Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-04-20 / 839. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1935 április 20. Egy hitlerista magyarázkodik Nem Hitler vezéreiről, vagy sajtófőnökjeiről lesz itten szó, hanem egy egyszerű munkás­ról, akivel e sorok Írója együtt dolgozik, aki — mint mondja ■— testei, szívvel Hitler mel­lett van, sőt minden elnyoma­tást, terrort helyesel, melyet a Nazik véghez visznek, hogy hatalmukat föntarthassák. Pedig ez a munkás, már a szocialista környezetben szüle­tett, az apja még akkor harcos és vezető szocialista pártember volt, aki most szintén olyan odaadólag támogatja Hitlert, mint a fia. A 35 éves szociál­demokrata tanítás, 14 éves szo­ciáldemokrata kormányzás meg­győzte őket arról, amit már mi régen mondtunk, hogy a párt bürokrácia, tehetetlen és a pa­nama posványba sülyed mi­helyt a kormányhatalomhoz jut. Sajnos, miután erről meg­győződtek, egy másik párt­hoz fordultak, amely még ezen a téren nem panamázott, olyan oknál fogva, mint azok a szo­cialista pártvezérek sem pana- máztak, amig nem jutottak hatalomra. Sok olvasó azt gondolja, hogy az lehetetlen, hogy a kommu­nisták, vagy a szocialisták test- tel-szivvel és jóhiszemüleg szol­gálhassák a zsarnok Nazi kor­mányt, vagy hogy valaki, aki 35 éves szociáldemokrata taní­tásban részesült, oly lelkesen a Hitler hive közzé csatlakoz­zon. De akik a párttanitást, a pártvezérek visszaéléseit — mi­után a húsos fazékhoz ülnek — ismerik, valamint ennek a visz- sza hatását a becsapott mun­kásságra, azok megérthetik könnyen, amit ennek a volt szocdemnek az átpártolásának a magyarázatából könnyebben megérthetünk. Minden politikai párt a ve­zérekben való hitre van alapoz­va, és mikor ez a hit meginog, mikor azzal a vezérek, akik be­futottak vissza élnek, akkor azok felé fordul, akik még nem futottak be, akik még nem csal­tak, nem loptak, mert nem voltak abban a helyzetben. így a német milliók, köztük legtöbb komi és szocdem a sokat Ígé­rő és panamázástól mentes Nazi pártnak dűltek be, abba helyezték bizalmukat. De beszéljen itten ez a mun­kás, aki szociáldemokratából Nazi lett. Kérdés: Hogyan tetszik ne­ked a Nazi rezsim? Kérdem. Felelet: Nagyon jól, sokkal jobb mint azelőtt volt, a kor­mányemberek nem lopnak-csal- nak annyit. És azt Írja az apám, hogy Hitler olyan hozzájuk mint egy atya. K.: De mit szólsz ahoz, hogy a Nazik bevezetik a barbár korszakbeli lefejezést és a sa­ját baj társaikat minden bíró­sági tárgyalás nélkül kivégez­tette Hitler, a múlt nyáron, valamint az ellenzéket elnyom­ja bebörtönözi. F.: Az helyes, Beohm-ék, akiket Hitler legyilkolt, bombát akartak dobni, illetve leakar­ták foglalni a hatalmat és igy, hazaárulókkal kellett elbáni, úgyszintén azokkal a nőkkel is, akiket lefejezlek. K.: De a szocialistákat is bebörtönözték és sokat kivégez­tek, valamint a kommunistákat is. Helyesli az ilyen véres ter­rort? F.: A szociáldemokratákat azért végezték ki és börtönöz- ték be, mert legtöbben loptak, panamáztak, csaltak. A komi­kat meg azért, mert azok ma­guk is azt csinálták volna a szocialistákkal, valamint a Na- zikkal és minden ellenzékkel, mert ők is a diktatúrára, a ter­rorra támaszkodnak, mint a Na­zik. K.: Ha már a két diktatúra között kellett választani, miért nem a vörös diktatúrát, a kom­munisták uralmát választotta a német munkásság ? F.: Három évvel ezelőtt, mi­kor még otthol voltam, a kom­munista párt, mellyel rokon­szenveztem három-négy frak­cióból állt, melyek egymás el­len harcoltak, igy nem volt re­mény sem arra, hogy elég erő­sek legyenek a hatalmat meg­ragadni, mivel minden frakció attól félt, hogy a másik ragad­ja meg a hatalmat és akkor őket is kivégzik és bebörtönö­zik. De a Nazik egységesek voltak, sőt még a kommunisták is segítették őket a szociálde­mokraták elleni harcukban. K.: Igaz-e, hogy a nemzetkö­zi nagytőke James Lee-n és más kiküldöttjein keresztül se­gítette Hitlert a hatalom elnye­résében ? F.: Igaz, de Hitler kijátszot­ta őket és csak addig vette őket igénybe, amig a hatalmát meg­erősítette. Az amerikai és angol nagy­tőke, igyekezett a Nazi Német­országot felfegyverezni, és a muníció gyárakat megindítot­ták, hogy háborúba vigyék, részben francia részben Orosz­ország ellen, de Hitler abban is kijátszotta őket, most, hogy már elég erősek és felvannak fegyverkezve, Hitler nem akar háborút. K.: Tehát akkor te sem hi­szed, hogy a kisebbségnek sza­bad jogokat kell adni, és meg­engedni, hogy azok szabadon nyilváníthassák véleményüket, saját sajtójuk, szervezeteik le­hessenek? F.: De igen, Németországban a Nazik most is megengedik, ha nem veszélyezteti az álla­mot és a Naziknak a törekvése­it. De mihelyt azt veszélyezte­tik, azonnal el lesznek és el kell őket nyomni. K.: Nem-e találsz hasonla­tosságot az orosz pártdiktatura között, hol a volt baj társakat kivégezték és bebörtönözték, mint Zinoviev és Kameniev, Trozkyt csak azért, mert más véleményen voltak, valamint a Nazi uralom között, mely szin­tén a saját baj társait tette el láb alól, mert más véleményt mertek hangoztatni? F.: Az orosz kommunisták és a Názik is csak a többség akaratát hajtották végre a za­vart keltő kisebbséggel szem­ben, és ha szükséges minden eszközzel el kell őket nyomni, tehát ebben megegyeznek a kpmmunistákkal. K.: A császárság idejében, úgy a szocialisták, mint a szin- dikalisták teljes szólás, sajtó és gyülekezési szabadságot él­veztek, tehát beismeri, hogy a Nazik még jobban elnyomják a kisebbségi véleményt, mint a császár elnyomta? F.: A szükség úgy kívánja és ez a népesség általános jó­létét elősegíti. K.: Nem-e ezt mondta a cár is, Mussolini, Dolffuss és min­den zsarnok, valamint ezt mondják a liberális kormány tagjai is? Vagyis, ha az ural­mon levők bírálják meg, hogy csak is ők képviselik a népes­ség jólétét és ezen címen min­den uj eszmét, törekvést, ki­sebbségi véleményt elnyomhat­nak. F.: Igaz, és ilyen kritikus időszakban el is kell nyomni. K.: De nem-e a forradalmi kisebbség volt az mindég, mely uj eszméket, haladást gazdasá­gi és társadalmi változásokat hozott életre és ha ezt a kri­tizáló kisebbséget elnyomják, magát a haladást és az eszme kristályozását akadályozzák meg? F.: Az meglehet, de hát ez kivételes állapot, átmeneti kor­szak mely idő alatt vaskézzel kell az ügyeket irányítani. “A jó katona soha sem pró­bálja megkülömböztetni a he­lyeset a helytelentől.” Sohasem gondolkodik, nem keresi az igazságot, csak engedelmeske­dik. “Ha tüzet vezényelnek rá lő polgártársaira, szomszédjaira, barátjaira, saját testvérére, en­gedelmeskedik minden habozás nélkül.” “Ha tüzet vezényelnek a ke­nyérért tüntető tömegre, enge­delmeskedik, látja amint az őszülő fejek vérbe borulnak, amint az anyák melléből az életet adó vér patakzik. Nincs lelkifurdalása, nincs szánalom, csak engedelmeskedik.” “Ha kirendelik és sortiizet vezényelnek, hogy egy hőst vagy egy jótevőjének életét ve­gye, tüzel minden habozás nél­kül, dacára annak, hogy tudja, hogy az a golyó egy nemes szivet szüntet meg dobogni.” “A jó katona vak, szívtelen, lelketlen gyilkos gépezet. Az nem egy ember, nem egy állat, mert az állat csak saját védel­mére öl. Az egész ami ember benne, az egész ami isteni, az egész ami bizonyitéka, hogy ember volt, megszűnt amikor katonának feleskedték. Az agya, a meggyőződése, a lelke az en­gedelmesség, a parancsszó szentsége.” “Egy ember sem zülhei le jobban mint egy katona, oly posványba juttatt ez, amelynél alább nem eshet. Tartsátok vissza a fiukat a hadseregtől, az egy pokol. Nincs szükségünk gyilkos intézményekre, hanem életet adó intézmények kelle­nek.” “Ember a legocsmányabb Most gondoljuk át, a választ,, vigyázzuk a fejleményeket,, hallgassuk meg a kommunis­ták diktátoroskodási cselekmé­nyeit a védőbeszédet, éppen azon az alapon bizonyítják el­nyomó cselekedeteiket, mint a Nazik, ugyancsak az alapjuk: az állam hatalom, az eszközük: fegyveres terror, minden ellen­zék elnyomatása, a kritizálok bebörtönözése, uj eszmék láb­bal tiprása. Lennin baj társainak a be­börtönözése, kivégeztetése és száműzetése, ugyan azon ürügy alatt történt, mint Hitler volt baj társainak a legyük olása. Más véleményen mertek lenni. Ahol nyers erőszak, véle­mény szabadság elnyomása lé­tezik, ott nem lehet tiszta ész­szerű eljárás, haladás. Az ese­ményeket nem a józan ész, ha­nem az elnyomatás és a terror, félelem dominálja, mely állati­as, nem civilizált emberhez méltó. Az IWW azért nem akar pártdiktaturát, azért nem akar fegyveres terrort, arra csak azoknak van szükségük, akik­nek nincs elég tudományos ter­vezetük, nincs bizalmuk egy­másban. Az IWW a józan ész. légiójára, az érvek megdönthe­tetlen erejére, állapítja az Ipa­ri Szabadság társadalmi rend­szerét. Azért érdemes harcolni. Vi. cselekedett életedben ha kato­nává válsz.” Jack London. A világháborúban szolgálat­ra mozgósított katonák száma volt az Egyesült Államokban 4 millió 355 ezer, Olaszországban 5 millió 615 ezer, Németország­ban 11 millió, Angliában 8 mil­lió 904 ezer 467, Franciaország­ban 8 millió 410 ezer, Ausztria- Magyarorországban 7 millió 800 ezer, Oroszországban 12 millió. Ebből a harctéren el­eset 10 millió. S ma csaknem a dupláját képes előállítani minden egyes állam. Egy helyesen gondolkozó em­ber az eltévelyedettek közt olyan valakihez hasonlít, a ki­nek jól jár az órája, egy olyan városban, a melynek a torony órái mind hamisan vannak beigazitva. Nem veszítjük el egy barátun­kat sem azáltal, hogy egy köl­csönt megtagadunk tőle, azál­tal azonban, hogy meg adjuk neki, igen könnyen. Fölényre csak úgy tehetünk szert bárkivel való érintkezé­sünkben, ha semmiképen sem szorulunk rá a másikra s ezt ki is mutatjuk. Ha valaki csakugyan nagyon sokat jelent a számunkra, úgy kell ezt titkolnunk előtte, mint­ha valami nagy bűn volna. Százszor jobban utálja a buta az okost, mint a mennyire az okos húzódik a butától. Az udvariasságot a büszkeség­gel összeegyeztetni a legna­gyobb művészet. A JÓ KATONA

Next

/
Thumbnails
Contents