Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-09-08 / 808. szám
BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) B É R M U N K Á S 1934 szeptember 8. Farkas és a bárány meséje HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W W Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre *2 10 One Year *2.00 Félévre 1.^0 Six Months ).00 Egyes szám ara 5u Single Copy 5c Csomagos rendelésnél 3<- Bundle Orders 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. _______________TELEPHONE: GArfield 7114. _______________ Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd„ Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland. Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Elérkezett az idő (P.) Hozzátok szólok, magyarul beszélő' dolgozó munkások. Amikor az ipari szervezet eszméje tért hódit az iparokba, fel kell hogy figyeljetek és tisztán kell, hogy lássátok! Meg- kell találnotok az igaz utat, amely a munkásosztály felszabadításához vezet. A múltak tapasztalataiból okuljatok, — dobjátok el az elavult — és hasznavehetetlen harci eszközöket. A múlt csataterein elvérzett munkásoknak helyét pótoljátok; de ne használjátok azt az elavult harci eszközt amely, munkásmilliók életével adózott, amely harcokból kifolyólag a munkásosztály megtörve, megalázva és még nehezebb békjóba verve húzzák továbbra is a bérrabszolgaság jármát. A gazdasági hatalom, amely felettünk uralkodik inog, roskadozik a termelési anarhia zsák utcájába került. Nem hitte a múltban a munkásosztály, hogy a társadalom mozgató ereje a gazdasági erő. Szélmalom harcot vivtak a politikai berkek meghódításáért. Ezzel elterelték a munkásosztály figyelmét és erejét, az igazi harctérről, ahol a kizsákmányolás tényleg történik. Feleslegesen fecsérelte el energiáját a lazán és osztályszervet hiányában ösz- szetákolt politikai pártok építésére. A jelszavaknál egyebe nem volt a munkásoknak. A politikai pártok mindegyike csak hatalomra vágyott. A munkásosztály tényleges felszabadítása csak üres jelszó maradt. A politikai hatalom meghódításáért ezrek áldozták életüket, a fegyveres felkelés Mindenhol a munkásoktól sok véráldozatot kivánt és sehol sem hozta meg a várva várt eredményt. Most amikor a munkásosztály előtt egy szomorú történet van vérrel megirva, amikor tisztán és világosan nyilvánvaló, hogy a gazdasági erő a társadalom mozgató ereje, akkor a munkásosztálynak sem marad más hátra mint az eddig háttérbe szorított gazdasági erejét állítsa szembe a kapitalista osztály gazdasági erejével. Hiszen a munkásosztálynak mindig meg volt a gazdasági ereje, csak nem volt arra megszervezve, hogy azt minden külső befolyás nélkül alkalmazhassa osztálvérdekeinek megvédésére. Egyszerűen másra — a munkásosztályon kívül állókra bizta jövőjét. Mostan már azonban elérkezett az idő. hogy tisztán kell a munkásosztálynak látnia. A létért való küzdelemben egy reményünk lehet gazdaságilag megszervezett munkaerőnket kell latba vetni ha élni és győzni akarunk. Itt az ideje, hogy minden munkás habozás nélkül sorakozzon a rendszert változtató forradalmi táborba amely csak egységes ipari szervezetek felépítésével érhető el, amikor a munkásosztály nem a politikai hatalomért, hanem a termelő eszközök átvételére szervezkedik. A munkásosztály végleges harca az ipari szabadságért nem az iparokon kivül a barikádokon megy végbe, hanem a termelés szinterén. A termelés szinterén pedig nem politikai hatalomért kell, hogy folyjon a harc, hanem a termelő eszközök birtoklásáért. Nem lehet kizsákmányolás tovább akkor, amikor maguk a dolgozók végzik a termelő eszközök felett a kontrolt. Az uj társadalom abban külömbözik a régitől, hogy azok, akik a termelést végzik azok rendelkeznek a termelt javak felett. A politikai hatalomért való küzdelemben már sokat vérzett a munkásosztály eredménytelenül. A termelő eszközök lefoglalása nem is mehet másképpen végbe csak azok által akik a termelést végzik. Erre kell, hogy gyűjtse a munkásosztály erejét és pedig úgy, hogy az iparokban dolgozók összességét egy- séges forradalmi ipari szervezetbe összevonni, hogy az erőpróbát az adott pillanatba a munkásosztály tényleges felszabadita- sára gyümölcsöztesse. A munkásosztály meg fogja tudni ertem, hogy az a termelő munkaerő, amit ők képviselnek, iparilag meg- szervezve minden nagyobb áldozatok hozatala nélkül a munkás- osztály tényleges felszabadulását jelenti. Ne hozzatok több áldozatot a politikai hatalom meghódításáért, hanem kövessétek az IWW tanítását, szervezkedjetek iparilag a termelési eszközök lefoglalására, hogy megalapíthassuk azt a rendszert ahol a “bérrendszer” már csak a múlté lesz. Ha egy hat éves gyermeknek ma azt mondanánk, hogy a farkas és a bárány testvériesen megtudnak élni egymás mellett, akkor több mint bizonyos, hogy már egy ilyen gyermek is cinikusan rámondaná, hogy “Oh Yeah” nem hinné, amint a nemrégen fölkapott “három pigi” sem hitte el, hogy a farkas jóbarát. Az osztályharc kiszélesedése folytán mindég nagyobb és nagyobb lesz az öntudatos munkásoknak a száma, akik már nem hiszik el, amint egy hat éves gyermek sem hiszi el, hogy a bárányhusra éhes farkas és sokszor a farkas hasába kerülő bárány kölcsönösen szerethetik egymást, már azt sem hiszik el milliók, hogy a mindég nagyobb és nagyobb profitra vadászó kapitalista és a jobban és jobban kizsákmányolt munkás, sokszor koldus botra jutva, tovább is fogja tudni szeretni azokat akik nyomorúságának az okai. Az American Federation of Labor millió számra fogja tagjait elveszteni, leginkább ezen lehetetlen elmélete miatt, mely szerint a munkáltató és a munkásnak egyforma érdekei vannak, melyet az események minden nap megcáfolnak. Az AFofL szervezeti formája mellett is, mely nagyon hátrányára van a munkásságnak, lehetne sikereket elérni, azonban amikor egy nyílt harc esetén, amikor a kapitalista osztály mellett minden sajtó kukac és prostituált professzor, politikus lándzsát tör és a munkásság ellen fordul, amikor a munkásság egy kicsit nagyobb darab kenyérért harcol csupán, akkor nagyon is lehetetlenség elhinni, amit az AFofL tiszt- viselősége még ilyen esetben is, a szemeink előtt lefolyó események megcáfolásával azt prédikálják. hogy a munkásság és a munkáltató osztály érdekei azonosak. Ez magyarázza meg azt a szomorú jelenséget, hogy még a kompánia uniókat is előnyben részesítik a munkások az AFofL-nél, mert ha már nekik testvériesen kell viselkedni minden energiájukat kizsaroló munkáltatóval, akkor miért ne inkább legyen a farkasnak az akoljába, miért építsenek ők maguk akolt melyben úgy is a farkas garázdálkodik. Miért építsenek, fizessenek magas union tagsági dijjakat, mikor ugyancsak annyit érnek el és ugyancsak azt szabad nekik cselekedni, melyet a kompánia, vagyis az AFofL által testvérnek tekintett, munkáltató akar MIND A KÉT UNIÓBAN. Ezért milliók hagyják ott a j közel jövőben az AFofL-t. Ezért 1 fordul a forradami Ipari szervezethez, az IWW-hoz a munkásságnak öntudatos része. Azért látjuk mi ipari unionis- ták az igaz munkásmozgalom | hamaros kialakulását, az IWW megerősödését. Ezért hívunk föl minden öntudatos munkást, [ aki már nem hiszi a farkas és a bárány testvériességét, hogy csatlakozzon hozzánk, mint osztály szervezethez, hogy a kizsákmányoló farkashoz hasonló kapitalista osztály ne legyen képes minden erőnket, életünket elvenni. Mindazok, akik még hisznek az AFofL és a kapitalista osztály azon tanításában, hogy a munka és a tőke testvér, azok még a hatéves gyermek eszénél is kevesebbel rendelkeznek. Vi. OPEN FORUM Los Angeles Californiában az IWW rendezésében az IWW Hallban, 280 Lang Bldg. 212 S. Spring- St. minden vasárnap este 8 órai kezdettél. Belépő dij NINCS. Kérdések. Hozzászólások. SUNDAY September 16th Speaker: Ellis O. Jones. Subject: Technocracy’s program. SUNDAY September 23rd Speaker: Chas. M. O’Brien. Subject: Marxian Dialectics. SUNDAY September 30th Speaker: Queen Silver. Subject: Industrial Recovery. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató oszály álL E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földei, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszitsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szerkezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagja) beszüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “Le bérrendszerrel 1” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is. hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. 4 oldal__________
