Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)
1935-06-15 / 847. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1935 julius 15. TÉNYEK ÉS MEGJEGYZÉSEK---------------------------A. K. rovata--------------------------A szocialista és kommunista lapok a május derekán Csehországban lezajlott választások- kimenetelét, mint a munkásosztály fényes győzelmét igyekeznek feltüntetni. A Csehszlovák parlamentben a külömböző hangzatos frázis alatt működő pártok képviselői, mind a “munkásosztály igaz barátja”- ként szerepelnek. Eggyik többet igér mint a másik. A szocialisták és kommunisták képviselői vezetnek a legmesszebb menő ígéretekben. Füt-fát ígérnek a munkás és kisbirtokos osztálynak, hogy csak reájuk szavazzon s mégis az elmúlt választásoknál a német szociáldemokrata párt huszonegy képviselőjéből csak tizenegy került vissza. A cseh szocialisták harmichét képviselőt küldtek a parlamentbe a munkásosztály érdekeit védelmezni. A kommunisták szintén a “munkásosztály érdekeit képviselik” és ők is harminc képviselővel vannak érdekelve. A cseh fascisták pártja hat képviselőt nyert. A cseh agrárius negyvenötöt. A “South German Front” párt, amely a Benes külügyminiszter pártja, huszonnyolc képviselővel dicsekedik. A cseh parlament háromszáz képviselője közül több mint a fele elméleti harcot viv a mai társadalmi rendszer ellen, harcaik csak meddő szószátyárkodás és az is marad mindaddig, amíg a cseh munkásosztály megérti a közvetlen cselekvés hatásos fegyverének használatát. Az 1919 május negyedikén Moszkvában nagy garral megalakult kommunista Internacio- nálé hét évi fegyverszünet után május 25-én, újból megnyílt. Eme tetszhalott hét esztendei hallgatásának mélyreható okai vannak, az Internacionálé arra alakult, hogy a világ társadalmi forradalmát előkészítse és levezesse amely ezen Inter- nacionálé megalakulásakor hetek, hónapok kérdése volt. 1919- ben a vén Európát a forradalom lángjai seperték végig, amelynek lecsapolását a társadalmat megváltó politikusok idézték el. Balgán hangoztatták “nincs idő szervezkedni itt a forradalom.” Ami tényleg nyakunkon is volt és annak elodázásáért nagyban fellelős a moszkvai Internacionálé, amely megalakulásakor a “forradalmi” láz hatása alatt minden ország munkásságának diktálni kívánt. Az Egyesült Államokra kimondották, hogy azon iparokban, melyekben az IWW szervezete kisebbségben van szűnjön meg s mivel ezt a hamis érvágást az IWW nem engedte meg, nem tette magáévá az “elvtársak” “a világot megváltó forradalmárok” nem a kizsákmányoló osztály ellen használták fel az Internacionálé által adott szubvenciót hanem Amerika egyetlen forradalmi munkás szervezete az IWW ellen. Ennek után indult meg az IWW elleni harc, amelyet a moszkvai Internacionálé tüzelt. Nagy az öröm a kommunista berkekben, hogy újból életre kelt a “Kommunista In- ternationálé.” Nem azért mintha az az osztályharc javát szolgálná hanem reménykednek, a vezérek, hogy újból “tiszteletdijban” részesülnek mint névleges szervezők, szerkesztők, akik aztán arra használták fel a kényelmes életmódot, hogy Moszkva parancsára kiadják a jelszót az IWW megszüntetésére, mert az nem volt hajlandó judás pénzért a moszkvai komiszárok fütysza- vára táncolni. 1922 -tői 1928-ig gyongyélet volt kommunista vezérnek lenni, mig végre 1928- ban a Kommunista Internacio- nálé végelgyengülésben kiszenvedett. Az “elvtársak” azt hiszik, hogy “tetsz” halott és újból szeretnék feléleszteni. Majd a most ülésező Internacionálé határozatairól későbben foglalkozunk. A moszkvai Internacio- nálé meghalt, vérveszteségben, végelgyengülésben múlott ki. Az IWW itt van s ma is éppen úgy mint megalakulásának első percétől kezdve, az osztályharc kérlelhetetlen, bátor, elszánt és megvesztegethetetlen harcosa. 1928-ban kiszenvedett moszkvai Internacionálét lehetetlenség életre kelteni, az az erőlködés, amelyet az “elvtársak” most véghez visznek kárba veszett idő pazarlás. Az orosz “munkás kormány” 1928 óta teljesen más irányban folytatja a “kommunizmus” tanításának magvát, “a világ munkásosztálya közzé szórni.” Minden igyekezete oda irányul, hogy a kizsákmányoló kapitalista államokkal szövetségre lépjen, amint azt legutóbb létre jött orosz-francia megegyezés, amely magában foglalja nemcsak a gazdasági előnyök, kölcsönök stb. visszavonását, hanem azon esetben ha Franciaországot, német, angol, olasz vagy valamely más állam megtámadná a létrejött megegyezés szerint Oroszország köteles hadseregét Franciaország védelmére küldeni. “Elvtársak” milyen szép és üdvös dolog lesz az majd ha a német kapitalizmus hadat üzen a francia kapitalizmusnak és az orosz vörös hadsereg a francia kapitalizmus védelmének érdekében gépfegyvereivel, ágyúival halomra lövi, repülő flottáival mérges gázbombákat szór s a német bérmunkások százezreit mészárolja le. Ez a kölcsönös megegyezés jött létre a francia kormány és a “Proletár haza” között az elmúlt napokban. Az orosz kormánynak minden igyekezete oda irányul, hogy a világ kapitalizmusával barátságos viszonyban éljen a komiszárok nem keresik a világ kitagadott munkásosztályának elösmerését, erre nincsen szükségük, ők a kegyetlen kapitalizmussal kötnek egyezséget. A francia szégyenletes egység után a komiszárok Németország elismeréséért esedeznek. Rövid idő kérdése, hogy megegyezésre lépnek a fascista Hitlerrel. A komiszárok a “proletár haza” képviselői hatszáz millió rubel készpénz bevásárlást eszközöltek május első két hetében a fascista Németországban és május negyedik hetének első napján hét esztendei mélységes hallgatás után Moszkvában újból megnyílott a “vörös” Internationálé. 1919-től 1928-ig lerombolta a világ forradalmi munkásmozgalmát, ha nem is teljes egészében sikerült is ez a komiszároknak, de el kell isA történelmet csak hamisítani lehet, de a történet folyamát megállítani nem lehet. Csak rövid pár esztendeje, hogy a világháború veteránjait, idegeiket felkorbácsolva vezettek a washingtoni Fehér Ház elé, bár az ügyeket mélyebben meglátó munkások már akkor megmondották, hogy nem ez az utolsó felvonásuk a veteránoknak, ha ezen az utón vélik sérelmeik elintézését. Tanulságos leckét kaptak ezek a veteránok ott Washingtonban már akkor, amikor sátortáborukat ugyan az a kormány perzseltette le, amely őket a végtelen veszedelembe vezette. Aztán jött Roosevelt és hogy a veteránok szavazatát megnyerje a Fehér Házba való bejutására, mindent Ígért a kiszolgált katonáknak. Most azután Rooseveltről is megállapíthatják ezek a veteránok is, hogy egy jottányival sem kü- lömb a többi politikusnál, mert amikor meg kellett volna valósítani ígéreteit, akkor úgy nyilatkozik, hogy nem lát kü- lömbséget azok között, akik abban az időben a bányák mélyében feküdtek a szén kihozatala céljából vagy azok között akik a sáncárokokban feküdtek a haza védelmében. Nekünk ez a beismerés többet jelent a politikus alkalmazkodásánál. Elismerése ez annak, hogy a termelő hadsereg milyen fontos szerepet tölt be akár béke, akár háborús időkben. Ennek a felismerésére kívánja az IWW a dolgozókat tanítani, ugyan akkor megértetni minden munkással azt, hogy a munkáltató és a munkásosztálynak semmi közössége nincsen. A munkáltatóknak más az érdekük, akár milyen arcot is mutatnak a munkásoknak és a munkásoknak is más kell, hogy legyen az érdekük, ha helyzetüket megváltoztatni akarják. NÉZZE MEG A LAPOT HOGY LEJÁRT-E AZ ELŐFIZETÉSE. HA IGEN ÚJÍTSA AZT MOST MEG ÉS küldje BE AZ ELŐFIZETÉSÉT. mernünk, hogy a világ kapitalizmustól dicséretet érdemelnek végzett munkájukért. A kapitalizmus az egész világon örömmámorban úszik és egymásután ölelik keblükre Oroszország a “proletár haza” iskáriát judásait. A francia-orosz megegyezés és Oroszország komiszárjainak a világ munkásmozgalmával szembeni gyalázatos viselkedése lehetetlenné teszi az 1928- ban kiszenvedett vörös Inter- nacionálé feltámadását. Egy újabb tanulság ez a világ munkásosztályának arra, hogy egyszer és mindenkorra, saját maga vegye kezébe ügyének intézését. Erre alakult az Egy Nagy Szervezet az IWW amely szervezetben nincsenek diktátorok, komiszárok s nincs megalkuvás. Szervezkedni kell minden munkásnak, minden iparban dolgozóknak EGY NAGY SZERVEZETBE, hogy egynek a sérelmét valamennyi munkás orvosolni tudhassa. Ez az IWW tanítása. Csatlakoz hozzá még MA! G. Bakos. Az erdei és fiirész- telepi munkások sztrájkja elmúló félben van (Folyt, az 1-ső oldalról.) nyösnek” tartott munkára mentek. A kommunistáknak — akik ezen helyzet megteremtésében segédkeztek — legkevesebb okuk van a következmények felett méltatlankodni. Az IWW mindig ellenezte az oly megegyezést, amely a szolidaritás megbontását célozta, vagyis az egész iparra kiterjedő sztrájknál, telepenkint megegyezést kötni. Ez azonban nem ipari szervezet sztrájkja volt és nem várhatjuk, hogy a munkások más felfogással rendelkezzenek, mint a szervezet, amelynek tagjai. Azt sem várhatjuk, hogy a burzsoa közve- titő iroda még azután is vissza tartsa a közvetítést, miután a “kormány által is hivatalosan elismert” szervezet megkötötte a külön egyezményt. Józan ésszel könnyen felfogható, hogy ipari szolidaritást nem lehet megteremteni az itt uralkodó zür-zavarral. Az IWW kötelékébe tartozó 120. számú Lumber Workers Industrial Union sohasem volt ellene ezen, vagy bár mely más sztrájknak, hanem minden törekvésünket latba vetettük, hogy segítségükre legyünk a munkásoknak — közöttük saját magunknak — azáltal, hogy rámutattunk a tényekre ezen uj alakulatokkal és hazug Ígéretekkel szemben. Iparilag szervezkedve és a helyes taktikát alkalmazva győzhetünk. hős An ff elesi levél
