Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-04-27 / 840. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to OF THE WORLD \>^7 _ Cleveland, Ohio pending-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­VOL. XXIII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1935 APR. •) NUMBER 840. SZÁM.-------------------------------------------------------------------------------------------------—-----------------------------------------------------------------------------------------------­MÁJUS ELSEJE '*A kikelet hívogató szózatára Felpattan a műhely börtön ócska zára Virág illat, enyhe szellő leng a réten Csak a gyáva marad most meg börtönében.” A világ osztálytudatos mun­kássága ünnepet ül. Ez az ün­nep különbözik minden más ün­neptől. A jelen rendszer uszály­hordozói nem iktatták törvény­be; a vallásos ünnepek között nem szerepel, a polgári naptá­rakban, melyekben minden ün­nep vörös betűkkel van jelöl­ve május 1. nincs vörössel és még­is ez az egyet­len ünnepnap, melyet vörös vér­rel jegyeztek be a munkásmozga­lom történetében. A világ osztály­tudatos munkás­sága ezen a na­pon a saját ma­ga által alkotott törvény szerint ünnepel, munka- beszüntetéssel, a munkáltató hoz­zá nem j árulásá­val, hanem leg­több esetben an­nak ellenére. Május elsejé­nek negyvenki­lenc éves múltja van a munkás mozgalom törté­netében. Először Chicago munkás­sága ünnepelte ezt a napot 1886- ban, amikor a munkásszerveze­tek Általános Sztrájkot prok- lamáltak a 8 órás munkanap törvé- nyesitésére. A város minden számot tevő tele­péről, gyárából kivonultak a munkások. A szállítás és köz­lekedési munká­sok szintén be­szüntették a mun­kát, úgy hogy még a kívülről érkező vonatok is csak a város határáig szállí­tották az utaso­kat. Az ünneplő munkásság a vá­ros külömböző részeiben hatal­mas tömeg gyű­léseket tartott, mintegy fogadal­mat téve a szent ügyért való harcra. A munkáltatók természete­sen megborzadtak a munkás­ság ily egyöntetű cselekvésé­nek láttára és pribékjeikkel inzultáltatták az ünneplő mun­kásságot. A hatóságok provo­kációnak ismertetésére május 4-re tiltakozó gyűlésre hívták meg a munkásságot a “Hay- market Squarre,” ahol oly tö­mege jelent meg a munkásság­nak, mely méltán ejtette két­ségbe a munkáltatókat és azok pribékjeit. A város minden részéből végeláthatatlan sorok­ban vonultak fel a munkások, úgy hogy több mérföld terüle­ten csak az ünneplő munkás­ság tömegei lehettek és min­denki, akinek félni valója volt az igazság és jogtól, menekült. De a munkáltatók sem marad­tak tétlenek. Bérenceikkel bombát dobattak a tömegbe, melynek számos halottja és sebesültje volt. A munkásság él­csapatának tnyolc tagját tartóztat­ták le, akik közül ötöt halálra, hár­mat pedig élet­fogytiglani bör­tönbüntetésre el­ítéltek. Ezen mártírok emlé­kére 1889-ben a munkás szerveze­tek nemzetközi központja Május Elsejét a mun­kásság nemzetkö­zi ünnepévé avat­ta. Az ünneplés nem csak abból kell álljon, hogy zászlót lobogta­tunk, dalokat énekelünk, mar- solunk és szóno­kolunk. Ez mind, de ennél még több is. Ezen az egy napon de­monstrálja a munkásság az erőt, mely szerve­zettségében rej­lik azáltal, hogy lerakja a mun­kaszerszámot és beszünteti a pro­fit hajtást a bá­nyákban és gyá­rakban. Május elseje nem a kö­nyörgés napja, nem a könny hul- latás és álmodo­zásé. Ezen napon az osztálytudatos munkásság a szo­lidaritásban rej­lő erőt demon­strálja. A világ minden táján faj, nemzetiség és színre való tekin­tet nélkül lete­szi a munka szer­számot és szem­lét tart az év eredménye fe­lett. A sorok ta-

Next

/
Thumbnails
Contents