Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)
1935-02-16 / 830. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1935 február 16. A megzavart “csendélet” A POKOL WASHINGTON, D. C. — A derült, napsugaras égből, villámcsapásként hatott az AFofL washingtoni irodájának kényelmes foteléiben csücsülő vezérekre a kormány azon bejelentése, hogy az autó iparra készített szabályzatott az autó gyárosokkal való tárgyalások után bizonytalan időre, lehet egy, de az is lehet, hogy két esztendőre meghosszabbították. Az unió vezérek az első meglepetésükben önkénytelenül is a zsebükhöz nyúltak és szomorúan állapították meg, hogy ennek a megegyezésnek semmi nyoma nincs az ő pénztárcájukban és ha a kormány ő nélkülök fogja az ilyen ügyeket intézni, ők a már régen elfelejtett termelő munkára lesznek utalva. Csak természetes, hogy a legnagyobb undorral gondol Mr. Lewis erre és nem csak hogy tiltakozásukat jelentették be a nélkülök kötött egyezség fölött, de mindjárt bejelentették, hogy nem csak autó sztrájk lesz, de sztrájkok lesznek az acél iparban, sztrájkok lesznek a szövő iparban és sztrájkok lesznek sok más helyütt, mindaddig, mig Mr. Richberg meg nem tanulja, hogy az ipar területén a fővezér William Green. Az autó ipar munkásai, az Az utóbbi két hónapban szen- zációszerü érdeklődés tapasztalható azon színdarab iránt, mely december 9-én, került először bemutatásra Chicagóban. A premier előadásról leadott hírlapi tudósítások még jobban fokozták az érdeklődést, úgy hogy ma már Chicagótól New Yorkig beszélnek a “KIK A BŰNÖSÖK” cimü társadalmi drámáról. Az első chicagói előadást Cleveland követte január 27-én, majd ismét Chicago február 3-án. A fent jelzett három előadáson tanúsított érdeklődésből Ítélve, minden túlzás nélkül állapíthatjuk meg, hogy az utóbbi 15 évben nem került színpadra oly színmű, amely hasonló érdeklődést váltott volna ki a magyarság körében. Chicagóban mind két bemutatás — bár az ily célra megszerezhető legnagyobb terniek egyikében folyt le — oly zsúfolt házak voltak, hogy a rendes mennyiségen kívül még kölcsön székek is voltak beállítva, mégis sokaknak állva kellett végig nézni az előadást. A clevelandi bemutatás hasonló eredménnyel folyt le és a magyarság követeli, hogy legalább még egyszer adják elő a darabot. Miért a nagy érdeklődés e szinmü iránt ? Az egyik oka ennek magának a darabnak a témája. Nincsen felsallangozva semmiféle félrevezető tévfogal- makkal. Úgy mutatja be a jelen társadalmi rendszer ferdeségeit, amint az napjainkban számtaacél telepek bérrabszolgái éppen úgy vannak kizsákmányolva, mint a szövőiparban és más munkatelepeken dolgozók. Ezeknek és általában a bérért dolgozóknak semmi egyébb eszközük nincs helyzetük megváltoztatására, mint a munka beszüntetése, ha az osztályharcos szervezetükön keresztül történik. De sem Green sem Lewis nem beszélhetnek a munkások nevében, még kevésbbé tárgyalhatnak a munkások megbízásából, mert hiszen egész múltjuk azt igazolja, hogy ott, ahol felemelték szavukat, ott a munkásoknak vesztett ügyük volt, mert a kerek osztaloknál a ju- dás dijak mindég megtették a hatásukat rájuk. A PHILADELPHIAI MODERN SZÍNKÖR február hó 22-én, pénteken este nagyszabású szin- előadást rendez a Kultur Otthonban. Szinre kerül Farkas Imre 3 felvonásos vig operettje DEBRECENBE KÉNE MENNI. Már most felhívjuk a phi- lai magyarság figyelmét hogy ne mulassza el ennek a színdarabnak a megtekintését és jegyét elővételben vásárolja meg a szokott helyen. lanszor megtörtént és megtörténik, csak a munkásnép milliói nem elég kutatók nhoz, hogy mindezt megláthassák. A gazdagok pazarlásai a szegények rovására. Nem vallásos, de nem is vallás ellenes; semmiféle felekezeti felfogással nem foglalkozik és egyetlen munkásmozgalmi vagy pártfrakció nincs említve benne. Nem favorizálja egyiket a másik rovására. Kizárólag az elnyomók és elnyomottak szerepelnek a színen. Lámpa elé állítja azt a bűnös boszorkányságot, melyhez az uralkodó osztály folyamodik, ha az érdeke úgy kívánja. A másik oka az átalános érdeklődésnek, hogy e darab szerzője a munkás osztály neveltje évek hosszú sora óta a jogfosztottak szóvivője. Ha harcról van szó, mindig az első sorokban találjuk és mint ilyen méltán érdemli meg a tiszteletet munkásságáért. Ezért van az, hogy a magyarság oly nagyszámmal látogatja a “KIK A BŰNÖSÖK” cimü szinmü bemutatásait. Az igazságot kedvelő magyarság tekintet nélkül, hogy mily felekezetüek, vagy a munkásmozgalom mely irányához tartoznak, pártatlanul támogatják ezen szinmü bemutatásait. A south bendi magyarság — a chicagói “Modern Színkör” szívességéből — oly kellemes helyzetbe került, hogy nem kell várni a hónapokig tartó próbákra, hogy ezen színmüvet A valásos népeket a pokol kijaival ijesztgetik, azzal akarják őket béketürésre, alázatosságra és minden rosszban való megnyugvásra bírni. Ezek a munkások nem tudják, hogy most a pokol minden kínjait kibírják és csak jobb lehetne a helyzetük ha nem nyugodnának bele, hanem emberiesen harcolnának egy jobb sorsért. Azt nem! Legtöbb munkás hajlandó magával vinni a szenet, az égő anyagot, hogy a pokol tüzét mentői jobban élesszék, mint az egyszeri tengerész. Ugyanis a tengeren meghalt egy fütő, a tengerészeti szokás szerint, a lábára kellett volna kötni az erre a célra kéznél tartott vasgömböket, de mivel ez éppen nem volt, igy egy pár nagy darabb szenet kötöttek a lábára, hogy annak a súlya lehúzza a mélységbe. A temetési ceremónia alatt, az egyik társa elnevette magát és a kapitány aki a temetést végezte, kérdezte, hogy mit nevetett. Amire a nevető tengerész azt felelte: Már láttam sok kivén- hedt tengerészt a pokolba menni, de még most láttam először, hogy szenet is vigyen magával. Ugyan ezt csináljuk mi minden nap, amikor a modern ipar poklaiba megyünk, viszünk magunkkal fütő anyagot, enni valót, hogy a gépezetünknek szükséges hőséget minden fenélvezhesse, hanem már e hónap 24-én, alkalma lesz ezt a hatalmas 4 felvonásos társadalmi drámát megtekinteni. A south bendi “Progresszív Gárda” úgy a rádión, mint a h r- lapok utján szerzett ismeretek után lépéseket tett, hogy ezen hírneves szinmü South Bendbe kerüljön és e célra a magyarság által is jól ismert Német Hallt bérelte ki, mely egyike a legmodernebb és legmegfelelőbb termeknek. Felszólítjuk mindazokat akik e sorokat olvassák, hogy ne csak maguk, hanem barátaik, rokonaik és ismerőseiket is szállítsák fel, hogy készüljenek a nagy napra, melyhez hasonlóban már régen — ha egyáltalán — volt része a south bendi magyarságnak és talán nagyon soká lesz. A nap: 1935 FEBRUÁR 24, vasárnap délután pont 4 óra. A hely: A Német Hall 1541 Prairie Ave. Szinre kerül: “KIK A BŰNÖSÖK.” Színdarab után táncmulatság, Banga zenekara mellett. A belépti jegyek árát — tekintettel a nyomasztó anyagi viszonyokra a rendezőség oly mérsékelt árakban állapította meg, hogy mindenkinek alkalma legyen ott megjelenni, elővételben 35c., a pénztárnál pedig 45 cent. Pótolhatatlan mulasztást követ el ha elmulasztja ezen színmüvet megtekinteni. akadás nélkül fejleszthessük, melyet viszont hoszonra csapol le a kapzsi nagytőke mely- pokollá változtatta a modern ipari telepeket. Dante fantáziája sem volt képes nagyobb kínszenvedést leírni a beképzelt poklában, mint azok a bányászok szenvednek, akiket a bánya robbanás elzár a levegőtől és napokig a legnagyobb kint, amit csak a levegő hiány okozhat elszenvedni, lassú kínos halállal kimúlni. Vagy milyen kin az, amikor a modern ipar gépei az emberi testet cafatokra tépik, abban a gyárban is ahol ezen sorok írója dolgozik, a legutóbbi három hét alatt több kézfej ron- csolódott össze a zakatoló gépek alatt. Sietni, sietni, minden nap több munkát akarnak, ha nem teszi az egyik, elbocsájtják, vesznek fel másikat a helyére, ha elveszti a kezét mehet koldulni, másikat vesznek akinek még ép keze, lába, szeme van. Milyen kin ezeknek a megcsonkult embereknek az egész élet, abban a biztos tudatban, hogy többet munkára nem igen számíthatnak, hiszen milliók vannak és még többen lesznek akik épek, egészségesek és munkára várnak. Milyen pokoli kin az, zéró alatti időben este 9—10 órától, reggel tízig várni egy helyben munkára, amint több gyár előtt leginkább a Ford előtt teszik, azok a munkások akik félnek a pokol kínjaitól és azért nem szervezkednek, azért nem lázadnak. Milyen kin amikor az emberi természettel ellentétben éjszaka kell dolgozni, tekintett nélkül arra, hogy bir-e az ilető aludni nappal, vagy a munka mellett az idegölő álmatlansággal is állandóan birkóznia kell és minden percben attól rettegni, hogy egy elbóbiskolt pillanatban a gép kezeit összeroncsolja, vagy kivégzi. Aki még a pokol ezen kínját nem ismeri, elképzelheti, hogy gonosztevőket szoktak ezzel kinozni, hogy napokig nem engednek nekik aludni. Mennyi ipari mukás van akik termelő munkájuk után kapják ezen kínzást. Csak azért mert vannak milliók akik félnek a pokol kínjaitól, melyet nem ismernek, elszenvednek minden kint, szenvedést itten amelyet egy kis emberi érzés, együttes cselekvés, összetartás megszüntethetne. Engemet úgy szegény jó anyam, mint a vallásos rokonaim azzal ijesztgetnek, hogy én is a pokolba megyek. Aminek örvendek, mert ha ezen a mindenben belenyugodó vallásos népség a menyországba megyen abból is poklot csinálnak, de ha a lázadó harcos munkásság pokolba megyen, akkor abból is boldog minden kin és szenvedés mentes társadalmat tudunk csinálni, amint ezen a földön is törekszünk, csak a hiszékeny, mindenben belenyugodó munkásság a legnagyobb akadály ezen szándékunk megvalósításában. Vi A So. Bend, ind, magyarok figyelmébe
