Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-03-16 / 834. szám

1935 március 16. R É R M U N K Á S 7 oldal KOLDUS KENYÉR-E VAGY MUNKA? "Kassza" darab lett a Kik a Bűnösök mindenütt (P.) Az öt éve tartó munka­nélküliség, sok alaptalan és hit­vány semmit jelentő terveket hozott forgalomba. Ha belete­kintünk a dolog lényegébe meg­állapíthatjuk, hogy a nagytő­ke minden igyekezete, elterel­ni a közvéleményt a munkanél­küliség megoldásának logikus módjától. A jelenlegi gazdasági krízis orvoslása nem egyeztethető össze a múltak gazdasági krí­ziseivel. A gyors gazdasági fej­lődés és a termelt javak el­osztása körüli hibák azok, amelyek okozói a gazdasági összeomlásnak. A fejlett ter­melő eszközök amelyeknek igénybevételével a termelés olyan gyors tempóban haladt előre, hogy az áru. rendszer alapján a termelő eszközök fe­lett rendelkező osztály nem talál piacot tovább az áruk­nak elhelyezésére. Ezek a gazdasági tényezők azután kényszeritették a termelő esz­közök tulajdonosait sok üzem beszüntetésére, vagy csak részbeni üzemben tartására. Aminek következménye képpen sok felesleges munkaerőt auto­matikusan mellőznek. Ez azután sok munkást kény- szeritett a munkanélküliek tá­borába. KOLDUS KENYÉR, NEM MEGOLDÁS! Az a lárma, ami az úgyne­vezett társadalmi biztosítás ér­dekébe elhangzott úgy tűnik fel, de csak a felületes szem­lélő előtt, mint ha valami nagy dolgot jelentene a munkásosz­tály számára. Első sorban a munkásmozgalmi megvilágítás­ban, megalkuvás — lekenye­rezése a forradalmi irányzat­nak és kolduskenyérre kény­szeríti a munkanélkülieket. Habár ennek mozgatói úgy tüntetik fel mint a forradalmi munkások egyik vívmányát. Nem szabad gyerekes ésszel bírálni a helyzetet, mert ha tényleg forradalmi cselekedett lett volna a Washingtonba ér­kezett delegátusok sohasem húzódhattak volna meg a Fe­hér Ház árnyékába és nem is gyönyörködhettek volna a so­viet unió washingtoni felira­taiban sem. Nem-e vittek a delegátusok nagy része magokkal a hűség- liga szervező igazolványait an­nak bizonyítására, hogy min­den fajta talpnyalásra hajlan­dók? Munkásmozgalmi szempont­ból a munkanélküliség megol­dása nem lehet és nem is tör­ténhet meg a biztosításon ke­resztül, mert a társadalmi biz­tosítás csak foltozása a mai rendszernek. A munkásosztály­nak nem koldus kenyérre van szüksége. Hiszen önérzetes munkás szégyenkezve fogad el minden Charityt. Azok az in­dokok amit a társadalmi biz­tosítás mellett mint olyan ér­veket hoznak fel, hogy ezzel a kapitalista osztályt vélik megadóztatni, hiába nevezik bármilyen néven-nevezendő is­táknak — még annyit sem tudnak megérteni és megtanul­ni —, hogy minden társadal­mi javat — csak a dolgozó munkások termelnek meg. A társadalmi biztosítást, amit esetleg fizetni fognak, nem a washingtoni kormánynak, sem pedig a kapitalista osztálynak kell kiizzadnia, hanem a mun­kán lévő bérmunkásoknak. Ha az a nagy cécó és energia po­csékolás, amit a társadalmi biztosítás érdekébe elfecsérel­tek, a munkaidő megrövidítése érdekébe ment volna végbe, hogy minden munkás munká­hoz jusson, akkor mi izzadó bérmunkások is szívvel, lélek­kel támogatnánk abban a tu­datban, hogy tényleg a kapi­talista osztály ellen foglaltak állást. Igen ám de az a szedett- vedett társaság, a Washington­ba gyülésezők, legnagyobb ré­sze soha életébe sem végzett hasznos munkát az emberiség részére — és hogyan is köve­telnének rövidebb munkaidőt, hogy ez által mindenki munká­hoz jusson, mert ez által saját magoknak is esetleg munkát kellene vállalni és milyen bor­zasztó volna, még csak el is gondolni, hogy azok, akik mindig munkanélkül megéltek a hiszékenyek rovására, most egyszerre munkát követelné­nek. Azok pedig akik a múlt­ban mint munkások dolgoztak, nem félnek a munkától és szí­vesen dolgoznának rövid mun­ka időt, mint azoknak verej­tékéből, akik a termelő mun­kát végzik, koldus kenyeret egyenek. A munkás osztálynak legfőbb célja az lehet, hogy munkához jusson és megszer­vezze hatalmas munka erejét, de nem alamizsna követelésre, hanem a termelő eszközök tár- sadalmositására.--------------------------- > A munkanélküliség megoldása (Folyt, az 1-ső oldalról.) ja végre, ha egy ipari szerve­zetbe tömörülve, megtagadja munkaerejét továbbra áruba bocsájtani mind addig, amig a többi munkanélküli emberba­rátait nem tudja munkába he­lyezni a munkaidő megrövidí­tésével. Erre vonatkozóan az IWW-nak határozott program­ja a négy órás munkanap be­hozatala, a munkabérek levá­gása nélkül. Mi ipari unionisták nem ala­mizsnát kérünk, hanem harcot folytatunk a rövidebb munka­időért, hogy minden munkanél­küli munkához jusson és ne koldus kenyéren tengesse éle­tét. Ezt kell, hogy a munkás- osztály megértse és ezért har­coljon. Ennek elérésére kell gyűjte­ni erőnket egy egységes ipari szervezetbe. BUFFALOBAN IS ZSÚFOLÁSIG TÖLTÖTTE MEG A MA­GYARSÁG A LIBERTY HALL ÖSSZES TERMEIT. amelyek állandóan telt házat jelentenek számítanak ezen el­nevezésnek. A Kik a Bűnösök eddigi bemutatása még min­denütt nem csak hogy telt há­zakat jelentett, de a szó leg­szorosabb értelmében zsúfolás­ig megtöltött termeket, amely minden oldalról kárpótolja az iró Pika Pál munkástársat, mert hiszen az a cél is előtte volt munkája közben, hogy az előadások a Bérmunkás esz­tendők óta fenálló anyagi za­varait hozza rendbe. De “kassza darab” a Kik a Bűnösök bemutatása a mozga­lom szempontjából is, mert annak egyszerű, a mindennapi életből merített tárgya, a sok ezer hallgatóságára olyan mély és maradandó emlékeket hagy a társadalmi egyenlőtlenségek felől, amilyent a népgyülések szónokai neih tudnak elérni. A Kik a Bűnösök minden bemutatásán a figyelmes hall­gatóság előtt tisztázódik a munkások harcaiban alkalma­zott amerikai specialitás az úgynevezett frame-up, amely­nek már eddig is annyi áldo­zata van. Általában nevelő és tanító hatású a darab, mert az előadás végeztével nem marad kétely a hallgatóságban a fe­lől, hogy a munkások nyomo­rúságáért, Kik a Bűnösök. A kormányzó szerepében Kőműves Ferenc alakított. Nemcsak a színpadon való ott­honossága de a szerepe teljes megértése látszott meg min­den cselekvésében. Méltó párt- nere a kormányzóné szerepé­ben Hering Pálné volt. Willi fiuk, majd a gyáros Vincze Mihály, aki hűen mutatta be a munkáltató osztály gondolkodá­sát a minden javakat előállító munkásokkal szemben. A kormányzóék szobalánya Kő­műves Helén rövid szerepében könnyeket csalt sok hallgatója szemébe a proletár leány sor­sának bemutatásával. A gyá­ros felesége Kőműves Ferenc- né volt, akiről ha nem tud­nánk, hogy évtizedek óta Buf­falo utcáin koptatja cipőit, azt hinnénk, hogy igazán Páris és a többi világvárosokban ta­nulta meg az életet hajszoló örömök utáni sportolást. A Kik a Bűnösök sikeres be­mutatása Buffaloban is azon múlott, hogy a Modern Szín­körnek itt is van egy tehetsé­ges drámai tagja Gudlovics Jánosné személyében, aki a gyáros leánya Elsa szerepében olyan tökéletest adott, hogy a férfiak zsebéből is előkerültek a zsebkendők, a meghatottság könnyeinek a felszáritására. Chicago azzal dicsekszik, hogy nekik olyan Elsájuk van, akit nem múlnak felül még a hiva­tásos színészek sem. Cleveland Elsáját a közönség nem akar­ta leengedni a színpadról, min­den szavában megtapsolta az igazság fiatal szószólóját. Gud­lovics Jánosné egyenrangú társnőnek bizonyult Elsa sze­repében az említett két város drámai színésznőinek. Névte­len Willi, a megbélyegzett tör­vénytelen gyerek, majd gyári munkás szerepében Beck Már- kusz adott újból bizonyságot arról, hogy a Színkörnek mi­lyen értékes tagja. Az ügyész szerepében Pinczés Zsiga, a Védő szerepét Grosz Izidor a hivatásos egyéneket is lepipáló buzgalommal töltötték be. A kisebb szerepekben Kocsis László, Varga Zsiga, Gáspár József, Szász Ferenc, Sziro- vecz András, Kotroczó Lajos, Váradi Márton és Beck Andor képviselték azt az együttest, amely a buffaloi magyarság­nak felejthetetlen estét nyúj­tott. A Kik a Bűnösök egyszerű nyelvezettel, a mindennapi életet viszi a színpadra mégis nagyérdeme a buffaloi tökéle­tes előadás Beck Andor rende­zőnek, akit minden joggal a hivatásos rendezői címzés il­let meg. Tökéletesen végezte fárasztó szerepét Huj er Béla a súgó szerepében is. A rendezőség nevében He­ring Pál üdvözölte a nagyszá­mú közönséget majd az elő­adásra Clevelandból jött ven­dégek közül Lefkovits mtár- sat mutatta be, aki néhány be­vezető szóval ismertette a da­rabot és annak szerzőjét. A 2- ík felvonás előtt Beck Andor rendező adott számot a Mo­dern Színkör programjáról és készülő uj bemutatásáról. A 3- ik felvonás előtt Hering mtárs felolvasta Pika Pál le­vélben küldött üdvözletét. A 4- ik felvonás előtt a szintén vendég Kaczibán Mihály mtárs beszélt az IWW clevelandi har­cairól, majd angol nyelven e harcoknak vezetője Frank Ce- dervall mtárs ismertette eze­ket a munkás megmozduláso­kat. Sajnálattal örökítjük itt meg, hogy éppen, amikor Ce- dervall mtárs a sztrájkolok ne­héz küzdelméről beszélt, vala­mint jellemezte e harcok szé­gyenletes árulóit a scabeket — bizonyára magát találva érezve — a hallgatóság kö­zött egy férfi zavart akart kel­teni de a rendezőség azonnal eltávolította a teremből. Mivel már az előadás alatt megnyilvánult az óhaj, hogy ezt a darabot a közeli magyar lakta vidékre is kellene vinni, a Színkör vezetősége legköze­lebb lépéseket tesz ebben az irányban is. Tudósitó. Pika Pál munkástárs négyfelvonásos társadalmi drámája feltartóztathatlanul halad az országos siker utján. A két chi­cagói, a clevelandi és a south bendi sikeres előadás után az el­múlt vasárnap Buffaloban került bemutatásra. Két okunk van a Kik a Bűnösök előadásait “kassza da­rabnak” tartani. Ugyanis színházi nyelven azok a színdarabok,

Next

/
Thumbnails
Contents