Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-05-25 / 844. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1935 május 25. Lezuhant a világ legnagyobb re­pülőgépe, mely a szovjeté volt VÉDELMI GYŰLÉS lesz most csütörtökön,, május 23-án, este 7:30- kor 8622 Buckeye Rd. Cle­veland, minden érdeklő­dőt szívesen látnak. AFORIZMÁK öreg ember jobban tudja el­kerülni a szerencsétlenségeket, fiatal jobban tudja elviselni. A “MAXIM GORKIJ” NYOLC MOTOROS, 76 SZEMÉLYES REPÜLŐGÉP ÖSSZEÜTKÖZÖTT EGY KIS GÉPPEL ÉS DARABOKRA TÖRVE LEZUHANT. A repülőgép legénysége és valamennyi utasa, összesen 48-an, a belesett áldozatai lettek. MOSZKVA. — Az innen há­rom mértföldnyire fekvő So- col község felett az elmúlt va- várnap, a világ legnagyobb re­pülőgépe a nyolc motoros “Maxim Gorkij” összeütközött egy kisebb géppel. Az összeüt­közés következtében a “Gorkij” felrobbant és darabokra törve zuhant le. A repülőgép 11 fő­nyi legénysége és 37 utasa azonnal meghalt. A szerencsét­lenséget okozó kis repülőgép szintén lezuhant és a pilótáját halva húzták ki a gép alól. A jelentések szerint a bal­esetet a kis gép okozta, azál­tal, hogy nagyon közel repült a “Gorkij’’-hoz és a szárnya beleütközött a nagy gép szár­nyába, amely abban a pillanat­ban darabokra hullott szét. A “Gorkij” egy esztendővel ezelőtt az orosz nép közadako­zásából épült és nem csak a világ legnagyobb repülő gépje volt, de a legszebben berende­zett is. Felszerelései között egy újságnyomó rotációs gép is volt, amelyen utazás közben több oldalas lapot lehetet nyomni. A “Gorkij” 7.000 lóerős gép volt és 240 mértföldes sebes­séget tudott kifejteni. Hetven­hat személy szállítására volt berendezve. Már a kórház sem mentes a sztrájkoktól AZ ÁPOLÓK ÉS ÁPOLÓNŐK SZTRÁJKJÁHOZ TÖBB BENT LAKÓ ORVOS IS CSATLAKOZOTT. NEW YORK, N. Y. — Ha valaki néhány esztendővel eze­lőtt azt mondta volna, hogy a kórház ápolói és ápolónői sztrájkba fognak lépni és ép­pen úgy mint egy vas vagy más gyárnál picketelni fogják a munkahelyüket, legjobb eset­ben kinevették volna az ilyen jóst, ami az elmúlt napokban New Yorkban ténnyé vált. A Beth Moses zsidó kórház ápolói és ápolónői szüntették be a munkát, mert a kórház vezetősége elzárkózott attól a követelésüktől, hogy a kétesz- tendő előtt történt fizetés le­vágásokat, most adják vissza. A jelentés szerint 120 ápoló és ápolónő picketeli a kórház ajtajait, és a sztrájkhoz le­csatlakozott több bent lakó or­vos is. A helyzetet súlyosbított a vezetőség azon eljárása, hogy a szervezetbe tömörült alkal­mazottak vezetőit, illetve kez­deményezőit a munkából letet­ték. Ez csak fokozta a munká­sok elkeseredését és dacára, Az IWW 30 éves fennál­lásának megünneplése^ vasárnap, junius 9-én, a Royalton Roadon levő EINTRACHT FARMON EGÉSZ NAPOS PIC-NIC az IWW clevelandi szer­vezetei által. Belépő jegy 25 cent. Follow W. 25th, Pearl Rd., York Rő. to Royalton Rd. Transportation furn­ished from end of 25th— Pearl Rd. street car line. hogy az igazgatóság az elbo­csátott “vezéreket” nem akar­ja vissza venni, a sztrájkolok ugyan ilyen elhatározással van­nak amellett, hogy társaik és a visszaállított fizetések nél­kül nem veszik fel a munkát. És a városi adminisztráció teljesen tehetetlen a magán vállalkozási kézben levő kórhá­zi igazgatósággal szemben, mig bent a kórtermekben a köny- nyebb és nehezebb betegek, akiket egy pillanatra sem vol­na szabad ügyelet nélkül hagy­ni, talán éppen ennek lesznek az áldozatai, mert a munká­sok követelésének a teljesíté­sével a legközelebbi igazgató- sági jelentés néhány cent ke­vesebb osztalék kifizetésével tudna dicsekedni. OPEN FORUM. Newark, N. J.-ben minden pénteken este 8 órai kezdettel az IWW rendezésében 8 Centre Street top floor a saját helyi­ségében, szemben a Tub állo­mással. Belépő dij nincs. Kér­dések. Hozzászólások. Minden­kit szívesen látunk. A GRU newarki osztály rendes gyűlését tartja minden ked­den este 8 órakor, 8 Cen­ter St. alatt. BUFFALOBAN a Bérmunkás Otthonban min­den szerdán este előadás, va­sárnap este tea estély vagy más szórakozás. A Bérmunkás Otthon nyitva van minden nap délelőtt 10 órától éjjel 12 óráig. Általános fejetlen­ség a fűrész malmi és erdei munkások sztrájkjában (Folyt, az 1-ső oldalról.) lyen a következő olvasható: “További értesítésig a telep mint rendesen üzembe marad.” Washington állam gazdag fatelepeit és erdeit a Weyer­haeuser Co. bírja tulajdonul és különöskép, fizetni sem kellett nekik értök. A hosszú időre ki­nyújtott sztrájknak a távolab­bi vidékeken — mely nincs a Weyerhaeuser kontról alatt, ugyan akkor az ő telepeik üzembe maradnak — aligha­nem valami köze van a verseny kiszorításához a fa iparból. Minden jel arra vall, hogy a Weyerhaeuser Co. erre törek­szik. Ez azonban kevés hatással van a munkásokra. Nagyon ke­vés különbség, hogy az egész vidék munkásai egy vállalat­nak, vagy egy néhánynak dol­goznak-e. Ezen sztrájk mozgalommal kapcsolatban — bár nem fon­tos — de érdemes megemlíteni, hogy a kommunisták National Lumber Workers Union ja é- az AFofL Saw Mill and Timber Workers Union, vadházasságra léptek egymással. A NLWU, mint olvasóink nagyrésze tud­ja egyike volt a kommunista párt papir babáinak, melyekkel a TUUL flörtölt. Miután ez fel­oszlott, megmaradt tagjaik uta­sítást kaptak felülről, hogy siessenek az AFofL karjaiba. A kommunisták biztatják a lumber munkásokat, hogy csat­lakozzanak az AFofL-hez, mert “a legfontosabb feladat” hogy kiépítsék a Saw Mill and Lum­ber Workers Uniont. Ezek után senki sem lesz meglepődve, ha a közel jövőben arról fogunk hallani, hogy a kommunista párt arra utasítja tagjait, hogy csatlakozzanak a Demokrata Párthoz, hogy ott teremtsék meg a munkásosztály egysé­gét. A jelen fűrésztelepek és er­dei munkások sztrájkja min­denbizonnyal értékes tanulságot nyújt majd az ipar munkásai­nak, megtanítja őket a valódi “rank-and-file” szervezet szük­ségességére, melyet semilyen más szervezetbe nem találnak meg, mint az IWW-ba. — E. A. NÉZZE MEG A LAPOT HOGY LEJÁRT-E AZ ELŐ­FIZETÉSE. HA IGEN ÚJÍT­SA AZT MOST MEG ÉS KÜLD­JE BE AZ ELŐFIZETÉSÉT OlvasdaBérmunkást! öregnek kell lenni, tehát jó sokáig élni, hogy az ember meg­tudja, milyen rövid is az élet. Kevés szenvedés ér teljesen hibánkon kívül. A kis fiú órái hosszabbak, mint az öreg ember napjai. Életünk első negyven éve tartalmazza a szöveget, a többi harminc a hozzá való kommen­tárt. Az ifjúságot az élet boldog korának, az öregkort meg szo­morú idejének szokás nevezni. Olyan az élet mint egy ko­média, a melyet emberek kez­denek, s a ruháikba bujt auto­maták fejeznek be. E világot oly ostobának és romlottnak fogjuk elhagyni, amilyennek érkezésünkkor ta­láltuk. A szellemdus ember, teljes magányban, saját gondolataival és képzeletével kitünően szóra­kozik, mig a tompa lelkűtől a vigalmak folytonos változatos­sága sem hárítja el a gyötrő unalmat. Bölcsebb egészségünknek megőrzésére és képességeink­nek kifejlesztésére, mint va­gyon megszerzésére töreked­nünk. Egészen biztosan sokkal töb­bel járul boldogságunkhoz az, hogy mik vagyunk, mint az, hogy mink van. Egy kívülről reánk szakadt szerencsétlenséget több erővel viselünk el, mint egy magunk okozottat, mert a sors változ- hatik; de a saját alkotottsá- gunk soha. Bizonyos az, hogy a vidám­sághoz mi sem járul keveseb­bel, mint a gazdagság és mi­sem többel, mint az egészség. A belső szegénység végül a külsőt is maga után vonja. Az embereket nem a dolgok gerjesztik föl, hanem a dolgok­ról való vélemények. A szépség nyitott ajánló le­vél, amely a sziveket előre meg­nyeri számunkra. Mit is nyújt azonban a leg­több ember szabad ideje? Unal­mat és fülledtséget, mihelyt nem akadnak érzéki gyönyörök vagy léhaságok a kitöltésére. A mindennapi ember gondja csupán az, hogy az időt eltölt- se; a kinek pedig valamely tehetsége van —, hogy felhasz­nálja. össze gyűjtötte: BARNA IMRE.

Next

/
Thumbnails
Contents