Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-09-28 / 860. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1935 szeptember 28. A rádiópap önmagát nevezte ki az autómunkások vezéréül Hol marad a becsületes elégtétel? DETROIT, MICH. — A hi­székeny automobil munkások bolonditásának ugylátszik nincs határa. Az utóbbi néhány év­ben már annyiféle szervezet alakult ez ipar munkásainak elbolonditására, hogy nehézsé­gekbe ütközik mind számon tartani. Mindenki az automo­bil munkások sorsát fájlalja és elhitetik azokkal hogy az ő általuk: ajánlott medecina nyújt­hat csak biztos gyógyulást. Az eddigi próbálkozások azonban, nem bírtak zöld ágra vergődni, bár annyit elértek — és ez szörnyen tetszik az automobil mágnásoknak, — hogy meg­akadályozták az autó ipar mun­kásainak a szervezkedését oly szervezetbe, amelynek segítsé­gével tényleg orvoslást találtak volna bajaikra. Az eddigi kál­vária járás még nem volt elég; az autó ipar munkásai még mindig kötélnek állnak egy újabb próbálkozáshoz és ez lesz a nagy ágyú, melyet father Coughlin süt el. Labor Day előtti napon a rádió pap 24.000 főnyi hallga­tóság előtt beszélt a közelmúlt­ban alakult “Automotive In­dustrial Workers Association” érdekében a Belle Isiében. “Ti csak arra szervezkedtek, hogy tisztességes részt kapja­tok a profitból, melyet az ipa­rok felhalmoznak. Nem arra szervezkedtek, hogy az Ame­rican Federation of Labor 30 órás munkahetét kivívjátok, hanem csak az átlagos ameri­kai bérek elérésére,” mondja Coughlin atya. Biztosítja a páter a hallgatóságot, hogy az AIWA ■ tagjai osztatlan támo­gatást élveznek az általa szer­vezett “National Union for Social Justice” 9 millió tagsá­gától. Tanácsolja az AIWA tag­jainak, hogy minden tekintet­ben kooperáljanak a mellettük dolgozó munkásokkal tekintet nélkül, hogy azok mely szer­vezet tagjai. “Ha Sloan és Chrysler és Ford itt volnának ma, én haj­landó lennék azonnal leülni ve­lük tárgyalni és megmondani nekik hogy a ti szervezetetek nincs telítve radikálisokkal” — mondja — de ha Amerikát megakarjuk tartani az ameri­kaiaknak orvosolni kell a kapi­talizmus visszaéléseit.” Válaszolva az AFofL kötelé­kébe tartozó United Automobile Workers of America konven­cióján történt támadásra, Coughlin kijelentette, hogy: “Mi még jó viszonyba leszünk velük, dacára jelen viselkedé­süknek,” hozzá tette még, hogy “az AFofL vissza vetette az autó ipar munkásainak moz­galmát Detroitban a diktátori módszerek alkalmazásával.” Figyelmeztette Coughlin az autó munkásokat, hogy ne ha­logassák az időt hanem szer­vezkedjenek. A jobb viszonyok­ért való harcról azonban nem tett .említést. Kijelentette, hogy az Association bármikor szövetségre léphet az AFofL- el, ha a tagság úgy kívánja. Hangsúlyozottan beszélt az Egyesült Államok alkotmányá­nak megőrzéséről és figyelmez­tette a hallgatóságot hogy “őrizkedjenek oly felfogástól, melynek célja a gyárak lefogla­lása.” Óvta az uj szervezet tagjait attól, hogy bármily bizalommal ajándékozzák meg a politikuso­kat, bármely párthoz tartoz­nak azok. “Azok csak a vá­lasztások előtt munkás barátok” mondja Coughlin. A jelentés szerint az AIWA .eddig 25 chartert bocsájtott ki és jelenlegi tagsága 26.000. A lokálok a Detroit és környéki automobil gyárakban foglalkoz­tatott munkásokból alakultak. Amerika lakosságának nagy százaléka elismeréssel adózik father Coughlinnak beszédjei­ért, melyeket a rádión át szo­kott .eljuttatni hallgatóihoz. Még osztálytudatos munkások is vannak, akik elismeréssel adóznak és üdvösnek tartják mondásait, mert rámutat a társadalmi igazságtalanságokra és nem veszik észre, hogy ez a “radikalizmus” mily veszélyt rejteget belsejében. Példák áll­nak a szemeink előtt, hogy mire vezet, amikor egy ékes­szóló, diktátori hajlammal biró középosztálybeli gentleman be­férkőzik a közvélemény bizal­mába. Vagy nem igy kezdte Mussolini Olaszországba ? Hit­ler Németországba? ők is a társadalmi igazságtalanságok ostorozásával férkőztek a nép bizalmába. És amikor megnyer­ték a bizalmat mi történt? Ma úgy Olasz, mint Németország munkássága a legkérlelhetetle­nebb terror és zsarnokság alatt nyög. Father Coughlin ugyan ezt tartogatja az amerikai munkásság részére. Vigyázat autó és más iparok munkásai! A fekete rém környékez benne­teket ! Ha sorsotok tűrhetet­len ne várjátok Coughlintól an­nak javítását. Cselekedjetek önmagatok. Szervezkedjetek oly szervezetbe, mely nem egyes emberek uralma alatt áll és nem egyes emberek agyának szüleménye, hanem a melyet az ipari viszonyok hívtak életre és a tagság teljes ellenőrzése alatt áll. Ily szervezet az IWW — az Egy Nagy Szervezet. PASSAIC, N. J. Az IWW vegyes szervezete gyűléseit tartja 18 Monroe St. a Paleside Av.e. Cornernél a Makocsi Hallban Garfielden, szombaton délután 2 órai kez­dettel. Jóleső érzéssel olvastam el, a Bérmunkás cimü heti lapban, az augusztus 24-én, “A mun­kás mozgalom bitorlók” néven megjelent cikket, amely cikk a Bokor és Zára munkástársak ellen lezajlott néptárgyalással foglalkozik. Jólesett tudatában lenni an­nak, hogy az amerikai magyar munkásságnak még van egy olyan lapja is, amely radikális szellemben működő munkás ap és nem azt tűzte ki feladatául, hogy a magyar munkásság so­raiban bomlást idézzen elő, hogy ellentéteket és gyűlöleteit szít­son és hogy a munkás moz­galomnak egyes becsületes tag­jait minden felelősség nélkül pellengére állítson hamis rágal­maival és koholt vádjaival. Jólesik tudatában lenni an­nak, hogy ez a radikális mun­kás lap nem bújik a kommu­nizmus titokzatos, misztik us köpenyege mögé, hogy onnan szítsa a munkásság — egymás ellen való gyűlöletét, hanem kiáll nyíltan, őszintén minden anyagi érdek nélkül mint ahogy az egy becsületes munkás lap­hoz illik. Ki áll az összmunkás- ság elé, hogy azokat tanítsa minden elv külömbség nélküli egymás iránt való tiszteletre és szeretetre. Hogy nevelje őket öntudatos harcos katonái­vá a munkás mozgalomnak, hogy egységfrontba szervezze a kapitalista rendszernek a megdöntésére és a szocialista társadalmi rendszernek a fel­építésére. Vagyis ez volna a hivatása a többi kommunizmus leple alatt megjelenő munkás lapok­nak is, meg az “Uj Előre” ci­mü “munkás” lapnak is, amdy radikális szellemben működik, de azért nem feledkezik meg elég gyakran csemegével ked­veskedni az olvasóinak egy kis frissen szedett “home made” vagyis házilag készített plety­kával. Ahol a rágalmazó és sztrájk- töréssel vádoló cikk Írók kép­telenek becsületes nevüket alá­írni, hanem a helyett illetlenül egy több gyermekes özvegy­asszony szoknyája mögé búj­nak és onnan lesik a fejlemé­nyeket. Ami a jelen esetben nem a legkedvezőbben végződött ezen rágalmazó urakra nézve, te­kintettel arra, hogy a néptár­gyaláson résztvevő öntudatos munkásság nem dőlt be a Bo­kor és Zára munkástársak ellen emelt sztrájktörési vádaknak, és mivel, hogy a vádaskodó nadrágos özvegyasszonyoknak legkevésbbé sem sikerült ko­holmányaikat bizonyítani, te­hát a becsületes józan munká­sokból álló zsűri a sztrájktöré­si vádat a nevezett két mun­kástárs ellen elejtette. Szerintem az ügy részben befejezést nyert a chicagói munkásság előtt. A chicagói magyar munkás­ság előtt Bokor és Zára mun­kástársak nyíltan, felemelt fő­vel járhatnak, mert a Chicagó­ban megjelenő magyar lapok­nak volt annyi szimpátiájuk ezen becsületükben megsértett két tisztességes munkás iránt, hogy örömmel siettek leközölni az augusztus 13-án, lefolyt néptárgyalásnak az eredmé­nyét, amely felmentette Bokor és Zára munkástársakat az el­lenük koholt vádak alól. De viszont az “Uj Előre” az állítólagos kommunista radiká­lis szellemben működő munkás lap, amely annak idején egy egész oldalt szánt arra, hogy leközölje az egyes érdekkom­munisták által koholt vádakat a mellyel belegázolnak két ár­tatlan munkásembernek a be­csületébe, ennek a radikális munkás lapnak most nem telik egy egész kicsike kis hely a lapjában, egy kis sarok a mely­ben leközölné mint egy becsü­letes munkás laphoz illik, hogy a Bokor és Zára munkástársak ellen a lapjuknak augusztus 3-iki számában felhozott vá­dak teljesen alaptalannak bizo­nyultak. És egyszersmint ezúton kö­zölnék az amerikai magyar munkásokkal, hogy Chicagó­ban megtartott augusztus 13-iki néptá^yalás alkalmával a szer­vezett munkásokból álló zsűri a Bokor és Zára munkástársak ellen a sztrájktörési vádat el­rejtette ami által a két becsü­letében megsértett munkásnak teljes elégtétel adatott. Tehát mi az “Uj Előre” szin­tén ezúton kívánunk elégtételt adni Bokor és Zára elvtársak­nak azzal, hogy elismerjük té­vedésünket és hogy az augusz­tus 3-án, az általunk leközölt sztrájktörési vádak teljesen alaptalanoknak bizonyultak. Ugyanis ez lett volna a Bo­kor és Zára ügynek a becsüle­tes elintézése. De ugylátszik, hogy az “Uj Előre” mögé bujt érdekkommunisták annyira biz­tonságban érzik magukat, hogy nem is tartják többé érdemes­nek említést tenni az egész dologról. Elfelejtik szemelől azt, hogy az öntudatos munkásság ha­marosan meg fogja unni olvas­ni az álszenteskedő érdekkom­munisták rágalmazó és sértege­tő cikkeit amik csak ártalmára vannak a munkásmozgalomnak, És közel van az idő ahoz, ami­kor az “Uj Előre” nem csak dísznek fogja oda Írni a lap­nak a jobb sarkára, hogy világ proletárjai egyesüljetek, hanem a világ proletárjai egyesülni fognak és megtisztítják sorai­kat a gáncsoskodó álkommu­nista elleniektől és egyesült erővel fognak harcolni az ipari társadalmi rendszernek a fel­építéséért. J. S. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának

Next

/
Thumbnails
Contents