Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-07-21 / 801. szám

A clevelandi taglétszám a dolgozókkal szaporodik 2 oldal B é R M U N K Á S Az elmúlt héten az egyik ak­ció a városon kívülre szólította a Metal and Mashinery Workers Industrial Union No. 440 szer­vező bizottságát. Ugyanis tudo­mására jutott, hogy az öt hét óta sztrájkban álló Draper hor­dó gyár munkáit a Cleveland­iéi közel 60 milera levő Niles, O. egyik hasonló gyárában ké­szítik. Amikor ez a sztrájk bizott­ság tudomására jutott és azt a sztrájkoló munkások elé ter­jesztette egyhangú határozat­ba ment, hogy másnap reggel az illető nilesi gyárat picketel- ni fogják, az ottdolgozókat gyű­lésre hívják és megismertetik velük a maguk helyzetét. Éjjel két órakor kilenc autó 54 munkással, a sztrájkbizott­sággal, jelző táblákkal útra kelt, hogy a munkába igyekvő nilesi munkásokat még a gyár előtt találja. Ez sikerült is. A polgári lapok az első olda­lokon írtak az IWW-nak erről a nagy picket vonaláról és a nilesi gyár 250 munkása a ki­váncsiakkal ezrekre szaporodott fel, akik figyelemmel hallgat­ták Cedervall mtársat, aki ecse­telte a clevelandi Draper gyár munkásainak öthetes harcát az egy nagyobb darab kenyérért. A nilesi hordó gyár munkásai az American Federation of Laa borban vannak szervezve. Ha­marosan megjelent az AFofL vezetősége, amely a sztrájk bi- zotsággal tárgyalást folytatott és azt a kijelentést tette, hogy azonnal megkeresi a gyár ve­zetőségét, hogy a Draper gyár munkáit vonja vissza. Nem keressük, hogy ez az in­tézkedés a nilesi munkások ma­gatartásának a következmé­nye-e, mert ezek a munkások a reggeli gyűlésen bejelentették, volt és lábai megdagadtak tőle. Naphosszat ott ült hát az ágya szélén, mivel meg akarta aka­dályozni, hogy a viz fölmenjen a lábából a testébe. A padlót semmi sem borította, vékony takaró födte csak a lábát, vál- laira pedig valami ócska kabá­tot kanyaritott. Nemsokára az­után meglátogatta egy kegyes missziós ember és hozott neki egy pár papirszerü anyagból gyártott házi cipőt — magam láttam, testvérek között is meg­ért négy pennyt — és megígér­te, hogy imádkozni fog lelki üdvösségéért. Azonban Dán Cullen azok közé az emberek közé tartozott, kik maguk akar­nak törődni lelkűk üdvösségé­vel. Ezért udvariasan fölkérte a missziós embert, nyissa ki az ablakot, hogy kihajítsa a pa­pucsokat. így hát a missziós férfiú is a szegények hálátlan­ságát kezdte emlegetni és szin­tén magára hagyta. A foltozósuszter, maga is derék öreg harcos, a maga jó­voltából fölkereste ekkor azt a nagy déli gyümölcsbehozatali céget, amelynél Dan Cullen több mint harminc évig dolgozott. hogy tőlük távol áll a testvér harc és készek voltak mindjárt az utcán maradni a Draper gyár picketelőivel, a tény az, hogy az AFofL vezetősége megnyug­tatta a munkásokat, hogy ott Drapers munka nem lesz több készítve. A Drapers munkások össze­tartása példás, ezután az inci­dens után hiszik, hogy hama­rosan az öreg Draper is beadja a derekát a munkások követelé­sével szemben. A sróf gyár munkásiból egy­re többen veszik ki az IWW vö­rös kártyáját. Sem az AFofL sem a gyáros nem látják ezt jó szemmel. A hét egyik estéjén a Metal and Mashinery Work­ers Industrial Union No. 440 hívta meg gyűlésre a munká­sokat. Ezt megelőző napra a jkbmpany union falragaszokat helyezett el a gyárba és dél­utánra hivott össze gyűlést és hogy annak nagyobb hatása legyen bejelentette, hogy a gyűlésen maga a gyárvezetősé­ge is jelen lesz. Ezeknek az ellen agitációk- nak dacára a munkások az IWW szervezetét óhajtják. Hozzánk csatlakoznak és rövidesen kép­viselni fogják azt az erőt, amely sikeres megmozduláso­kat teret a sróf gyár kihasznált munkásainak az érdekében. A ruha tisztitó munkások egy csoportja is gyülésezett a héten, ahol a munkások egyré- sze lecsatlakozott az IWW-hoz, a másik része pénz hiányában felvételi lapjukat állították ki. Ebben az iparban is részben a széttagoltság miatt szinte éh­Előadta összeroppant, haldokló barátja kétségbeejtő helyzetét, pénztelenségét és magáraha- gyatottságát. Elmondta, hogy Dan Cullen több mint harminc éven át dolgozott a cégnek és kérte, hogy tegyenek érte va­lamit. A cégvezető jól ismerte Dán Cullent, de mégis ezeket mond­ta: — Üzleti elv nálunk, hogy az alkalmi munkásokat semmi se­gélyben sem részesíthetjük és igy nem áll módunkban, hogy akármit is tehessünk érte. Valóban nem is tettek sem­mit. Még csak pársoros ajánló­levelet sem írtak, hogy azzal a városi kórházba fölvétesse magát. Amikor a foltozósuszter a kórházhoz fordult, azt a fe­leletet kapta, hogy négy hét is betelhet, amig sorra kerül, oly sokan vannak már előjegyez­ve. Nagyneezen mégis elhelyez­te barátját a Whitechapel-kór- házban, azonban Dan Cullen hamarosan rájött, hogy ott is gyorsan meg akartak szabadul­ni tőle, mert az állapotát re­ménytelennek látták. Izzasztó- szerekkel tömték, állítólag az­bérért dolgoznak a munkások és szervezkedésükkel fogják a helyzetüket megjavítani. Egymás után vannak a gyári gyűlések, amelyeknek folyomá­nya, hogy mindenünnen uj ta­gokat nyer az IWW. Az eddig beállott munkások egyrésze maguk is uj tagokat Nagyon sokan vannak, akik csak azért nem csatlakoznak az általunk hirdetett munkás moz­galomhoz, mert mi azt hirdet­jük, hogy mindent közössé te­szünk. Megszüntetjük a magán tulajdon jogot a közösség ré­szére szükséges termelési esz­közök fölött és azt átadjuk a munkások által megválasztott és ellenőrzött ipari adminiszt­ráció kezeibe. Ezeknek a kishitüeknek egy pár példát tudunk fölhozni, az egyik legjobb példa a postai szolgálat, mely még a félig ci­vilizált országokban is kifogás­talanul működik, pedig sehol nincs egyéni kontrol alatt és nagyon kevés haszon van rajta, mégis kifogástalanul és pon­tosan működik, eltekintve attól, hogy több országban a politiku­sok cenzúrázzák, vagy politikai előnyök megszerzésére próbál­ják fölhasználni. Másik példa a közös terme­lési és fogyasztási rendszer sikeressé tételére még itten Amerikában is az egyes váro­sok által fölállított gáz és vil­lany fejlesztő telepek, amelyek fele áron adják a fogyasztók­nak a villanyt, gázt, mégis ha­szonra dolgoznak. Dacára, hogy az amerikai magán tulajdonosok légiói, a közszükségleti mint villany, gáz telepek trust ja na­gyon is erőskodik, hogy ilyen városi kezekben levő telepek ne bírjanak létezni, mert akkor nagyon is nyilván való a nagy­ért, hogy a veséje elzsirosodá- sát megakadályozzák. Amikor pedig Daniel Cullen kijelentet te, hogy az izzasztószerektől csak egyre rosszabbul érzi ma­gát, kilenc napon át feléje sen. nézett az orvos. Azután meg' úgy fektette, hogy a lábai ma gasabbra kerültek és igy a viz a testébe húzódott lábaiból. Dá­niel Cullen azt állította, hogy mindezt szándékosan csinálták igy vele, mert nem akart elég gyorsan elpatkolni. Követelte, hogy bocsássák el a kórházból és amikor nem hallgattak ki vánságára, inkább félholtan, mint elevenen a foltozósuszter hez váníjzorgott. Most, amikoi ezeket a sorokat írom, végre megváltotta szenvedéseitől a ha­lál. Szegény Daniel Cullen! Á szabadságról álmodozott és megtántorithatatlanul harcolt a nagy ügyért, a végén azonban az emberfölötti óriás, a viszo­nyok mégis leteperték és sze­gényes matracon fojtották el a szavát, “Megalni olyan férfiú­nak, aki bölcs lehetett volna és nem volt az, ez a tragédia.” toboroznak és erős a remé­nyünk, hogy a télre Cleveland dolgozói az IWW szervezetei kontrolja alatt fognak dolgoz­ni. A szervező bizottság jó se­gítséget kapott Shennan mun­kástársban, aki néhány hóna­pos távoliét után visszaérkezett Clevelandba. mérvű rablási akciójuk, ha pár­huzamot vonunk. Legnagyobb példa rá, a Nia­gara vízesésnek a canadai olda­lán az állam kezelésében van a villany fejlesztő telep és két és fél centért (2^) adják a vil­lany kilovatját, amig ugyan csak ezen természeti erőforrás­nak magán kezekben levő vil­lany telepeiről meg 5 centért adják az amerikai trust urai a fogyasztóknak. Wayndotte, Mich.-ben a vá­rosi villany fejlesztő telepen" 3 centért adják és Detroitban át­lag 7 centet fizetünk ugyan csak szénnel fejlesztett villany kilovatjáért. Ezek mind azon tények da­cára történnek, hogy most úgy a posta mint az ilyen városi te­lepek, a politikusok kényeked- vének van kiszolgáltatva, sok­szor graftelések egész soroza­tának, melyet az ipari admi­nisztráción és a munkásság közvetlen ellenőrzése mellett kitudjuk majd kiszöbölni. Ezt csak az IWW fektette le a legtökéletesebben, mely sze­rint a pénz és bérrendszer meg­szüntetésével az ilyen grafte- lési kísérleteket és szabotázso­lást, a politikusok részéről könnyebben ellen lehet őrizni. A munkások a munkáról vá­lasztják be azokat, akiket leg­jobbaknak tartanak az ilyen ipari adminisztrációra, ugyan akkor minden kritika és elbo- csájtási jogot megtartanak ma­guknak a munkások, vagyis nem csak megkritizálni, meg­róni, hanem bármikor el is tud­ják azokat bocsájtani az admi­nisztrációs pozíciókból, akik­ről feltételezi, hogy nem helye­sen, nem az összesség javára kezeli az ügyeket. Ezer és ezer példát tudnánk fölhozni a közös termelési rend­szer helyességére, de a mun­kásoknak kell ezeket megfon­tolni és azt a mozgalmat segí­teni kiépíteni mely legtudomá­nyosabban, legpontosabban fek­teti le ezen közösségen alapuló rendszernek az alapját; ez az IWW. FELÜLFIZETÉSEK a BÉRMUNKÁSRA Julius 8-tól — 14-ig. IWW cs. Clev. W. S........ 17.50 J. Duseck, Nutley........... 10.00 Z. Révész, Far Rockaway 2.00 J. Kisák, Far Rockaway 2.00 M. Odor, Glendale........... —.10 S. Yeddy, szerv, alapra.. 1.00 J. Nagy, Astoria ............. 2.00 OLVASD AZ IndustrialWorkert A közösségen alapúié rendszer 1934 julius 21.

Next

/
Thumbnails
Contents