Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)
1935-06-01 / 845. szám
1935 junius 1. BÉRMUNKÁS 5 oldal TÉNYEK ÉS MEGJEGYZÉSEK--------------------------A. K. rovata-------------------------Védelem az osztályharc foglyainak CHICAGÓI MUNKÁSOK FIGYELMÉBE. Az osztályharc foglyainak száma állandóan növekedik Vannak számosán, akik már hosszú évek óta szenvednek a börtönök gyilkos falai között. Az utóbbi hónapok harcaiból kifolyólag újabb áldozatokat szed a kapitalista osztály. Az osztályharc élcsapatát tizedelik az elnyomók. Ennek megakadályozására akcióba kell lépni a munkásságnak. Az osztályharc legbátrabjainak börtönbe hurcolását meg kell akadályozni. Az IWW chicagói tagjai megértették a kor hivó szavát és cselekszenek. Május 21—én, megtartott szervező gyűlésen újjá szervezték a General Defense Committee chicagói 1-ső számú csoportját, mely a jövőben minden hét kedd estéjén tartja gyűléseit a Bérmunkás Otthonban. Junius 4-én, kedden este NYILVÁNOS NÉPGYÜLÉST tart a védelmi ügyek ismertetésére és uj tagok felvételére és munkába állítására. A népgyülés szintén a Bérmunkás Otthonban lesz, melynek cime 1604 N. California Ave. (a North Ave. sarkán.) Lapunk minden olvasója jelenjen ott meg és agitáljon ismerősei körében a gyűlés érdekében. Nyújtsunk védelmet az osztályharc foglyainak. William Green uj hangon beszélt a new yorki tömeggyülásen Végre valahára elérkezett az a nagy nap amikor az Egyesült Államok elnöke meghatározta, hogy a közmunkákra előirányzott 4 ezer millió dollárból mily összegek fizetendők bér fejében a munkanélküli rabszolgáknak, illetve azoknak, akik elég “szerencsések” lesznek és az állami munkákon alkalmazást nyernek. Közönséges bérrabszolgának havi (19) az az tizenkilenc dollár, képzett szakmunkásoknak és mérnököknek (55) ötvenöt dollártól (94) kilencvennégy dollárig havonta fizetnek. Ez az “uj osztás,” amelyet az Egyesült Államok elnöke már évek óta igér s ez az, amit Amerika munkásosztálya lélekzet visszafojtva vár már hónapok óta. Kibontotta szárnyait/a kék sas, hatalmas körmeit a munkás családok szivébe vájja, “uj osztás” van A munkás családok is részesülnek a közvagyonból megszavazott négy billió dollárból a szerencsétlenek havi 19 dollárt az egyetemet végzett professzionálisok havi 94 dollárt. És ha ezen szégyenletes összegért nem hajlandók dolgozni, úgy nem csak az fenyegeti őket, hogy megvonják tőlük az eddig adott kotyvalékot, haíiem börtön büntetés is kijár az ilyennek. Fényes bizonyítéka ennek Lake County, 111. ahol a Millwaukee vasúttársaság alagutat építtet s ezen munkákra az állami munkanélkülieket segélyző hivataltól kért munkásokat, akiknek 35 centet fizet óránként. A kiküldött munkások közül 23-an megtagadták a munka felvételét s kijelentették, hogy nem hajlandók 35 centért dolgozni, a megye segélybizottságának az elnöke azonnal megfosztotta a 23 család apát a további segélytől és az állam ügyész pedig vádat emelt ellenük, hogy törvény ellenesen vesznek fel segélyt s kijelentette, hogy aki nem hajlandó 35 centért dolgozni, azokat nehéz munkára a börtönbe juttatja. Szabad Amerika! A “szabadság” hazája. Tejjel, mézzel folyó Kanaán, ahol az állam az “uj osztás” elve alapján havi tizenkilenc dollárt fizet nehéz munkáért család apáknak. A kizsákmányoló osztály eggyik leghatalmasabb vasút vállalata azon munkásokat, akik nem hajlandók 35 centért óránként dolgozni, - börtönbe juttatja. A mai rendszert képviselő sajtó nap-nap után hirdeti, hogy az “uj osztás” alapján a munkás- osztály nagyobb darab kenyérhez, jobb fizetéshez jutott. Amikor a kongresszus megszavazta a négy billió dollárt a “köz” vagyonból közmunkákra. Az American Telegraph and Telephone Co. igazgatósága a társaság elnökének fizetését évi kétszázhatezer és kétszázötven dollárban állapította meg. De nem csak ennek az egy üzemnek az igazgatója vagy elnöke részesül ily horibilis öszRubber Co. elnöke évi százhuszonötezer dollárt húz. A Goodyear Rubber Co. elnöke 75 ezer doTíárt. Az International Harvester Co. igazgatója 117 és fél ezer dollárt. A Pittsburgh Coal Co. elnöke 74 és fél ezer dollárt. Remington Rand Co. igazgatója 94 ezer dollárt. Owens Glass Co.| elnöke százezer dollárt. A Bethlehem Steel Co. elnöke E. G. Grace 180 ezer dollárt. Chas Schwab 250 ezer dollárt és a társaság titkára évi 58 ezer dollárt. Eme három ember évi fizetése közel fél millió dollár! Az állam az “uj osztás” alapján 2 ezer 200 családos embernek fizet munkabér fejében annyit, mint a Bethlehem Steel Co. három alkalmazottjának. Charlie Schwab, E. G. Grace és McMath vezérigazgatósági tagoknak. Az Egyesült Államok költségvetése 1789-től 1913-ig huszonnégy billió dollárt tett ki. 1934—36 évek előirányzata felülhaladta a 24 billió dollárt. Eriié hatalmas összeget egyenlően széjjelosztva az Egyesült Államok minden eggyes családjára ezer dollár esik. Egynlő- en széjjel osztva az ország minden eggyes férfi, nő és gyermek részére tizenkét dollár esne. Három év leforgása alatt a kormány 24 billió dollárt költ el, hogy megszüntesse a pangást. Az “uj osztás” alapján mi jut nekünk rabszolgáknak ebből a borzasztó összegből. Mi, akik előállítottuk azt. Mi, akik lehetővé tesszük az államnak eme összeg szétosztását, számunkra a nyomor a nélkülözés jut osztályrészül. A szövőiparban 1935-ik év januárjában 108 ezer 800 munkással volt több alkalmazva mint 1933 március havában és a munkások fizetése két millió 302 ezer dollárral kevesebb volt. Nem kell elfeledni, hogy 1934-ik esztendőben az “uj osztás” elnöke Roosevelt szereltette le hamis Ígéretek mellett a hatalmas szövő sztrájkot. Az alanti számok fényesen bizonyítják, hogy az ipari fejedelmek miért sürgetik a háborút. A General Motors Co. háború előtti években átlagos jövedelme 7 millió dollár volt a háború alatti években 22 millióra emelkedett. A United States acél társaság háború előtti jövedelme 105 és fél millió, háború alatt 250 millió. A Bethlehem Steel Co. 7 millióról 49 millióra emelkedet. A Du Pont lőszer gyár 6 millióról 58 és fél millióra. Scovill Mfg. Co. fél millióról 7 és fél millióra. Utah Copper Co. 5 és fél millióról 22 millióra és igy tovább. Hatalmas üzleteket, óriási haszonnal bonyolítottak le az ipari mágnások, amelyet több mint 10 millió nincstelen bérrabszolga kiömlő piros vére pecsételt NEW YORK, N. Y. — A minap délután a new yorki ruhaipari szervezetek melyek az AFofL-hez tartoznak, hatalmas tömeggyülést tartottak, a Madison Square Garden arénájában, ahol a hirdetett időben, valóságos ostromot rendeztek a munkások egy-egy ülőhelyért és a megállapítás szerint a Garden 22 ezer ülőhelye mind el volt foglalva, úgy hogy a kapukat be kellett zárni. Kint maradt az utcán vagy 25—30 ezer ember akikhez a hangszórók továbbították a szónokok beszédeit. A gyűlést azért hívták egybe, hogy az NRA meghosszabbítását és a 30 órás munkahét törvénybe iktatását követeljék. A szónokok között mind a régi tizen- hárompróbás szakszervezeti vezérek tündököltek Lewis, Ryan, Hillman, Green és többen mások, ugynéztek ki mint a lomtárból előhúzott gramafon lemez, melyen a régi idők elévült dallamai vannak megörökítve. A legnagyobb érdeklődés William Green iránt nyilvánult meg, aki az AFofL több milliós létszámú szakszervezetének a legfőbb embere, aki több mint egy órás beszédben terjesztette elő a szakszervezet uj programját. Meg kell állapítsuk, hogy a beszédben volt nagyon sok uj, különösen pedig az általános sztrájk fegyverének finoman körülirt kerülgetése, mely mint fenyegetés a washingtoni politikus uraknak szólt, ha nem teljesitik a munkások követelését. A 30 órás munkahét kérdése is a HA szónál maradt, de HA nem hozzák törvénybe, Mr. Green azt mondotta, hogy meg van a munkásoknak az ereje arra, hogy beszüntessék a munkát. Ilyen kijelentés még nem igen hangzott el a szakszervezeti vezérek szájából és ugylát- szik, hogy a tömegek elégedetlensége az, mely uj hangod ad a szakszervezeti vezéreknek. Persze arról már Mr. Green nem világosította fel-a munkástömeget, HA megvan az ereje a munkásságnak arra, hogy abba hagyja a munkát a 30 órás munkahét kivivására, mi szükség van akkor a washingtoni politikus urak jóváhagyó törvényére. Az NRA meghosszabbításának kérdésénél, pedig kár olyan nagyhangon beszélni, hiszen már minden gondolkozni tudó munkás előtt bebizonyosodott, hogy az NRA csakis a tőkések érdekének tett szolgálatot és a trusztök vagyoni gyarapítását segítette elő. Hogy a tömegek megmozdultak a 30 órás munkahétért ez a közeljövő nagy harcainak az előjele és remélhetőleg a tömegek forradalmosodása tovább halad mindaddig, amig a féker vezetőket félre seperve az útból, az igazi munkáscélok, az igazi ipari harcok, a munkás- osztály felszabadító harcának lesznek részesei. A ruhaipari munkások tömegmozdulását nem szabad politikai vaklármának megtűrni, hanem minden erőt összpontosítani kell, hogy az ipari akció hatalmas erejét tükrözze vissza. FIGYELEM NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE OLVASÓINKÉHOZ. A Modem Vasárnapi Iskola Camp Assn, junius 1 és 2-án, a Lincoln Parkban N. J. tartja tiz éves fennállását a Munkások Gyermekei Camp-jének a keleten. Az ünnepélyt nagyszabásúnak tervezik. Kitűnő program, tánc, sport és athlétikai számok. New Yorkból round trip 90c. Egy napi étkezés egy dollár. Bővebb felvilágosítást szerezhet 94 — 5th Ave. IWW Hall vagy 2036 — 5th Ave. Tarmi Club. szegben, hanem a United States meg. \
