Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-08-25 / 806. szám

1934 ugusztus 25. BÉRMUNKÁS 7 oldal “ITT CSAK VENDÉGESKEDNI JÓ, HA SOK PÉNZEL RENDELKEZÜNK” Egy Bérmunkás olvasónk kapott levelet a tiszalöki sógo­rától, aki a családi események leírása után levelét a követke­zőkkel fejezi be: “Panaszkodni nem szokásom, mert az a jelszavam, hogy vagy megélni, vagy megdögleni. Minden örömöm a szép és egész­séges gyermekeimben van, de végtelenül örülnék ha olyan or­szág részen tudnának elhelyez­kedni, ahol lelkiismeretesebb rendszer folyik, mert a ma­gyarországi mai rendszer nem­csak a vagyonát veszi el a munkás népnek, de az idegeit is tönkre teszi. Itt csak ven­dégeskedni jó sok pénzzel.” A fenti sógor ugylátszik még nem tudja, hogy az olyan or­szágot, amelyben lelkiismere­tesebb rendszer legyen a mun­kásoknak kell megteremteni, hogy azért harcolni kell neki is az iparban dolgozókkal egy­ütt, azokkal mint alább köz­lünk egy néhány törekvését a magyarországi munkásoknak a jobb helyzetért, akik szintén azért harcolnak, hogy maguk és gyermekeik egy jobb ruhát, egy darabbal nagyobb kenye­ret kapjanak. Hoffer és Schrantz kizárta munkásait. Az utóbbi hónapok sorozatos bércsökkentése folytán az esz­tergályosok, gépmunkások heti keresetei nem haladták túl a 10—12 pengőt. A 3 hét óta tartó harc ideje alatt az igaz­gatóság visszautasított min­den tárgyalást a munkások küldötteivel. A gyárigazgatóság hétről- hétre műhelyenként vágta le a dolgozók béreit, mellyel szem­ben a dolgozók hiába tiltakoz­tak, végül is a Gishold műhely munkásai letették a munkát. Válaszul az igazgatóság azon­nali hatállyal kizárta a gyár összes munkásait. A vasmüvek és gépgyárak támogatásával sztrájkbontókat toboroztak a kispesti “nemzeti egység” cso­portjából, azonban csaknem valamennyien csatlakoztak a kizártakhoz. A rendőrhatóság a gyár és sztrájkbontók védel­mében fegyveres rendőrlegé­nyeket és rendőrkutyákat ál­lított. A Hoffer és Schrantz-gyár munkásai tapasztalhatják, hogy a hatóságok kit védenek, akkor mikor bérek letörése ellen lép­nek fel. De nem számíthatnak a szakszervezeti boncok őszinte támogatására sem, ezt bizonyít­ja, hogy az igazgatóság mü- helyenkénti bércsökkentései taktikájával szemben meg sem kísérelte az üzem munkásait összefogni egységes ellenállás­ra. A bércsökkentések ellen, a béremelésért való eredményes harc záloga a dolgozók által választott harci bizottságok, melyek visszavethetik a gyá­rosok minden támadását Az ezüstmüvesek sztrájkja. Az ezüstmüves ipar munká­sai már 4-ik hete állják a sztrájkot, akiknek az utóbbi évek folyamán 70—80 száza­lékkal csökkentették a bérei­ket. A munkáltatók és a mun­kások megbizottainak legutób­bi tárgyalásai nem vezettek eredményre, sőt a munkálta­tók kijelentették még újabb bérleszállitást fognak végre­hajtani az egyes kategóriák­ban. A munkáltatók a tárgya­lások elhúzásával igyekszik megtörni a sztrájkolok ellen­állását. A cipőgyári munkások sztrájkja. A Mindszent-féle cipőüzem munkásai julius óta állnak sztrájkban. A vállalat bérre­dukciót akart, mire az üzem­ben dolgozók egységesen lép­tek fel béreik megvédéséért. A sztrájkból kifolyólag eddig 7 letartóztatás történt. Eger szabómunkásai sztrájkolnak. A gazdasági válságra való hivatkozással 8—12 pengőre szorították le az egri szabó­munkások heti keresetét. A bé­rek sürgős rendezését a mun­káltatók ipartestületétől kér­ték, melyet a legutóbbi is el­utasított. Az iparhatóságoknál sem történt semmiféle intézke­dés a bérek rendezését illetően, mire az egri szabómunkások az egész vonalon beszüntették a munkát. Sztrájkolnak a szegedi festőmunkások. A festőipari munkásoknak 10 fillérrel akarják csökkente­ni órabéreiket a munkáltatók. A festők egységesen álltak sztrájkba órabéreik megvédé­séért. A kőművesek sztrájkja. Az építőiparban kötött kol­lektiv szerződést, mely az épi- tőmunkások bérét biztosította az építőmesterek fölrúgják. Zá- dor építőmester Csengeri ut­cai építkezésén 10—15 fillérrel csökkentették az órabéreket, ami az épitőmunkások felhá­borodását váltotta ki. Nem vol­tak hajlandók tovább folytatni a munkát és sztrájkba léptek. HIVATALOS ÉRTESÍTÉS. Az IWW Egyetemes Vég­rehajtó Bizottsága augusz­tus hó 31-én, Chicagóban 2422 N. Halsted St. gyű­lést tart. A gyűléshez minden megkeresés Jós. Wagner központi titkár-pénztáros nevére küldendők. A Nézik és fascisták harca A nemzeti és magántulajdon intézményeit védő szervezetek önönmagukban hordják halá­los kórnyavajákjukat. Ezt a tényt nagyon világosan bebi­zonyította a németországi Názik, valamint későbben az osztrák fascisták és a német érzelmű Názik egymás közötti harca, mely majdnem tüzbe borította az egész Európát. Hogy a munkásság tisztán lássa ezen összecsapásnak az okait, szükséges, hogy az alap­ját tanulmányozzuk ezen két torzszülöttnek. A régi nemzeti érzés, melyet a világ háború, valamint az 1917—21-ig tartó forradalmi hullámzás nagyban lerombolt, uj életre kelt a fascisták moz­galmában. A kapitalista osz­tályt fenyegető nemzetköziség ellen, leghatalmasabb fegyver­nek vélték a fascisták által uj életre keltett ultrahazafiassá­got. Ugyan akkor életre kel­tették azon tényezőket is, mely a harminc éves vallás háborút előidézte és már-már ugylát- szott, hogy az ausztriai esemé­nyek ki is robbantják. Akik közelről figyelték az osztrák Názi pucs eseményeit, azok láthatták, hogy a katho- likus Dollfuss szövetségben van a katholikus olasz fascismus- sal, mely a hazafiasság mellett még a vallási jogokat védő sze­repet is vállalta, csak hogy megkaphassa a pápai áldást, amit meg is kapott. Ezzel ellentétben a német Názi mozgalom a többségben levő protestáns hívőkből, nagy részben azon egyház papjaiból került ki, akik nem csak a zsi­dóktól féltették az üzleteit ha­nem a katholikus papságot is mint a zsidó üzleteseket sze­rették volna béklyóba rakni, hogy nekik szabad teret adhas­sanak a vallási üzletek megkö­tésére. Tehát ezen esetben, nem csak a más nemzetek elleni harcnak a csiráját szülte meg az ultra hazafiasság, hanem egy vallás háború, válás gyűlöletnek az alapját is. Az ellentétek kiszé­lesedtek, újabb világháborúnak a sciráját ültették el, mely már majdnem kivirágzottt az auszt­riai események során. Hatszázezer állig felfegyver­zett olasz katona állt a hatá­ron a pápa áldásával és bőséges munícióval felszerelve, hogy a hithü katholikus Dollfuss halá­lát megbosszulja, ha az oszt­rák fascisták nem volnának ar­ra elég erősek. Mely esetben nem érezték magukat elég erősnek a Názik, mivel az ígért és nagyon várt német Názi se­gítség nem érkezett meg. El lett napolva a leszámolás, a hithü protestáns és ugyan­csak olyan hü katholikus ha­zafiak között. A főtényező ezen elnapolás­nál az volt, hogy alig egy pár- hete, az osztrák események előtt kellett megtisztítani a nem elég hazafiaktól a német Názik sorait és a megmarad- takkal sem voltak tisztában, hogy nem-e fordulnának a megváltójuk, Hitler ellen egy háború esetén, igy Hitler in­kább feláldozta az osztrák hí­veit minthogy a bizonytalan­ság perceiben mindent kocká­ra tegyen. Németországnak most kel­lett Hindenburgot eltemetni, a Názi csapatokat újjá szervez­ni, a megbontott rendett hely­re állítani. Ha ez hamarosan sikerül, akkor meg lesz az el­lenfél is az olasz fascista csa­patoknak és kezdőthet az újabb vallási háborúnak nevezett drá­ma. Az ausztriai események so­rán nagyon jó betekintést nyer­hetünk a németországi belső viszonyokba, melyet a cenzú­rázott híreken, tudósításokon keresztül nem igen lehet meg­pillantani. Ez az a tény, hogy a német Názik nem olyan egy­ségesek mint amilyennek azt a felszabadítójuk, Hitler sze­retné a külvilággal elhitetni. Emlékszünk, hogy a bécsi nagykövet, az osztrák Názik- nak menekvési helyet és több mint bizonyos sok mást is ígért, emiatt el lett téve a pozíciójá­ból. A másik főtényező volt, mely a háborút megakadályoz­ta Hindenburg halálának eshe­tősége és ezzel beállót a bizony­talanság, ez már el lett intézve. Az újjá szervezés teljes erővel indult meg és csak hetek, hó­napok kérdése, hogy a német Názik képesek lesznek bebizo­nyítani, hogy milyen jó haza­fiak és protestánsok. Nem so­kára kész lesz a szent hazafi­assággal vegyitett vallási bi- gottság nevében egymás tor­kának ugrani. Ez természetes, nem lehet ott béke, ahol profitért, piac­ért, vallási felsőbbségért foly­tatott harcban a gyűlöleteit minden eszközzel szítják. Ott csak alkalmas időre várnak, mi­dőn mind a két fél készen lesz a harcra. Dacára, hogy a német nyel­vet beszélő Ausztriának na­gyobb ellensége az olasz, mint az anyanyelvét beszélő néme­tek, de a vallási külömbség most is mint a harminc éves vallási háborúkban, Rómához köti. A háború veszedelme, mely olyan közeinek látszott a múlt hónapban, nem múlt el, csak el lett halasztva jobb időkre, amikor mindkét fél készen lesz. Az a nemzeti és vallási gyűlö­let mely ezen esetben főszere­pet játszik, mindég nagyobb mérveket ölt mentői tovább halasztják, mert gondoskodnak arról, hogy úgy legyen, csak alkalmas időre vár, hogy ki­tombolhassa magát. Nekünk munkásoknak ké­szülnünk kell, hogy képesek le­gyünk azt megakadályozni, a munka nemzetközisége folytán, ha azt képesek leszünk meg­szervezni, nem engednénk mu­níció gyártásra kihasználni, ak­kor nem lehetne háború, vagy ha nem leszünk is képesek tel­jesen megakadályozni, meg rö­vidíthetjük az által, hogy az ipari államokból nem adunk muníciót, élelmet, az egymást öldöklő fenevadaknak. Egyedül a forradalmi ipán szervezet lesz erre képes, min-

Next

/
Thumbnails
Contents