Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-08-11 / 804. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1934 augusztus 11. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE L W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ..................... $2 00 One Year ................ $2.00 Félévre ........................... 1.<.0 Six Months .................. 1.00 Egyes szám ára .......... 5e Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. _______________TELEPHONE: GArfield 7114. _______________ Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd„ Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Törököt fogtam . . . Egy hiteles leírás nyomán a Bérmunkás hasábjain is közöl-, tűk, hogy az ausztriai egyszerű mázoló, hogyan jutott Németor­szág politikai kerekének az irányításához. Ennek a lehetőségét elsősorban maga a Hohenzoller császári ház több tagja készítette elő, hogy a fiatal demagóg, a néptribun mázolót szembe állítsa a párt harcokba fulladt szociáldemokraták és kommunistákkal. Hitler felfedezéséből nem hiányzott az a gondolat sem, hogy rajta keresztül magát a császárságot fogják vissza ültetni a né­met trónra. De minden jel azt mutatja, hogy a hatalomtól meg­részegedett néptribun ezt a számítást keresztül húzta és a maga ágyát Szeretné úgy megszerkeszteni, hogy abban örökidőkig ké­nyelmesen a 65 milliós nemzetnek mint egyetlen parancsolója szerepeljen. Bizonyos, hogy a legvérmesebb reményekkel sem gondolt annak idején a császár családja arra, hogy az ország és az egész világon elismert hatalmas munkás pártot ilyen játszi könnyűség­gel, a legkisebb ellenállás kifejtése nélkül nemcsak elnémítani, de kipusztitani lehet a politikai színpadról. Hitler megfelelt a hozzá fűzött reményeknek és amikor be­váltotta ő maga is megrészegedett az eredményektől és politikai tényezőnek nevezte ki önmagát. Az ő pályafutásában benne van a politikai akció teljes tükre. Minden tudás és tapasztalat nélkül, kizárólag a szóképességére támaszkodva a 65 millió néppel rendelkező Németországban olyan állásba tette magát, amilyet előtte úgyszólván senki sem futott meg. Hitler a föld alá juttatott minden pártmozgalmat. Németor­szágban kizárólag a barna inges názik szerepelnek. De a néhány hételőtti németországi események nyomán ezt a megállapításun­kat is ki kell, hogy mindjárt igazítsuk, mert Németországban ma a barna ingesek sem jelentenek politikai erőt. Ott minden erőt egyedül Hitler képvisel aki a maga pártját is a földalá kényszeri- tette. Egy ilyen f|jldalatt működő názi csoport több mint száz tagját állította a puska golyó elé az elmúlt hetekben vagy revol­vert adott a kezükbe az öngyilkosság végrehajtására. Ez a demagóg az események kapcsán eljutott Németor­szág legmagasabb hivatalába a köztársasági német föld elnöki székébe. És még jóformán el sem helyezkedett abban már is azon munkálkodik, hogy a kevésjoggal rendelkező elnöki tisztséget egybe kapcsolja a Németországban minden hatalommal rendel­kező kancellári hivatallal. Ezt akarja és ezt fogja a közeli napok­ban lerendezendő “népszavazással hitelesíttetni.” A múlt heti események után megértjük, hogy bent az ország területén nem akad hang, amely beleszólna ebbe az elhelyezkedés­be, annál hangosabb a külföld, amely már most mérlegeli ennek a fene vadnak a cselekedeteit, amelyekre minden időben hajlamos volt, de amelyekben részben az eddigi elnöki beleszólás akadályoz­ta a keresztül vitelében. Hitler pályafutása élő bizonyítéka az IWW azon megállapí­tásának, hogy a politikai téren azok vagy az érvényesül, akik vagy aki a szónoki emelvényről jobban tudja a népet lázitani a létező dolgok ellen. Hogy győzelem esetén milyen kilátásaik vannak a helyzet megváltoztatására, arra nem gondol senki, mint ahogyan Hitler minden győzelmet learatott a német politikában a senkiből a minden hatalommal rendelkező kancellár lett és most az ország elnöki székében pózol, ellenben a német nép a német proletár ezeknek a politikai sikereknek dacára a tizenöt eszten­dős háborús nincstelenséget nyögi mert ma Németországban na­pokon keresztül áll sorban a kenyér és egyébb élelmi cikkeket kiosztó helyiségek előtt. Hitler politikai sikerei mellett a német nép olyan gazdasági nyomorúsággal küzd, amilyet még a régi Oroszország népe sem ismert. És ez a világ józanul gondolkozó proletárai előtt biztató esemény arra, hogy a hitlerizmus napjai Németországban is meg vannak számlálva. Mert ha az éhes ember egyszer megelégeli a beszédet, az Ígéreteket — amikkel a politikusok elláthatják — és arra a felismerésre jut, hogy éhen kell pusztulnia, magával fog­ja hurcolni a rendszer minden rossz kinövéseit is és elsősorban a hitlerizmust. A német munkásság uj korszak elé kerül. A régi, semmi erőt nem jelentő politikai szervezeteit, mint szomorú emlékeket elhagy­ja, az idejét múlta szakszervezetei helyet az ipari szervezeteit építi ki város szerte, az egész ország területére, amelyek EGY szervezetet fognak képezni az egész világot behálózó VILÁG IPARI MUNKÁSAINAK az IWW-nak az ipari szervezeteiben. A Ford árusítók alkalmazottai sztrájkja változatlanul tart A Clevelandban és Cuyahoga megyében levő 25 Ford elárusí­tó cég garázsalkalmazottairiak a sztrájkja ismét holtpontra jutott, mivel a cégek nem ad­tak olyan béke ajánlatot, ame­lyet azok kívántak. A 25 cég azt ajánlotta a sztrájkolók- nak, hogy térjenek vissza mun­kába 24 órán belül s akkor ők hajlandók velük külön-külön tárgyalni vagy beleegyeznek abba, hogy döntő-biróság elé vigyék a vitás kérdéseket. A javaslatot Ralph A. Lmd, a Regional Labor Board titká­ra utján tették meg a cégek, miután gyűlést tartottak a sztrájk ügyében. Frank Schaut, a clevelandi Automobilkereskedők Egyesü­letének jogtanácsosa úgy nyi­latkozott, hogy a Ford cégek nem tudtak megállapodni -ab­ban, hogy testületileg tárgyal­janak a sztrájkolok képviselői­vel. Schaut szerint 17 Ford ke­reskedőcég aláírta az egyez­ményt, hogy hajlandók tárgyal­ni az unionnal minden nézetel­térésről. kivéve a zártmühely- ről. Ennek a 17 cégnek olyan alkalmazottai vannak, akik tag­jai az American Federation of Labornak. Kijelentette az union vezető­sége, hogy — mivel a Ford cégek nem hajlandók együtte­sen tárgyalni a sztrájkolok kö­zös képviseletével a munkabé­rekre. a munkaidőre és a mun­kakörülményekre vonatkozóan, a sztrájkolok folytatják a har­cot s csak azoknál a Ford cé­geknél szüntetik be, amelyek igazolják őszinteségüket az al­kalmazottaik által választott képviselőkkel való tárgyalás ál­tal. Ezek a Ford munkások nem­csak, hogy nem sok sztrájkban vettek eddig részt, de tudat­lanságuk azt is elárulja, hogy a polgári lapokból csak a sport és a funny rovatokat böngész­ték, mert ha a munkás harcok lefolyását is olvasgatták vol­na, nem lennének olyan naivak, hogy a munkaadók őszinteségét és a munkásokkal szembeni jó­hiszeműségét fedezik fel azok­nak a cselekedeteikben. Ha egyébre nem, de lehet, hogy a saját harcuk erre alkal­mas lesz, hogy ebből a tév hit­ből őket kijózanítsa és megta­nítsa, hogy a munkásnak csak az van, amit önmaga erejével, a többi munkástársa erejével magának kitud a munkaadóidtól kényszeríteni osztályhjarcos szervezete utján. Ezért csak érdemes “harcolni” Ismét “győzelmet” könyvel­het el a legforradalmibb kom­munista párt. Ohio állam is el­fogadta és már meg is kezdte az aggkori nyugdíj kifizetését. A sok ezer igényt tartó je­lentkezőkből összesen negyven­egy férfit és nőt találtak, akit erre a nyugdíj alapra helyeztek és napi 50 centet vagyis havi 15 dollárt utaltak ki. A nyugdíjasok életkora a 67 évtől, 83 évig terjed. 12.000 a nyugdíjra jelentkezők száma és hogy sakbatartsák őket be­jelentették, hogy szeptember elsején újabbaknak utalják ki a fenti összegeket. Ezért a fényes gondoskodá­sáról az aggoknak igazán ér­demes télviz és napsütés idején félnapokat a városházák kör­nyékén kiabálni. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s a; élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérhar­cok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrend­szerrel P A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Thumbnails
Contents