Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-11-24 / 819. szám
1934 november 24. BÉRMUNKÁS 7 oldal Beszélgetések A GAZDASÁGI TÉNYEZŐK A Fő HAJTÓERŐK. Wobbly: A múlt héten ott hagytuk el a beszélgetést, hogy miért tartja az IWW elegendőnek a gazdasági szervezkedést? Miért nem igyekszik a politikai hatalom meghódítására is ? Melyre az a válaszom, hogy mivel a történelem bizonyítja, hogy a gazdasági hatalom MINDENKOR letudta győzni a politikai hatalmat, amikor az ellen szervezetten fellépett, de még megfoditva soha sem volt, igy a gazdasági szervezettségén keresztül a munkásság is legyőzi, helyesebben mondva széjjel bomlasztja a politikai felül építményt szervezett támadásaival. Szervezetlen: Oroszországban először a politikai hatalmat hódították meg, azon keresztül vívták meg a forradalmat. W.: Nem jól tudja, csak vegye kézhez az orosz forradalom történetét és látni fogja, hogy nem is volt politikai hatalom Kerensky kezében, mert még a cári kormány bukásával széjel bomlott, megsemmisült. * Ke- renszky csak újjá akarta szervezni, mely nem sikerült neki. A cári politikai hatalmat sem a munkásság ellentámadásai bomlasztották fel, hanem a háború által okozott gazdasági helyzet, a nyomorúság, mely teljesen gazdasági volt. így be kell látnia, hogy amivel a politikai hatalom erejét bizonyítja, éppen ellenkezőleg a gazdasági tényezők véghetet- len hatalmát bizonyítja, mely még a cári zsarnok hatalmat, Kaisert, királyokat megsemmisített. SZ.: Oroszországban nem volt olyan gazdasági szervezet mint az IWW, hát még is csak a politikai pártok döntötték meg a cárt. W.: Mi nem állítjuk, hogy az IWW mint legelőbbre haladott ipari szervezet létezhetett volna nagymértékben Oroszországban, de bizony erős pártok sem voltak. A gazdasági viszonyok még a szervezetlenség dal cára is megszülte a forranalmat, elkergette az orosz elnyomókat. SZ.: Én úgy hiszem, hogy a bolsevikieknek erős szervezetjük volt és azért bírták magukhoz ragadni a hatalmat. W.: Rosszul hiszi munkástárs, megint csak a történelemre kell vissza utalni, akkor látni fogja, hogy a bolsevikieknek a színe java külföldön száműzetésben vagy Szibériában éltek. Azt is tudnia kell, hogy Lenint, Trozkit, a Német hadvezetőség beleegyezésével szállították keresztül Németországon Svájcból az orosz határig sok más bolsevikivei. SZ.: Hát akkor hogyan jutottak hatalomra a bolsevikiek? W.: Úgy, hogy a német hadvezetőségnek tett ígéretekhez hűen a háború ellen agitáltak és mivel a nép sem akart tovább háborúskodni, igy szívesen hallgatták a bolsevikeket Oroszországban. Valamint az elnyomott földmiveseknek oda ígérték a földet, melyet már sok helyen a Kerensky kormány ellenében is elvettek az uraktól. SZ.: A szovietek a bolsevikiek kontrolja alatt voltak? W.: Eleinte nem, csak miután a Kerenszky kormány a háború folytatása mellett szavazott, vesztette el a szovietekben a kontrolt, mely lassan átcsúszott a bolsevikiek kezeibe. Ha tanulmányozza az oroszországi forradalom történetét, akkor látni fogja, hogy a bolsevikiek nem meghódították a politikai hatalmat hanem újjá szervezték, a lerombolt politikai hatalom helyébe újat építettek. SZ.: Németországban tisztán a politikai hatalom megszervezésével jutottak Hitlerék hatalomra. W.: Hogy tévedését belássa, rá kell mutassak, hogy még Rockefellernek is nagy segítsége van, valamint a nemzetközi tőkének a német nagy kapitalistákkal kapcsolatosan, nagy gazdasági segítségük van Hitler uralomra jutásánál, amit az is bizonyít, hogy Rockefeller titkos ügynöke, James Lee és az apja Ivy Lee egyszersmint a Hitler titkos tanácsosainak is egyike. SZ.: Mit csinált volna az IWW Hitler ellen? W.: Amit minden forradalmi gazdasági szervezet megtudna csinálni, mert meg volna hozzá az ereje is, amint a német- országi munkásságnak is meg volt az ereje 1921-ben mikor a császár pártiak állig felfegyverkezve lefoglalták Berlint, Kapp és Conowt három napos általános sztrájkkal azokat megbuktatták. Megakadályozták, sőt lehetetlenné tették, hogy a helyi vagy külföldi nagytőke támogassa őket. SZ.: A kommunisták is megpróbáltak általános sztrájkot hívni, de nem sikerült nekik. W.: Az általános sztrájkhoz egy általános Unió kell, de a politikai pártok a német munkásság gazdasági szervezeteit 5 felé szaggatták, minden párt akart magának egyet, hogy legyen aki a szekerét tolja, azért nem lehetett általános sztrájk, ezt kell nekünk itten megakadályozni, hogy lehessen, mikor arra itten is olyan nagy szükség lesz. SZ.: Meg lehet, hogy képesek volnánk a hatalomra jutásban megakadályozni az ilyen fascistákat, de már nem igen lehetne ellenük sikeresen harcolni miután hatalomra jutnak. W.: Cubában elég erős és zsarnok volt Machado, még is el lett seperve az általános sztrájk erejével. SZ.: A kommunisták leginkább a fegyveres felkelésben hisznek. W.: A németországi fiaskó után, 1933. május 3-iki “Daily Worker”-ban ezt Írják: “Csak az általános tömeg sztrájk képes Hitlert megbuktatni, amint megbuktatta Kappot és Co- now-t, amint a berlini közlekedési sztrájk megbuktatta Von Papén kabinetjét.” Amint látja az eső után látják az eső kabátot szükségesnek. Ezzel ők is azt bizonyítják, hogy sokkal fontosabb az általános sztrájkra, mint a fegyveres harcra való készülődés. És biztosabb is. SZ.: Tehát a párt is akar általános sztrájkot ? A munkás kultúra szempontjából bírálva, a Bérmunkás Naptára évről-évre pótolhatatlan értéket jelent az agitációs munka harterén. Az egyik legnehezebb küzdelem az iparokon kívül, megismertetni a saját osztályhelyzetünket a munkástömegekkel. Felvilágosítani őket anélkül, hogy a különböző politikai pártok mézes-má- zos ígéreteiből kapnának kóstolót. Gyakran halljuk, azt az érvet, hogy tömegekhez férkőzni csakis a hamis Ígéretek cselfogásával lehetséges. Az IWW az egyetlen szervezet, mely nem ereszkedik le, a tömegek nívójára, hanem ellenkezőleg a tömegeket felemelni igyekszik a kapitalista méreg kultúra által letepert helyzetéből. Ez a munka végtelenül nehéz, de annál biztosabban érleli gyümölcsét. Az amerikai közélet csaknem minden úgynevezett kulturális megmozdulásnak hátterében, ott lappang a sajtókukac, “nekem élni muszáj” filozófiájával és minden megalkuvás, minden üzleti leereszkedés és sok esetben a nyílt árulásra, kész van náluk a magyarázat. Ennek igy kell lenni, mert ez kell a tömegnek. így voltunk a naptárakkal is, mindaddig, amig a Bérmunkás Naptára nem jelent meg, bizonyítva az ellenkezőjét. A magyar népszokásnak egyik tra- diciós maradványa a kalendárium. Magyarországban a legszegényebb földmunkás házában is két könyvet megtalálunk. Az imakönyvet és a kalendáriumot. Csak természetes, hogy a kivándorolt magyar munkástömegek megtartották a régi szokást és itt Amerikában is jó piacot jelentett e két árucikk. Hosszú éveken át a népbutitás vámszedői arattak, amikor kalendáriumokkal elárasztották a magyar munkásházakat. A munkásmozgalomban elhelyezkedett élősdiek látva a kitűnő piacot a naptárüzletre megkezdték ők is a vásárt. Érveik ismét csak azok voltak, hogy a tömegnek azt kell adni amit kér. Kiadták a munkásnaptárt, ami azonban semmiben sem különbözött a kapitalista kalendáriumtól, teletömve üzleti hirdetésekkel, melyért persze busásan jött a pénz. A Partola és más csoda orvosságok oldalas helyet kaptak az ilyen naptárakban. A Bérmunkás az egyetlen igazi munkás naptár, mert rést ütött a kapitalista naptárüzlet jövedelmező várfalán és a kapitalista és álmunkás naptáraktól teljesen külömbözve minden üzleti hirdetés nélkül, kizárólag a munkáskultura, az öntudat az ipari unionizmus W.: Igen, amig azt a párt irányíthatja, amig a pártnak hasznára van, persze minden párt külön-külön a maga javára karja azt, azért nem volt lehetséges Németországban, ahol a 6 munkáspárt, 5 felé szaggatták az uniókat. terjesztése szempontjából jelenik meg. Az 1935-ös Bérmunkás Naptár már ott van nagyon sok munkáslakásban és valóban a díszét képezi minden család otthonának úgy a kivitelben mint a tartalmában. A Bémunkás Naptár irói és rajzolói nem kaptak semmiféle díjazást munkájukért, sőt még dicséretet sem várnak, mert tudják, hogy csak kötelességüket teljesítették. Mi, akik nem vettünk részt, a Bérmunkás Naptár előállító nehéz és fáradságos munkájában, most kell kötelességünket teljesítenünk azáltal, hogy a Bérmunkás Naptár minden egyes páldányát a bérmunkások kezébe adjuk. A következő napokban ne legyen más kötelességünk ! Kilincselés a munkáslakásokba a kultúra fegyverével, mely védő és támadó eszköz a kapitalista elnyomatás elleni ütközetekben. A naptár- agitáció az a forradalmi munka, mely alkalmat ad az ipari szervezet építéséhez vezető ut felismeréséhez! Fishbein László. NYUGTÁZÁS. Okt. 28-tól — nov. 10-ig. Előfizetéseket küldtek: Ch. Sass, Cleveland............. 1 D. Hido, Cleveland............... 1 J. Kohayda, Algír............... 1 A. Erdélyi, Buffalo............... 1 W. J. Horváth, Cleveland. .. 1 A. Könczöl, Cleveland........... 2 St. Puskás, Cleveland........... 1 J. Nyers, Cleveland............. 11 G. Bakos, Los Angeles....... 1 J. Herold, Bridgeport......... 2 Mary Lockner, Cleveland.... 1 M. Bakos, Cleveland........... 1 E. May, Cleveland............... 1 G. Nagy, New York........... 1 S. Ács, New York............... 1 St. Visi, Detroit................... 1 G. Pallagi, Newark, 0........ 1 M. Beck, Buffalo................... 3 FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA Okt. 28-tól — nov. 10-ig. MBSZ. E. Pittsburgh....... 64.13 A Philai IWW csoport 1934 nov. hó 25-én, vasárnap délután tudományos előadást tart 332 W. Girad Ave. alatt. Tárgy: “HOZHAT-E ELŐNYT A “NEW DEAL” A MUNKÁS OSZTÁLYRA.” Előadó L. FISHBEIN, N. Y. Kérjük a tömeges megjelenést. A Szervező Bizottság. A Bérmunkás Naptára a művészet és a munkás kultúra gyűjteménye
