Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-12-08 / 821. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1934 december 8. Az első! OOgondolat a legnehezebb Ami a gőz a mozdonynak, a szél a vitorlás hajónak, a ga- solin az automobilnak, ugyanaz a gondolat az embernek. A gondolatok ösztönözhetők, fel­építhetők. Az agyvelő begya­korolható úgy, hogy uj gon­dolatokat termelhet, épp úgy ahogy az ujjak rendkívüli ügyességre gyakorolhatók be. Egy nagyon tehetséges ember mondja: az első száz gondolat a legnehezebb. És ez igaz is. Az első versdarab, a melyet a gyermek zongorán tanul, a legnehezebb. Az első száz óra gyakorlat zongorán vagy hege­dűn a legnehezebb. Miként az ujjak, úgy a szövevényes ide­gek és izmok gyakorlottak lesz­nek, a mozgékonyság fokozódik és a mi eleinte lehetetlen volt, ezután a legkönnyebbé lesz. Mint a kézzel, úgy vagyunk az aggyal. A gyakorlat meg­hozza az eredményt. Az első száz gondolat után, ami az első száz jel arranézve, hogy az agy önmaga is gondolkozik és nem csak figyel, a gondolkozás fo­lyamata könnyebb lesz. Vannak emberek, akik élnek és meg­halnak anélkül, hogy valaha csak egy gondolatuk is lett volna. És voltak emberek akik egyetlen gondolattal többet tet­tek az emberiségért, mint millió közönséges ember közönséges gondolatokkal tehetne egész életén keresztül. Ami igazán jelentős dolog történt a földön, az mindég gon­dolat formájában indult meg valamely emberi lény agyvele­jében. A föld az emberi lény­nek adatott, akik csupasz kéz­zel és meztelen testtel tétet­tek reá. Az összes teremtett leggyengébb állatok között az embernek csak éppen egy elő­nye van. Tudott gondolkozni és gondolatok teremtésével a bar­langi ember, nyomorúságából és alacsony sorsából felemelke­dett mindahoz, aímilye az em­bernek van és mindarra, ami az ember ma. Ma még sok gon­dolat hiányzik, különösen pedig az, amely megszüntettné a há­borút. Ez valószínűleg csak ak­kor fog eljönni, mikor az átlag elnyomott emberiség feltudja gondolni és elismeri, hogy nincs más ut, a háború meg­szüntetésére, csak az Egy Nagy Szervezet, amely Világ Ipari Szervezet néven ismeretes. Csak ezen keresztül nyerhet mindenki teljes megelégedést. Ha az ember fáradtságot akar magának venni és azt hi­szi, hogy a siker megérdemli, akkor ostorozza meg az agy­velejét, hogy dolgozzon, mint a kocsis az ő lovait. Minden bér­munkás hajtsa az ő gondola­tait melyek az ő lovai. Nézd csak, hogy a gondola­tok hogyan is dolgoztak és ho­gyan vitték az embert előre ezen a földön kezdettől fogva. Az ember aki minden más állat­tól félt, aki nem volt képes harcolni és megölni a feneva­dat, nem volt elég gyors, hogy megfogja a félénk szarvast, vagy a mókust, nyomorultul élt, mig nem támadt egy gon­dolata. Egy éles, kemény kova­követ, erősített egy bunkónak a végéhez. Ezzel aztán egy ki­álló sziklába, vagy egy fának a gályába kapaszkodva kettéha- sithatta a vadállat koponyáját. De ezzel nem sokra ment a gyorslábú szarvassal, vagy a megnem közelíthető madarak­kal. De segítségére jött egy másik gondolat. Egy darab ruganyos fát vett elő, kemény eret vagy izomdarabot vagy állati bőrt feszitett rá. Éles nyi­lat csinált és más teremtménye­ket tudott megölni bizonyos tá­volságról mig ő biztonságban maradt. Minden lépés előrehala­dásunkban egy gondolaton ala­pult. Minden előrelendülés mö­gött ott volt a gondolat ereje semmi más. A folyókon az ős­kori emberek kezükkel-lábuk- kal evickéltek keresztül. Egy gondolat adta nekik a fapad­lót, egy másik gondolat a vi­torlát. Egy nagyobb és bonyo­lultabb gondolat figyelte a gőz erejét egy forró kazánban, amely a gőzmozdonyt és a gőz­hajót adta nekünk. Egy gondolat szülte a rab­szolgaságot. Egy gondolkodó ember mondotta magában: Meghódítom ezt a másik em­bert. Ahelyett, hogy megölném és megenném mint szokás volt, megtartom és dolgoztatok vele. Minden amit termel és meg­szerez, az enyém lesz és csak éppen annyit hagyok meg neki, amennyi elég, hogy éljen. Ily módon egész életemben segítsé­gemre lesz az élelem megszer­zésénél. Ez sokkal jobb lesz, mintha 2—3 nap alatt meg­enném. Kezdetét vette a rabszolga­ság és különös de igy van, ez­zel kezdődött a civilizáció. Csak mikor az embereknek rabszol­gáik voltak, volt elég szabad idejük a magasabb művészetek, a filozófia és a kezdő civilizá­ció kifejlesztésére. Azután jöt­tek jobb gondolatok. Gépeket találtak ki, melyek elvégezték a rabszolgák munkáját. Mindég a gondolatok gondos­kodtak az összes problémák megoldásáról és küszöbölték ki az összes nehézségeket. A ten­geralattjáró egy gondolat, sem­mi más és a repülőgép egy másik gondolat. Először jön a gondolat megvillanása. Azután következik a mély elmélkedés a részleteken. Azután jön a terv elkészítése, mind ez az agy munkája. Azután és legegysze­rűbben jön az acél, fa és a gép. A külömbség egy alacsony fokon élő indián sárkunyhó és egy modern acélból készült felhőkarcoló között nem más, mint a gondolat. Helyesen mon­dotta valaki, hogy ha egy er­dőben egy nagy fa leesik, nincs zaj, ha nincs fül, amely meg­hallja. A zajt nem a fának a leesése okozza. A hang, a leve­gő hullámainak a fül idegeire gyakorolt hatása, amely az agy­ba viszi a benyomást és a hang gondolatát teremti meg. Hogyha nem volnának a föl­dön értelmes emberi lények amelyek figyelik a világ min- denségen végbe ment esemé­nyeket és nem alkotnának ma­goknak róla fogalmat, a világ mindenségnek nem volna való­ságos léte. A legtöbb embernél nem az a baj, hogy keveset gondolkozik, hanem, hogy egyáltalában sem­mit sem gondolkozik, inkább hagyja, hogy ő helyette gondol­kozzék más. Ülünk és sohasem teremtünk. Csak termelünk a mások javára. Ébredj bérmunkás társam a te százados álmaidból, gondol­kodj és cselekedj mert eljött a te cselekvésednek napja. Egy férfinek vagy nőnek a gondo­lata sok nemzedéknek válha- tik a javára. Egy fontos tudo­mányos felfedezés az egész emberiség javát szolgálja mind­örökre. Azonban a tény, hogy keve­sen tehetnek oly sokat, sokak­ért, nem szolgálhat mentségül annak a soknak akik átvergőd­nek az életen keresztül és tű­rik, hogy agyuk tétlen és ter- méktelen maradjon, mint a lá­dafiókba rejtett pénz, amely nemhoz kamatot. A gondolatok a kamat, a haszon a mi gon­dolkodó erőnk után. Szerencsére a modern idők törekvése az, hogy okvetlen muszáj többet gondolkozni. Ma már nemcsak Chicagóban és környékén, hanem az ország több magyarlakta városábaii jár szájról-szájra a fenti címet viselő színmű bemutatása, mely Chicagóban a jövő vasárnap december 9-én, délután pont 4 órai kezdettel kerül színre a Prudential Hallban, a Halsted St. és North Ave sarkán. Az utóbbi években nem volt ese­mény, mely elhomályosítaná a “KIK A BŰNÖSÖK” iránti érdeklődést. Amikor az iró — aki az or­szág minden számottevő ma­gyarlakta városában előnyösen ismert, Pika Pál munkástár­sunk — a darab megírását el­határozta nem unaloműzés, sem pedig hírnév kedvéért tet­te; hanem azt a hiányt igyeke­zett pótolni, mely a modern irodalom terén, hasonló szin- müvekben tapasztalható. Az IWW chicagói magyar tagjai örömmel ragadták meg az alkalmat, ezen színmű be­mutatására, mert hiányt pótol és előre is biztosak vagyunk, hogy a darab nevelő hatása sokszorosan felülmúlja a fáradt­ságot, mely annak lerendezésé­vel jár és biztosak vagyunk, hogy ezen munkáért osztatlan elismerést nyerünk a munkás­ság széles rétegeitől. A “KIK A BŰNÖSÖK” cimü színmű nem a fantázia szüle­ménye, hanem a munkásmoz­galom történetében lejátszódott események mezítelen regiszt­rálása. Akik ezen előadást megnézik, szemlélői lesznek a társadalmi igazságtalanságnak, cselszövéseknek, melyeket a munkásosztály ellen elkövet a kapitalista osztály és csatlósa­ik. Fényszóró elé kerül a poli­tikusok korruptsága; a leg­gyalázatosabb terror szövés; a törvényszéki igazságszolgálta­tás mikéntje és sok oly gaz­ság, amelyeket bár tudjuk, hogy megtörténtek, de napi­rendre tértünk felettük anél­kül, hogy azok mélyebben vé­sődtek volna megfigyelésünkbe. Tisztelt bérmunkás társaim,, nem akarom elijeszteni az IWW jelen tagjait, hogy a Világ Ipa­ri Szervezet értékesnek fog bi­zonyulni, a jövő nemzedék ré­szére, de minékünk, úttörő munkásoknak, szenvedés, ül­döztetés, börtön vagy halál lesz osztályrészünk. Az atyáknak, anyáknak buzditaniok kellene gyermekeiket, hogy érdeklődje­nek az Egy Nagy Szervezet iránt, mert a haladásnak min­den lépése az ő hasznukra lesz, ők fogják élvezni minden gyönyörét. A gondolatok igen jók és nagyon messzire elviszik az embert, ahova menni akar, mert nincs ennél jobb hajtóerő. De a gondolat cselekedet nél­kül semmit sem ér, a gondola­tot mindég cselekedettel kell kiegészíteni. Gondolkozzunk és cseleked­jünk és segítsük egymást kisza­badítani a kizsákmányolok kar­mai közül az Egy Nagy Szer­vezetbe való tömörülés által. Vékás M. A négy felvonásos dráma a leg­megrázóbb, mely valaha szín­padra került. El ne mulassza azt megtekinteni és ne csak ön készüljön, hanem ismerő­seit is szólítsa fel. DECEM­BER 9-ÉN, pont 4 (órakor a Prudential Hallban. CHICAGÓBAN december 15-én, szomba­ton este 8 órai kezdettel a Harlan, Ky., bányászok segélyezésére tánccal egy­bekötött MŰSOROS ESTÉLY lesz az ifjúsági csoport rendezésében. Minden jö­vedelem a Harlan, Ky. bebörtönzött bányászok se­gélyezésére lesz fordítva. Belépő jegy 15c. Mindenkit szívesen látnak. CONCERT ÉS TÁNC az osztály harc foglyai karácso­nyi segélyezése érdekében. New Yorkban a hatalmas Irving Plaza East 15-ik utcai helyiségében december 14-én, pénteken este az IWW rende­zésében a chicagói San Carlo és a Hippodrome Grand Opera több énekesének valamint a New York Symphony Orchest­ra felléptével Concert lesz. A gazdag műsort tánc követi. Je­gyek már most kaphatók 25 cent személyenként. CLEVELAND EAST SIDE magyar propaganda cso­port minden kedden este tartja összejövetelét a Bérmunkás helyiségében 8622 Buckeye Rd. A hó­nap harmadik kedd esté­jén üzleti gyűlés, a többi keddeken ‘vita és előadá­sok. Az ipari szervezet magyar tagjait, a Bér­munkás olvasóit kérjük, hogy kedden estéken lá­togassanak el ezekre az összejövetelekre. II Kik a bűnösök"

Next

/
Thumbnails
Contents