Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-10-05 / 861. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1935 október 5. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) _________HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ___ $2.00 Félévre ......................... 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ___ 5c Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders ........— 3c______ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 3622 Buckeye Rd., Cleveland. O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland. Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Minden az IWW-t igazolja “ . . . háború mindig fenyeget, amig nemzetek élén őrült vezérek vannak.” A Clevelandon folyó katholikus kongresszuson a Cincinnati érsek beszédének a világbéke volt a tárgya és annak keretében tette azt a kijelentést, hogy a népeket mind addig fenyegeti a háború veszélye, amig őrült vezérekre bízzák a sorsukat. Úgy a Cincinnati érseknek, mint a katholikus egyháznak nem érdeke és távol is állanak még a gyanútól is, mintha a magán tulajdonon nyugvó rendszert megváltoztatni akarnák, annak dacára, hogy Jézus, akinek a tanain épült fel ez a hatalmas erőt képviselő intézmény, volt a leghangosabb ostoro- zója a vagyont gyűjtő kalmároknak, az idők folyamán az egyházak nemcsak hozzá alakultak, de a legerősebb támaszai és védői lettek a kapitalista rendszernek, amelyben a legtökéletesebben fejlődött ki az “aki bírja, marja” elmélet a gyakorlatban is. Ismerve az egyházak függőségét a mai rendszerhez, irtuk ide az érsek beszédének magvát, de másrészt azért is, mert 17 esztendővel ezelőtt az IWW 166 tagját állította bíróság elé Amerika uralkodó osztálya, mert a szervezet, mint a munkásosztály egyetlen képviselője azt a tanítását vitte a népek milliói közzé, hogy a demokrácia védelme hazug jelszó a csillagsávos lobogón akkor, amikor a nemzet fiatalságát háborúba viszik. Egész könyvtárakat megtölthető könyvek és újság cikkek jelentek meg e 17 esztendő alatt, amelyek azt igazolják, hogy az a sok százezer ember, akik a világháború áldozatai lettek, nem a demokráciáért, nem egyes nemzetekért pusztultak el, de az egyes iparvállalatok pénzharácsolása érdekében. Nem kívánjuk itt újból hangsúlyozni, hogy minden hadakozó nemzet hadseregének a háborúba vitt zászlaját a katholikus egyházak a győzelem áldásával láttak el, ami azt jelentette, hogy minél több “ellenséges” katonát sikerüljön meggyilkolni. Még sokan vannak, akik emlékeznek arra is, hogy a katholikus egyház feje a római pápa önkezűleg adta áldását az olasz fegyverekre, amelyek a magyar és más nemzetek katholikusaira lettek tüzelésre beállítva. Az IWW harminc esztendős létezése óta szüntelenül hirdeti — és ebben nem gátolta meg a hosszú börtön és embertelen üldözés sem — hogy a munkásosztálynak, amelyből minden országnak a nincstelenjei kerülnek ki, ha helyzetükön változtatni akarnak, úgy ne bízzák ügyüket, sorsukat másokra, hanem vegyék azt a saját kezükbe és szervezetten, Egy Nagy Szervezet által intézzék azt el a saját szükségleteik szerint, mert hogy az érsek szavait használjuk nemcsak őrült vezérek vannak a nemzetek és népek élén, de a legkisebb rendőrtől a rendszer legmagasabb hivatalban levő közegéig, hamis, a maga és a kis számú vagyonos osztály érdekét szolgáló egyéniségek vannak. Mi nem kívánjuk az érsektől, hogy utat is mutasson a népeknek arra, hogy miként szabadíthatja meg magát az ő őrült vezérektől, de elvárjuk ez őrült vezérek által veszélyeztetett ember millióktól, hogy ők maguk is ismerjék már fel ezt a komoly veszélyt és keressék az ipari unionizmus elméletén épülő Egy Nagy Szervezetet, mert csak az nyújt módot és alkalmat, hogy minden időkre megszabaduljunk a vezérektől, és ezen az utón olyan erőhöz juthat a munkás osztály, hogy ezt az alakos- kodó rendszert is megszüntethetjük, hogy helyébe állíthassuk az ipari demokrácián nyugvó ipari köztársaságot. Csak az IWW szervezet emelte fel szavát a háborús vérengzések ellen abban a formában, amely komoly összeomlással fenyegette a vérengzés lehetőségét. Ezért volt ellene az ország üldöztetés, ezért kellett börtönbe zárni a mozgalom legaktivabb- jait. És ezért az idők jelét látjuk abban, hogy a most készülő háborús zenébe a katholikus egyház intőleg szól bele, mert látja, hogy az nagy lépésekkel sietteti a rendszer bukását győző és legyőzőiteknél egyaránt. Az IWW a maga valóságában; Nem amilyennek hiresztelik Angolból fordította: Vlasits Márton. (Folytatás.) A kapitalisták tudják és ismerik is erejét, azért próbálták már meg születése után eltenni láb alól. A 2-ik országos gyűlésen kemény harc folyt annak eldöntése fölött, vájjon az uj szervezet a kapitalista magántulajdon, vagy a bérmunkásság érdekében mü- jön. A bérmunkások küldöttei győztek ezen a gyűlésen. Ennek a gyűlésnek az utójátéka a munkásárulásoknak nyugati formában való lefolyásáról, szól. Ezen árulások nagyban akadályozták az IWW haladását. De hisz éppen azon célból lettek ezek az árulások elkövetve, ezt kívánták a kapitalisták is. Azokban a harcokban, melyek csak személyeseknek látszottak eszmékről és érdekről volt szó, mert ezekből fejlődött ki az általános 8 óra munkanapért való küzdelem. A kapitalisták és annak ügynökei a Western Federation of Miners (WFM) és az AFofL együttesen megnyerték az első csatát az IWW ellen. Néhányan ezen küzdelem vezéralakjai közül már nincsennek az élők sorában, de árulásuk eredménye utána is érezhető volt. A WFoíM megszűnt munkástényező lenni, eladta magát az AFofL-nek, amely többé-kevésbbé a munkáltatók ellenőrzése alatt áll. KI A POLITIKÁVAL! Az IWW történetében a második és legjelentősebb erőpróba a negyedik évi gyűlésen 1908-ban játszódott le. Itt a politikai akcióról volt szó. Az évi gyűlés úgy döntött, hogy az IWW nem lehet munkás szervezet és politikai párt egyidejűleg. Ekkor az IWW letépte magáról a politikai ábrándok ragályos betegségeket hordó köntösét. Ez a betegség minden munkásmozgalmat megmérgezett. Ettől megszabadulván arról volt szó, hogy a tőkés osztály és a munkásság közötti állapotokat gazdasági alapon szabályozzak mindaddig, mig a két osztály közötti viszony teljesen megnem szűnik. Ez a határozat természetesen nem tetszett a politikusoknak. Szövetkeztek az IWW ellenségeivel, nekik önkéntes szolgálatot teljesítettek az IWW rágalmazásában. Az úgynevezett munkáspolitikusok végezték a kapitalisták piszkos munkáját. Képzeletüknek szabad szárnyalást engedvén eredményesebb munkát végeztek mint a kapitalista osztály közvetlenül megfizetett bérencei. Ezek a politikusok és pártjaik elmerültek saját ábrándjaikba. Az IWW szilárdan áll és fejlődik. Természetesen a régi politikai pártokat újak váltották föl, de ezek is, híven kapitalista beállításukhoz, érdemnek tekintik az IWW-t szennyezni, mert a szennyezők ezáltal kiérdemlik uraiktól a húsos fazék mellé ülést. Mindezek darára az IWW halad az egyenes utón, nem törődve a politikai ebek csaholásával, akik kimondottan sem nem kapitalisták sem nem munkások. Az IWW elvei és céljai az Elvi Nyilatkozatában vannak lefektetve. Az elvi nyilatkozat a legcéltudatosabb és legfontosabb munkás okmány, amit valaha a munkásság nevében és annak vezérlésére kinyilatkoztattak. ELVINYILATKOZAT. A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztálv áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása i szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályban, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belüL ptf"— ' < , A VALÓDI NEMZETKÖZI MUNKÁS SZERVEZET. Amint látni fogjuk az IWW az elveit nem csak egy ország munkásosztályára alkalmazza, hanem minden ország munkásságára. Ahogy az egy iparban dolgozó munkások függnek a más iparokban dolgozó munkásoktól, éppen úgy az egy ország munkásai is szükségszerüleg függnek más országok munkásaitól. (Folytatjuk.)
