Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-08-04 / 803. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1934 augusztus 4. A NEVELES MÓDJA Irta: KÓSA MIKLÓS. (Folytatás.) Rendkívül erősen mutatko- i zik a leendő kutatónak ellen- j szegülése a középiskolákban, ] még pedig rendszerint a nyelvek körül, miután az eljárás ( dogmatikus. A tényleges viszo- , nyok csodálatos félreismerése ‘ következtében az antik nyelvek Németországszerte egy évszá- i zad óta szinte vallásos tiszte- , letnek örvendenek és szószóló- j ik türelmetlenség dolgában a középkor papjaival vetekedhetnek. Hogy az ilyen türelmetlenségnek megfelelő korlátolt- ; ság az igazi tudományok terén ; való járatlanságban és e tudó- mányok megvetésében nyilvánul, ama képtelen ürügy alatt, hogy az ókor népei már az emberi tökéletesség legfőbb fokát érték el. Az antik nyelvek imá- dása azután a többi nyelvek túlbecsülésére is vezetett, amelyeknek különösen “műveltségi értéket” tulajdonítanak, de a bizonyítás eddig még nem sikerült. Vagy láttuk-e már, hogy egy sok nyelvet beszélő ember valami rendkívülit hozott létre? Ha igy volna, akkor a nemzetközi szállodák portásai és a hálókocsik ellenőrei, akik egy fél, sőt egész tucat nyelvet beszélnek, az emberiség értelmi virágát képviselnék. A nők különösen alkalmasak idegen nyelvek tökéletes elsajátítására, viszont már határozottan meggyőződhetünk aról, hogy a női lélek a kutató képességet általában nélkülözi. A fenti megjegyzés váratlan világításba is helyezte a nyelvtanítás állítólagos logikai értékét, amit szintén határozottan kétségbe kell vonnunk. A geometria logika értékét például el lehet ismernünk, mert e tudományban rendszeres meghatározások és következtetések vannak és ezáltal a gyakorlati logika iskolájául szolgálhat, mindaddig, mig a tanítás üres formulákba nem fül. A nyelveknél azonban csak önkényes sza-, bályok alkalmazásáról van szó, melyek épp ilyen Tónkényes kivételek által mindenütt megtörnek. Abban a számtalan esetben, amikor a logika, vagyis egy éppen megtanult szabály szakszerű alkalmazása, határozott formákat kívánna, a tanulóknak azt kell megjegyeznie magának, hogy ez a forma — tilos. Ez a gyakorlat homlokegyenest ellenkezője annak, amire a matematikai és a természettudományok oktatnak és az a tanuló, aki nyelvek közt növekedik fel, kénytelen szellemi szempontjait alapjukban megváltoztatni, ha például fizikát akar elsajátítani. A nyelvtanítás olyan baj, amelynek szükségszerűségét nagyban túlozzák. Azt mondják mindig, hogy csakis a nyelv által lehet az idegen népek szellemébe és leikébe behatolni. Milyen jelentősége van a középiskolai tanuló számára, hogy az idegen népek szellemébe és leikébe behatoljon? Legközelebb fekvő feladata mégis az, hogy a maga népének szellemét és lelkét ismerje meg és az iskola e kézenfekvő fontos feladatot illuzórius célok javára hanyagolja el. , Az idegen népek belső meg- 1 értéséhez olyan éretség kell, - amilyent egy középiskolai tanú- ; lónál nem szabad föltételez- i nünk és ha elérhető is volna, vájjon érthető értékviszonyban állna az eredmény ahhoz az • óriási idő- és energiapazarláshoz, amelyet reá fordítottak? A helyzet még rosszabodik 1 amaz aprólékoskodó módszer miatt, ahogy a régi filoglógiai hagyományok szerint a modern nyelvek tanítása is folyik. Mig pincérek, kereskedelmi tanon- cok, hálókocsi-kalauzok rövid idő alatt sajátítják el az idegen nyelveket, gimnazistáink sok évi tanulás után jóval kevesebb eredményt érnek el. Itt van azután a modern ifiu, akitől a tanuláshoz való kedvét s látköre kiterjesztésének vágyát egész életére elrabolták és aki már csak azt akarja tanulni, amivel leggyorsabban “karriért” csinálhat. Szerencsére nem mindnyájan ilyenek. E fejtegetéseimet nem személyes ízlés, hanem sajnos, teljesen reális viszonyok igazolják: az a rendszeres ellenszenv, amely a későbbi nagy kutatók és felfedezők, vagyis az emberiség értelmi vezetői részéről is iskolák nyelvi zsarnoksága ellen mindig megnyilvánult. Ifjúkorukban mohó tudásvágyukkal tűnnek ki a reális tárgyak iránt, könnyen megkülönböztethetők tehát azoktól, akik csakis lustaságból szegülnek ellene az iskolai követelményeknek. Éppen a nagy kutatók azok, akik a legtöbb ellentállást fejtik ki; a körülményekhez képest, úgy ahogy keresztül csúsznak vagy hajótörést szenvednek, később azután, mint nagy férfiak “rendszertelen kiképzés”-ük folytán öreg nyelvtanáruk fej-1 csóválásait provokálják. ' Junior Column A BOOK REVIEW Upton Sinclair’s “The Spok esman’s Secretary” is a bool written in the form of letters — being the letters of Marne, a beauty specialist, to her Mom in Camden, New Jersey. One day while Marne is in the Elite Beauty Shoppe, a man calls for a manicure. While trimming his nails Marne wonders about this man. He seems to be friendly and begins conversing with her. During their conversation, she learns that he is on the lookout for sympathy (his wife suffers from imaginary ailments.) The man, Mr. Edgerton, being the least advertised in the whole U. S. A. Marne asks whether or not he is in the secret service. “The most secret of secret services,” says he. I’m the Spokesman’s Secretary. Mame is surprised, never before having heard the title. Mr. Edgerton asks if she read the news papers ? She replies that the divorce columns and beauty hints are her limit, being what the customers desire to talk about and murder reports because she likes them. So Mr. Edgerton tells her the Spokesman is the man who resides in the White House in Washington — better known to us as President. The president is a strong, silent man and has no ideas of his own to tell the people so his secretary tells him what to say. Mr. Edgerton has a session the next day and has run out of ideas. He invites Mame to dine with him that evening; inviting any ideas she might have about what the whole world would want to hear the next morning, concerning international affair, which way and of what the poor people are thinking etc. Marne’s ideas seem to please Mr. Edgerton for she is asked and paid for her ideas more and more frequently — ideas which are then printed in the newspapers. This book gives you an insight into the inner workings of what is, as a rule, a mystery to most people. It is throughly interesting and educational and at the same time, you’ll get many a laugh as Marne’s letters are decidedly humurous. Helen Lockner, Cleveland. COMMENT. I can corroborate Helen’s stand that “The Spokesman’s Secretary” is interesting as I have read it myself. We’d be so pleased to hear more from this new writer. Jr. Ed. A Munkás Betegsegélyző Szövetség önkéntes szervezői hónapról- hónapra erősitik a Szövetséget taglétszámban is. És ha figyelembe vesszük a havi jelentéseket, úgy azt látjuk, hogy ez a tagszaporulat — ellentétben más egyletek taglétszám emelkedésével — maradandó. Ez a jelenség annak tudha'ó be, hogy a Szövetségért dolgozók megértetik a hozzájuk hasonló munkásokkal, hogy nekik AZ ALÁBBI KÖNYVEK kaphatók a Bérmunkás kiadóhivatalában. A könyveket Magyar- országból kaptuk és csak korlátolt mennyiségben vannak raktáron. Rendelésnél kérjük az összeg beküldését is. Ady: Kilátott engem. (Versek.)........................................... —.75 Franknói: Martinovics élete.................................................... 1.00 Dr. Totis: Szerelem és szaporodás......................................... 1.00 Gogoly: Holt lelkek...................................... 1.00 Fábián: Ezer ember asszony nélkül....................................... 1.00 Zola: A Rougon család............................................................ —.75 Barbusse: Erő............................................................................ —.75 Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről.............................. 2.00 Zola: Paskal orvos......................................... 1.00 New York regénye. (2 kötet.)............................................... 1.50 Fábián: Hat ló negyven ember............................................... 1.00 Jack London: Mélység...............................................................—.75 Adyí így is történhetik........................................................... —.75 Ady: Uj versek.............................................,.......................... —.75 Ady: A menekülő élet. (Versek.).......................................... —.75 Csehov: A koldus...........................,.................-..................... .—.75 London: Az alaszkai diana... .............................................. —.75 Glasworth: Testvériség............................................................. —.75 Lubbock:Az élet örömei........................................................... —.75 Gorkij : A besúgó...................................................................... —.75 London:Az ősök istene............................................................ —.75 J. Smith: Krisztus Istensége................................................... —.40 miért kell ma betegsegélyzők- be tartozni. És amikor megismertetik a Munkás Betegsegélyző Szövetséget, annak munkás vezetését, amit minden tag ellenőrizni tud amikor megismerik azokat a jogokat, amit a Szövetség nyújt a tagjainak és beállásra határozzák el magukat, akkor ezt nem a barátság kedvéért teszik, hanem mert tagjai akarnak lenni egy olyan betegsegélyző intézménynek, amely szükség esetén minden ígéretét betudja váltani. A Munkás Betegsegélyző Szövetség elsősorban a tagságé, az rendelkezik a Szövetség minden vagyonával, de mert munkás intézmény erkölcsi és anyagi támogatásával ott van minden igazi munkás megmozdulásnál. A Szövetségnek aránylag rövid idő alatt hatalmas ifjúsági csoportja alakult, amelyben alig pár centért egész esztendőre biztosíthatja gyermekét. Csak a felnőttektől függ, hogy ez az ifjúság milyen segítő társa lesz ha ők is az iparba kerülnek. Minden munkás gyermeket vigyünk be ebbe az osztályba és minél többett foglalkozzunk ezzel a fiatalsággal munkás szempontból is. Minden felvilágosítást a becsatlakozásra megad a legközelebbi osztály titkára.
