Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-02-16 / 830. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1935 február 16. A megzavart “csendélet” A POKOL WASHINGTON, D. C. — A derült, napsugaras égből, vil­lámcsapásként hatott az AFofL washingtoni irodájának kényel­mes foteléiben csücsülő vezé­rekre a kormány azon bejelen­tése, hogy az autó iparra ké­szített szabályzatott az autó gyárosokkal való tárgyalások után bizonytalan időre, lehet egy, de az is lehet, hogy két esztendőre meghosszabbították. Az unió vezérek az első meg­lepetésükben önkénytelenül is a zsebükhöz nyúltak és szomo­rúan állapították meg, hogy en­nek a megegyezésnek semmi nyoma nincs az ő pénztárcájuk­ban és ha a kormány ő nélkülök fogja az ilyen ügyeket intézni, ők a már régen elfelejtett ter­melő munkára lesznek utalva. Csak természetes, hogy a leg­nagyobb undorral gondol Mr. Lewis erre és nem csak hogy tiltakozásukat jelentették be a nélkülök kötött egyezség fölött, de mindjárt bejelentették, hogy nem csak autó sztrájk lesz, de sztrájkok lesznek az acél iparban, sztrájkok lesznek a szövő iparban és sztrájkok lesz­nek sok más helyütt, mindad­dig, mig Mr. Richberg meg nem tanulja, hogy az ipar területén a fővezér William Green. Az autó ipar munkásai, az Az utóbbi két hónapban szen- zációszerü érdeklődés tapasz­talható azon színdarab iránt, mely december 9-én, került először bemutatásra Chicagó­ban. A premier előadásról le­adott hírlapi tudósítások még jobban fokozták az érdeklődést, úgy hogy ma már Chicagótól New Yorkig beszélnek a “KIK A BŰNÖSÖK” cimü társadal­mi drámáról. Az első chicagói előadást Cleveland követte ja­nuár 27-én, majd ismét Chica­go február 3-án. A fent jelzett három előadá­son tanúsított érdeklődésből Ítélve, minden túlzás nélkül ál­lapíthatjuk meg, hogy az utób­bi 15 évben nem került szín­padra oly színmű, amely ha­sonló érdeklődést váltott volna ki a magyarság körében. Chi­cagóban mind két bemutatás — bár az ily célra megszerezhető legnagyobb terniek egyikében folyt le — oly zsúfolt házak voltak, hogy a rendes mennyi­ségen kívül még kölcsön szé­kek is voltak beállítva, mégis sokaknak állva kellett végig nézni az előadást. A clevelandi bemutatás hasonló eredménnyel folyt le és a magyarság köve­teli, hogy legalább még egyszer adják elő a darabot. Miért a nagy érdeklődés e szinmü iránt ? Az egyik oka ennek magának a darabnak a témája. Nincsen felsallangozva semmiféle félrevezető tévfogal- makkal. Úgy mutatja be a jelen társadalmi rendszer ferdeségeit, amint az napjainkban számta­acél telepek bérrabszolgái ép­pen úgy vannak kizsákmányol­va, mint a szövőiparban és más munkatelepeken dolgozók. Ezek­nek és általában a bérért dolgo­zóknak semmi egyébb eszközük nincs helyzetük megváltoztatá­sára, mint a munka beszünte­tése, ha az osztályharcos szer­vezetükön keresztül történik. De sem Green sem Lewis nem beszélhetnek a munkások nevé­ben, még kevésbbé tárgyalhat­nak a munkások megbízásából, mert hiszen egész múltjuk azt igazolja, hogy ott, ahol fel­emelték szavukat, ott a mun­kásoknak vesztett ügyük volt, mert a kerek osztaloknál a ju- dás dijak mindég megtették a hatásukat rájuk. A PHILADELPHIAI MODERN SZÍNKÖR február hó 22-én, pénte­ken este nagyszabású szin- előadást rendez a Kultur Otthonban. Szinre kerül Farkas Imre 3 felvonásos vig operettje DEBRECENBE KÉNE MENNI. Már most felhívjuk a phi- lai magyarság figyelmét hogy ne mulassza el ennek a színdarabnak a megte­kintését és jegyét elővé­telben vásárolja meg a szokott helyen. lanszor megtörtént és megtör­ténik, csak a munkásnép mil­liói nem elég kutatók nhoz, hogy mindezt megláthassák. A gazdagok pazarlásai a szegé­nyek rovására. Nem vallásos, de nem is vallás ellenes; sem­miféle felekezeti felfogással nem foglalkozik és egyetlen munkásmozgalmi vagy párt­frakció nincs említve benne. Nem favorizálja egyiket a má­sik rovására. Kizárólag az el­nyomók és elnyomottak szere­pelnek a színen. Lámpa elé ál­lítja azt a bűnös boszorkány­ságot, melyhez az uralkodó osz­tály folyamodik, ha az érdeke úgy kívánja. A másik oka az átalános ér­deklődésnek, hogy e darab szer­zője a munkás osztály nevelt­je évek hosszú sora óta a jog­fosztottak szóvivője. Ha harc­ról van szó, mindig az első so­rokban találjuk és mint ilyen méltán érdemli meg a tisztele­tet munkásságáért. Ezért van az, hogy a magyarság oly nagy­számmal látogatja a “KIK A BŰNÖSÖK” cimü szinmü be­mutatásait. Az igazságot ked­velő magyarság tekintet nélkül, hogy mily felekezetüek, vagy a munkásmozgalom mely irá­nyához tartoznak, pártatlanul támogatják ezen szinmü bemu­tatásait. A south bendi magyarság — a chicagói “Modern Színkör” szívességéből — oly kellemes helyzetbe került, hogy nem kell várni a hónapokig tartó pró­bákra, hogy ezen színmüvet A valásos népeket a pokol kijaival ijesztgetik, azzal akar­ják őket béketürésre, alázatos­ságra és minden rosszban va­ló megnyugvásra bírni. Ezek a munkások nem tud­ják, hogy most a pokol min­den kínjait kibírják és csak jobb lehetne a helyzetük ha nem nyugodnának bele, hanem emberiesen harcolnának egy jobb sorsért. Azt nem! Leg­több munkás hajlandó magával vinni a szenet, az égő anyagot, hogy a pokol tüzét mentői job­ban élesszék, mint az egysze­ri tengerész. Ugyanis a tengeren meghalt egy fütő, a tengerészeti szokás szerint, a lábára kellett volna kötni az erre a célra kéznél tartott vasgömböket, de mivel ez éppen nem volt, igy egy pár nagy darabb szenet kötöttek a lábára, hogy annak a súlya lehúzza a mélységbe. A teme­tési ceremónia alatt, az egyik társa elnevette magát és a ka­pitány aki a temetést végezte, kérdezte, hogy mit nevetett. Amire a nevető tengerész azt felelte: Már láttam sok kivén- hedt tengerészt a pokolba men­ni, de még most láttam először, hogy szenet is vigyen magá­val. Ugyan ezt csináljuk mi min­den nap, amikor a modern ipar poklaiba megyünk, viszünk magunkkal fütő anyagot, enni valót, hogy a gépezetünknek szükséges hőséget minden fen­élvezhesse, hanem már e hó­nap 24-én, alkalma lesz ezt a hatalmas 4 felvonásos társa­dalmi drámát megtekinteni. A south bendi “Progresszív Gár­da” úgy a rádión, mint a h r- lapok utján szerzett ismeretek után lépéseket tett, hogy ezen hírneves szinmü South Bendbe kerüljön és e célra a magyar­ság által is jól ismert Német Hallt bérelte ki, mely egyike a legmodernebb és legmegfele­lőbb termeknek. Felszólítjuk mindazokat akik e sorokat ol­vassák, hogy ne csak maguk, hanem barátaik, rokonaik és is­merőseiket is szállítsák fel, hogy készüljenek a nagy nap­ra, melyhez hasonlóban már régen — ha egyáltalán — volt része a south bendi magyar­ságnak és talán nagyon soká lesz. A nap: 1935 FEBRUÁR 24, vasárnap délután pont 4 óra. A hely: A Német Hall 1541 Prairie Ave. Szinre kerül: “KIK A BŰNÖ­SÖK.” Színdarab után táncmulatság, Banga zenekara mellett. A belépti jegyek árát — te­kintettel a nyomasztó anyagi viszonyokra a rendezőség oly mérsékelt árakban állapította meg, hogy mindenkinek alkal­ma legyen ott megjelenni, elő­vételben 35c., a pénztárnál pe­dig 45 cent. Pótolhatatlan mulasztást kö­vet el ha elmulasztja ezen szín­müvet megtekinteni. akadás nélkül fejleszthessük, melyet viszont hoszonra csa­pol le a kapzsi nagytőke mely- pokollá változtatta a modern ipari telepeket. Dante fantáziája sem volt képes nagyobb kínszenvedést leírni a beképzelt poklában, mint azok a bányászok szen­vednek, akiket a bánya robba­nás elzár a levegőtől és napokig a legnagyobb kint, amit csak a levegő hiány okoz­hat elszenvedni, lassú kínos ha­lállal kimúlni. Vagy milyen kin az, amikor a modern ipar gépei az embe­ri testet cafatokra tépik, abban a gyárban is ahol ezen sorok írója dolgozik, a legutóbbi há­rom hét alatt több kézfej ron- csolódott össze a zakatoló gé­pek alatt. Sietni, sietni, minden nap több munkát akarnak, ha nem teszi az egyik, elbocsájtják, vesznek fel másikat a helyére, ha elveszti a kezét mehet kol­dulni, másikat vesznek akinek még ép keze, lába, szeme van. Milyen kin ezeknek a meg­csonkult embereknek az egész élet, abban a biztos tudatban, hogy többet munkára nem igen számíthatnak, hiszen milliók vannak és még többen lesznek akik épek, egészségesek és mun­kára várnak. Milyen pokoli kin az, zéró alatti időben este 9—10 órától, reggel tízig várni egy helyben munkára, amint több gyár előtt leginkább a Ford előtt teszik, azok a munkások akik félnek a pokol kínjaitól és azért nem szervezkednek, azért nem lá­zadnak. Milyen kin amikor az emberi természettel ellentétben éjsza­ka kell dolgozni, tekintett nél­kül arra, hogy bir-e az ilető aludni nappal, vagy a munka mellett az idegölő álmatlanság­gal is állandóan birkóznia kell és minden percben attól retteg­ni, hogy egy elbóbiskolt pilla­natban a gép kezeit összeron­csolja, vagy kivégzi. Aki még a pokol ezen kínját nem ismeri, elképzelheti, hogy gonosztevőket szoktak ezzel kinozni, hogy napokig nem en­gednek nekik aludni. Mennyi ipari mukás van akik termelő munkájuk után kapják ezen kínzást. Csak azért mert vannak mil­liók akik félnek a pokol kínjai­tól, melyet nem ismernek, el­szenvednek minden kint, szen­vedést itten amelyet egy kis emberi érzés, együttes cselek­vés, összetartás megszüntethet­ne. Engemet úgy szegény jó anyam, mint a vallásos roko­naim azzal ijesztgetnek, hogy én is a pokolba megyek. Ami­nek örvendek, mert ha ezen a mindenben belenyugodó vallá­sos népség a menyországba me­gyen abból is poklot csinálnak, de ha a lázadó harcos munkás­ság pokolba megyen, akkor ab­ból is boldog minden kin és szenvedés mentes társadalmat tudunk csinálni, amint ezen a földön is törekszünk, csak a hiszékeny, mindenben belenyu­godó munkásság a legnagyobb akadály ezen szándékunk meg­valósításában. Vi A So. Bend, ind, magyarok figyelmébe

Next

/
Thumbnails
Contents