Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-06-29 / 849. szám

1935 junius 29. BÉRMUNKÁS 7 oldal SAJTÓ-SZABADSÁG AMERIKÁBAN Veszélyben forog-e Ameriká­ban a sajtó és szólásszabadság? Az utóbbi hónapokban mind többet hallunk bizonyos erőfe­szítésekről, amelyek Ameriká­ban a sajtó és szólásszabadsá­got korlátozni szeretnék. így a kiadók egy része súlyosan el­itélte a kormányt, mert úgy találta, hogy az újságkiadók bevezetése üzletük menetét aka­dályozza s hogy a rendelkezés veszélyes fegyvert jelenthet a kormány kezében, amellyel a szabad levegőhöz szokott újsá­gokat elfojthatják. De nem­csak a kiadók adtak kifejezést efajta véleménynek. A szaba­dabb elveket képviselő organi­zációk szüntelen hangoztatják, hogy a szabad szólás jogát ál­landó veszély fenyegeti és rá­mutattak a szervezett vigilan- tek és felfegyverzett bandák ténykedéseire, amelyek tör­vénytelen támadásokat intéz­nek bizonyos csoportok ellen. Ilyen esetek több államban for­dultak elő. Hogy vélekedik az eféle tá­madásokkal szemben a kor- íjiány és milyen álláspontra Lansing, Kansas államban van, amely az Egyesült Álla­mokhoz tartozik Polgári híradásból vesszük, hogy a lansingi állami fegyház 347 rabja az elmúlt napokban fellázadt és a börtön falain ke­resztül törve egy a közelben levő szénbánya mélyébe sán- colták el magukat, felüzenve üldözőiknek, hogy csak abban az esetben térnek vissza, ha követelésüket teljesítik, ame­lyek: a börtön orvosának az elbo­csátása; jobb élelmezés. Nem hagyták 'figyelmen kívül ezek a rabok azt a körülményt sem, amely az ilyen cselekedet kö­vetkezménye szokott lenni és ezért követelésüket azzal is megtoldották, hogy a lázadás előkészítőinek ne legyen bántódásuk. A híradás szerint a 347 rabot huszonnégy órai étlen-szomjan való elsáncolásuk után a bányá­ból kifüstölték és minden ígéret nélkül vissza terelték őket a börtönbe. Az esemény azért kívánko­zott a mi toliunkra, hogy egy darabját Amerika civilizációjá­nak meglássák azok is, akik a munkás sajtót tulkritikusnak mondják. A helyett, hogy a fenti eset­hez kommentárt fűznénk, ma­gától az olvasótól kérdezzük, hogy hogyan táplálhatta Kan­sas állam a börtön falai között tartott ingyen munkásait és milyen brutalitásoknak lehet­tek az “orvos” részéről kitéve, ha ezért lázadásba törtek ki? helyezkedik a sajtószabadságot illetőleg ? Harold L. Ickes, a belügy­miniszter, az Associated Press legutóbbi gyűlésén a követke­zőkben összegezte a kormány állásfoglalását: “A sajtónak teljes szabad­ságot kell nyújtani, hogy vé­leményének korlátozás nélkül adhasson kifejezést” mondotta. “Bármiféle korlátozási törek­vés veszélyt rejtegetne. A leg­csekélyebb törvényes korláto­zás sókkal nagyobb veszélyt je­lent, mint a szólásszabadsággal való visszaélés ... A túlsá­gos szabadság többre becsülen­dő, mint a legcsekélyebb kor­látozás, mert a túlzásokat gya­korlók vagy megtisztulnak gon­dolatban, vagy elpusztulnak.” “Attól tartani, hogy a kor­mány azt a szabadságot korlá­tozni kívánja, felesleges gon­dot jelent. A kormány tisztá­ban van vele, hogy Amerika sajtószabadság nélkül nem lenne az az Amerika, amelyet ismerünk és szeretünk.” “Szeretném ha ez alkalom­mal arról számolhatnék be, hogy a Szövetségi Alkotmány által biztosított egyébb igen értékes jogok, mint a szólás- szabadság és gyülekezési sza­badság épp oly erőteljes ala­pon nyugszanak, mint a sajtó- szabadság. Véleményem szerint az emberi szabadságok eme mesteri dokumentumában, ame­lyet az amerikai forradalom legjobb erői fogalmazták, a leg­értékesebb helyett a sajtósza­badság, szólásszabadság és gyü- lekezéi jogok foglalják el. Ezek a legerőteljesebb pilléreink, amelyekbe Amerika hajója erő­teljesen horgonyozhat, még akkor is, ha bármily oknál fogva az alkotmány többi ré­szét fel kellene adnunk. Az al­kotmány eme pontjai szabad­ságunk legfőbb testőrei.” “Ennek dacára nem egyszer szörnyüködtem el azon, hogy a sajtónak eggyes képviselői közömbösen fogadtak bizonyos támadásokat, amelyek az al­kotmánynak eme legfőbb pont­jait érintenék. Ezeket az alap­törvényeket, betonfalaknak épí­tették, hogy amögött húzód­hasson meg az üldözött, akinek védelemre van szüksége.” “A többségnek nincs szük­sége védelemre. A többség az erőt jelenti és erőteljes jobb­jával uralkodik. A kisebbség az, amelynek védelemre van szüksége, amikor a hatalmi tul- lengés a többséget elragadja. Éppen elég példát láthattunk ebben az országban is — ese­teket, amidőn egy csoport egyetlen emberen vagy egy másik védtelen csoporton akar bosszút állni . . .” A belügyminiszter ezután egy csomó esetet sorolt fel, amidőn is az alkotmányt meg­szegik. így — ő többek között — alkotmányellenes, ha a városi hivatal megtilt egy gyűlést egy üres városi telken, a kisebbsé­gek gyűlésének erőszakos fel­bontása, vagy egyetemek ve­zetőségének állásfoglalása, ami­kor egy előadótól megvonják a szót, amiért az bizonyos moz­galmat képvisel. “Feltételezni, hogy a szabad gyülekezés jo­gával csak azok bírnak, akik bizonyos egyházi, vagy politi­kai felfogást képviselnek, ame­lyek felfogásunkkal nem ellen­keznek, az alkotmány szerzői­nek emlékét szégyeníti meg. Nem lehet, hogy intézményeink oly gyengék legyenek, hogy a kritikát ne bírják el, tekintet nélkül arra, hogy az ostorozó kritika megfelel-e a tények­nek, vagy sem. FLIS. A kormány persze nem is­meri be, hogy a városokban, ahol önkényuralom van, mint Weirton, sok bányász place és mint Kohler, Wise. stb. kisebb rabló lovagok által uralt hely­ségek, már mint Ford-falva, melyet a térképen Dearbornak neveznek. A kormány legnagyobb libe­ráliskodásának is az az ered­ménye, hogy csak a szervezett csoportok juthatnak szabad­szóhoz, ha azért bátran har­colnak. Az IWW-nak nagyon sok mártírja volt, hogy a szólás szabadságot megvédjük, mint Fresno, Everett, San Diego és más californiai városokban, ahol évtizeden keresztül kel­lett harcolni a szólás szabad­ságért és a Criminal Szindika- lista törvények ellen, melyet a munkásság szólás, gyülekezési és szervezkedéseinek gúzsba kötésére hoztak, de leginkább az IWW-isták hősies ellentállásán tört meg. Egy nem sikerült árverezés CLEVELAND, O. — Parma Ohioban, eggyik kis kócerájos füszerkereskedés megbukott, úgy látszik jószívűsége mellett nem igen tudta az üzletet fen- tartani, de a jószívűségét nem csak az bizonyítja, hogy meg­bukott, hanem az a pártfogás, melyben a szomszédjai, vásár­lói részesítették az árverezés­sel kapcsolatban. Aki sokat ígért a végrehaj­tónak, azokat hamarosan ki­dobták az utcára egy pár olda­las és nyakleves kíséretében, ezek között volt Mr. Chas. Metzenbaum, az állami sená- tornak a fivére is, aki egészen száz dollárig mert Ígérni egy ezer dolláros felszerelésért, Mr. Metzenbaum, akinek a fivére ügyes politikus manőverezése folytán sok-sok kis üzlet ember jut az árverezés sorsára, sérü­léseket szenvedett de a kiren­delt rendőrség sem tudta meg­akadályozni, hogy a magasabb árakat ígérőket ne hallgattas­sák el a nagy tolongás közepet­te, igy egészen $1.20, azaz egy dollár húsz centig felverték az ezer dollárt érő áru és felsze­relésnek az árát. A hitelezőnek persze ezzel kellett beérni, mely nem nagy kárpótlás volt, a szigorú törvé­nyek betartása szerinti árve­rezés után. Truck driverek clevelandi harca A Wm. Taylor Department Store szállító munkásai bér­harcba léptek, melyet titokza­tosan kezeltek és a kompánia tagadta napokig, csak akkor jött világosságra, mikor az egy- gyik kompani guardot jól meg­kenték a harcoló munkások. Mr. Mundy, akit inkább mu- dynak lehetne hívni, mint védő Őrség kisérte az eggyik truckot, hogy • az Express kompánián keresztül szállítsák ki a meg­rendeléseket, mikor a munká­sok észrevették, nem csak a szállítmányt állították meg, hanem Mr. Mundyt is a kórház­ba jutatták. Bár a munkások nem tar­toznak semmiféle országosan ismert unionhoz, de harciassá­guk azt bizonyítja, hogy sok osztálytudatos munkás van köz­tük, akik előbb-utóbb hajlan­dók lesznek egy harcos ipari unionhoz való csatlakozásra. Nem lesznek törvényes kozákok Pennsylvaniában HARRISBURG, PA. — Az állami törvényhozó testület legújabb határozata szerint a szén és acél társaságok által kitartott fekete kozákok a jö­vőben törvényellenesek lesznek. Éppen úgy fogják ezután is uralni Pennsylvania bányavi­dékeit és acéltelepeit, mint ed­dig, éppen úgy fogják agyon­verni a radikálisokat és a ne­kik nem tetszőket, azzal a kü- lömbséggel, hogy ezután nem az állam írott törvények elő­írása szerint, hanem úgy “tör­vényes” előírás nélkül. Könnyeztető bom­bákkal a picketelő munkások ellen CLEVELAND, 0. — Már he­tek óta sztrájkolnak a Fishel sörgyár sörkihordozó munká­sai, akik a gyár által összesze­det scabeket az elmúlt napok eggyikén megakarták akadá­lyozni, hogy a megrakott ko­csikkal a gyár épületéből ki­menjenek. A közel 300 főnyi tömeg közzé a rendőrség köny- nyeztető bombát dobott és en­nek dacára csak már a jól is­mert brutalitásukkal tudtak vé­delmet nyújtani a scabeknek. Másnap az utcán egy bérko­csiban a gyárhoz igyekvő öt scabet fogtak el és úgy meg­jegyezték személyüket, hogy hetekig nem fognak tudni sö­rös truckra ülni.

Next

/
Thumbnails
Contents