikus hatalommal rendelkeznek.

Tudjuk mi történik az olyan megegyezésnél, ahol az egyik fél diktál, ottan máskor is csak az a fél fog diktálni.

“Tapos lányom a vőlegény lábára az esküvőnél, akkor te fogol rajta uralkodni” szokták

Az elmúlt világháborúba Ausztrália 29 ezer 833 katonát szállított amelyből eleset 314 ezer 78 vagyis a hadsereg 95 százaléka.

Hivatalos kimutatás szerint az egész világon ma a tényleges katonai szolgálatot teljesítők száma 40 millió.

Sokat hangoztatják, hogy Angolország elzárja a Szuez csatornát, hogy Olaszország ne tudja hadseregét Ethiopiába szállítani. A Suez csatorna francia és angol magánvállalat tulajdona, amely hatalmas vámot szed a csatornán át szállított minden ember után. Az olasz kormány három dollár és 25 centet fizet minden egyes emberéér és két dollárt minden egyes tonnáért melyet a Szuez csatornán át szállítanak Afrikába, vagy Afrikából visz- sza. És ezideig Olaszország több mint öt millió dollár fejadót, vámot fizetett a fentene- vezett társaságoknak. Az üzlet jól jövedelmező s ez a fő, minden ország kapitalistáinál.

a vénasszonyok tanácsolni a menyasszonynak. Bizony Green is elég erősen rátaposott az autó munkások kialakuló szervezetére és egész biztosak vagyunk, hogy ők fognak azon is uralkodni.

De sok radikális munkás, akik számban, érvekben, követőkben olyan erősek voltak, és biztosra vették, hogy nem a reakciós Green embereit fogják oda tenni a központi tisztvise- lőségbe, megtanulták, ha ugyan a párt megengedi, hogy tanuljanak, hogy nem a többség, nem a helyes érvelés, hanem az a hatalmas gépezet győz az AFofL szervezetnél, melyet ők a radikális harcos munkások segítettek kiépíteni az által, hogy milliókat gyűjtenek és adnak át Greenéknek évente tagsági dijjakban, melynek segítségével az ilyen, és minden munkás érdekeket szolgáló indítványt lehengerelnek.

Nagy reményekkel jöttek Cleveland, Milwaukee, South Bend és más messzibb és radikálisabb csoportok delegátusai, hogy keserves csalódással, csúfos verességgel távozzanak haza, Mely az elvtársak előtt is be kell, hogy bizonyítsa, Green diktatúrájával mind addig nem vehetik fel a harcot, amig neki az anyagi segítséget, a tagsági dij jakból milliókat, küldenek be, melynek a segítségével embereket tudnak megvásárolni, jó zsíros, (9 ezer dollár évi fizetéssel) pozíciókat osztogatni képesek.

Ha tanultak volna a munkások, meg az elvtársak, akkor könnyű volna az autó munkások még létező csoportjait az IWW-hoz csatolni. De ,ez is jönni fog.

Vi.

A diktatúra győzött az autó munkások konvencióján