Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-07-28 / 802. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1934 julius 28. HÉTRŐL-HÉTRE ÍRJA: V. J. A szenzációra éhes polgári lapok oldalas híreket hoznak, a san franciscoi általános sztrájkról. Az általános sztrájk hírei mellett eltörpültek a többi események, sőt még Hitler, Roosevelt, Mussolini is háttérbe szorultak. A san franciscoi általános sztrájk nem csak szenzációt, de a legnagyobb riadalmat váltotta ki & tőkések között. Szivén találta őket, mert a tőkések szivét a zsebükön keresztül lehet legkönnyebben elérni. Nem csoda, hogy a nagy polgári lapok mind a sztrájk ellen Írnak, azt állitva, hogy San Franciscot az 1906 évbeni földrengés óta ekkora csapás nem érte. A két földrengés közt azonban sok a külömbség, mert az előbbi a munkások között végzett nagy pusztítást, mig a mostani csak a tőkések lábai alatt ingatta meg a biztosnak vélt talajt. Az IWW állandóan hirdeti, hogy az általános sztrájk a leghatalmasabb fegyver még akkor is, a mikor a széttagolt szakszervezetek mondják ezt ki. Az általános sztrájk óriási ereje azonban csak akkor domborodik ki, félelmetes ereje csak akkor érezhető teljesen, a mikor azt egy iparilag megszervezett munkástömeg gyakorolja. A san francoscoi sztrájk csak előjátéka az igazi általános sztrájknak. Mert több iparban dolgoznak, a munka abbahagyása sem egyszerre történt, a sztrájk irányítása sem egységes. De se baj, a fő az, hogy az IWW által hirdetett eszme megértésre talált a munkástömegek közt és mindig sűrűbben halljuk tőlük, hogy már csak az általános sztrájk segít. Nem sokára azt is megértik, hogy, ehez ipari szervezetre van szükség az IWW-ra. “Az általános sztrájk a munkások legnagyobb ágyúja, a mit hála istennek csak ritkán használnak,” írja egy polgári lap. Az igaz, hogy eddig ritkán vette igénybe a leghatásossabb fegyvert, de kilátás van rá, hogy ezt a közel jövőben gyakran lesz kénytelen használni. Amerikában, az IWW szervezethez tartozó erdei munkásoknak volt a háború alatt általános sztrájkja, a mi megbénította a fatermelést. Majd Seattle, Wash, városában volt, a hol napokig teljesen megbénította a termelést. A legnagyobb méretű az angolországi volt, a hol a bányamunkások támogatására sztrájkba léptek a vasúti és tengerhajózási munkások, majd ezt követték a többi szakmák is, úgy, hogy két és fél millió munkás sztrájkolt nyolc napig. A fenti általános sztrájkok azonban csak előcsaták voltak, a végső ütközet majd akkor lesz, a mikor az iparilag megszervezett munkásság a bér-1 rendszer eltörléséért fogja megvívni az utolsó és legnagyobb általános sztrájkot. Ezen végső harc sikeres megvívására szervezi a munkásokat az IWW. A Kenőn, O. hagyma földön dolgozó munkások már egy hó^ napja sztrájkolnak. Sem teror- ral, sem kiéheztetéssel nem tudták őket megtörni. Nemsokára itt lesz a hagyma gyűjtés ideje és a munkaadók még egy utolsó kisérletett tesznek a sztrájk letörésére. Elhatározták a munkások kilakoltatását, hogy igy kényszerítsék őket a telep elhagyására, vagy a munka felvételére a régi éhbérek mellett, a mi 15—20 cent órabérnek felelt meg. A sheriff már katonaságot kért a terv végrehajtásához. És a “munkás és paraszt kormányért” kiabáló forradalmi párt, még mindig a farmerok megmentésén fáradozik, ezeket akarja megnyerni forradalmi eszmély üknek. Hát csak szervezze őket, oda valók. Fölösleges bizonyítanunk azt, hogy minden vagyont, a munkások állítanak elő. A gyárakat, malmokat, vasutat, mind munkások építették és ők tartják üzemben. A tőkések azt állítják, hogy tőke nélkül nem volna ipar. De azt elfeledték mondani, hogy a tőke a munka eredménye, helyesebben, a munkásoktól visz- szatartott, elrabolt munkabér. A felhalmozott tőke, a miből a gyárak épültek, a munkásoktól lett elrabolva és igy a munkásoknak joguk van azt vissza venni. A vallásos érzelmű munkások nagy része azért idegenkedik a szervezkedéstől, mert azt vallásállenesnek gondolja. Pedig a bibliában is meg van Írva, hogy “ a munkás jogos az ő bérére,” igy természetesen jogos ara is, hogy szervezkedjen a magasabb fizetésért. Több mint 40 éve mondta XIII. Leo pápa, hogy “a munkásoknak joguk van szervezkedni magasabb bérekért és jobb munkaviszonyokért.” Bibornok korában mondta a következőket XI. Pius pápa. “A munkásoknak az összetartás és szervezkedés jogos, a hol a munkáskérdéseket megtárgyalják és azt meg is védelmezik. A vallás nem kényszeríti őket arra, hogy nehéz gazdasági helyzetüket ne próbálják enyhíteni.” Spaulding érsek igy szólt a bányászokhoz egy gyűlésen. “Munkások egyesüljetek, mert ehez jogotok van. Ez kötelességetek. Senki megnem akadályozhat benneteket az egyesülésben. A ki ezt tenné, természet adta jogaitoktól fosztana meg benneteket.” Sőt még az újkori modern próféta, Father choughlin is azt hirdette rádión keresztül, hogy “szervezkedni kell a nagy korporációk ellen, mert különben azok csak éhbéreket fizetnek . a munkásoknak.” Mi meg azt mondjuk a munkásoknak, hogy szervezkedjen ne csak a nagyobb fizetés és jobb munkaviszonyokért, hanem a bérrendszer eltörtéseért. Ezt nem ajánlották a fentiek, érthető okokból, az IWW nem törődik azzal, hogy milyen a színe, vallása, nemzetisége vagy politikai meggyőződése valakinek, csak azt kérdi tőle, hogy kizsákmányolt bérmunkás-e? Ha az, akkor köztünk a helye. Pálinka főzésért hat évre ítélt rab nem rég szabadult ki a Michigan állami börtönből. Munka, pénz és lakás nélkül van. Felkereste az egyik polgári lap szerkesztőségét tanácsot kérve tőlük, hogy mit tegyen. Pénzem nincs, ruhám rongyos, lakás hiányában a parkokban hálok, munkát nem adnak, mert ha megmondom, hogy honnét jöttem, — kiutasítanak. A rendőrség egyik helyről a másikra zavar, de hová menjek? A mig a börtönben voltam, mindig azt terveztem, hogy hogyan fogok majd élni tisztességes munkát végezve. De ez lehetetlen, tisztességesen nem lehe télni és azon gondolkozom éppen, hogy onnét veszek, ha kell erővel, a hol sok van. Igaza van a fenti szabad rabnak. Ma tisztességesen csak nyomorogni lehet. Mert a munkások tisztességesek, a minek bizonyítéka a nyomor, a legnagyobb bőség közepette. Any- nyira tisztességesek, hogy még a jogos tulajdonukat, a munkájuk gyümölcsét sem veszik el. A szemforgató erkölcscsőszök mindig siránkoznak a visszaeső bűnözők tömegén. Itt van a példa előttünk, ki ennek az oka ? A fenti szabad rab munkája után akar megélni és lehetetlenné teszik ezt számára. Az úgynevezett bünhullám- nak a mai rohadt társadalmi rendszer az oka. Változtassuk meg a rendszert, megszűnik a bűnözés. Ázsia titokzatos országában, Tibetben, felépült az első gyár. Az alig másfél millió lakossal biró országot 20.00 láb magas hegy koszorú zárja el a külvilágtól, ötezer éven át a lámák és szerzetesek uralták, a kikből ma is több mint 100.000 van. A tibeti nép még soha nem látott automobilt, rádiót, repülő gépet stb. és most hirtelen egy modern gyár épült a lámák misztikus hazájában. A gyárban pénzt és katonai egyenruhákat készítenek. Hiába tiltakoztak a lámák, az ipar bevonult Tibetbe is, és ezt hamarosan követi majd a többi. A tibeti, feudális rendszerben élő munkások is hamarosan megismerik a modern kizsákmányolást. SZERVEZÉSI ALAPRA: J. Nagy, Akron............... 1.00 M. Juhász, Cleveland..... 1.00 CALIFORNIA! HÍREK ILYEN MUNKÁSOKRA VAN SZÜKSÉGE A MAI TERMELÉSI RENDSZERNEK. Vagy két hónapja, hogy egy itteni szivargyárban kaptam alkalmazást. Rövidesen arra szólítottak fel, hogy lépjek én is be az unióba. Amikor megkérdeztem, hogy milyen uniónak a tagjai ők egyik sem tudott erre válaszolni. Csak annyit tudtak, hogy egy dollár beállási dijat fizettek és dollárt fizetnek havonta. Úgy az unió, mint a munkások megvannak elégedve, az előbbi a befolyó járulékokkal és hogy ezek a munkások semmiféle akciót nem kívánnak, a munkások pedig, hogy az unió nem kíván tőlük semmit. Dacára annak, hogy az ő munkabérük alacsonyabb az unió béreknél. Természetes később meg tudtam, hogy az American Federation of Laborban vannak. Hárman dolgozunk itt egy- egy teambe. Két rólozó és egy bunch maker. A rólozóknak egyenként 650 szivart kell naponta csinálni és ezeket kell a bunch makereknek ellátni, ötvenkét centet fizetnek a szivar százáért a rólozóknak. A bunch makerek ennek a felét kapják és bizony erősen dolgozni kell a nap minden' munkaórájában, hogy a 16 dollárt megkereshessük. Ennyit meg kell csinálni, mert aki ezt két hét után nem csinálja meg, azt leteszik, hogy a helyet se foglalja el. Amikor arról beszélek ezeknek a munkásoknak, hogy kérjünk több fizetést legalább az unió által megállapított 60 centeket, hogy ne kelljen a 16 dollárért olyan erősen dolgozni, akkor ők azt válaszolják, hogy ne beszéljek nekik, mert ők megvannak elégedve. Ilyen munkásokkal aztán nehéz boldogulni és jelenti ez azt, hogy maga a tőkés osztályon kívül, milyen hatalmas ellenségünk van még magában a munkásosztályban a tudatlan munkások között. Egy szivargyári munkásnő. BRANTWOOD, CAL. A már említett brantwoodi «ryümölcs szedők sztrájkba befejezést nyert. A munkások a 15—20 cent órabér helyett 35 :entet kaptak. Az összes radikálisok vagy 200-an kilettek a kis városból zsuppolva. Az ott maradt munkások az 5 dollár lefizetése mellett az American Federation of Labor fizető alanyai lettek és ezek gondoskodtak is arról, hogy mint nagy győzelmet tüntetessék fel a 12 napos harcot. MERCED, CAL. A barack szedő munkások itt is elégedetlenek. A Del Monte Co., amelynek hatalmas ültetvényei vannak a vidéken hírül vette a munkások készülő mozgolódásait és 5 cent javítást adott óránként, hogy ezzel is elejét vegye a munkások 40 I centes^ órabér követelésének. A I munkások a napokban döntenek |a sztrájk ügyében.
