Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-11-17 / 818. szám
1934 november 17. BÉRMUNKÁS 5 oldal A POLITIKA CSŐDJE Észak és Dél munkáltatói egyek a munkások ellen “TÍZPARANCSOLAT” A MUNKÁSOK GÚZSBA KÖTÉSÉRE. Nem jóslás akart lenni a részünkről amikor megírtuk előre az NRA csődjét. Mivel személy változások nem változtatnak a társadalmi berendezkedésen, az osztály intézmények csak ezkö- zei az uralkodó osztálynak. És soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy az Egyesült Államok igazgatása nem Washingtonból van irányítva hanem a vtrustok központjából, a new yorki Wall Streetről. Roosevelt bevonulása Washingtonba nem is változtathatott a gazdasági helyzeten még akkor sem, ha teljes jóhiszeműség is vezette őt oda. Nagy volt az öröm azoknak számára, akik nem ösmerik a kapitalista állam berendezkedését, akkor amikor a hatalmas ipari trustok tejhatalmi képviselőit kihallgatásra rendelték Washingtonba. A Morganok, Mellonok kihallgatása csak jól kidolgozott cirkuszi bohóckodás volt. Hiszen a kihallgatáson kívül egyébb sem történt. Sokan pedig várva- várták a fejleményeket, abban a hiszemben, hogy a jelenlegi kormány erélyesen fog elbánni a sérthetetlen ipari fejedelmekkel. Politikai ellenfelei most gúnyosan nyilatkoznak róla, a reakció azzal vádolja, hogy kiüríti az állam pénztárát — a számításba nem jövő radikális pártok, azzal vádolják, hogy nem tartotta be Ígéreteit. Nem mintha hízelegni akarnánk a kormányon lévőknek, hanem azt kell megállapítanunk, hogy politikai ellenfelei egyik sem tehetett volna többet, mivel az állam gépezete sohasem képezheti a társadalom alapját. Ennél fogva, csak mint társadalom osztály intézménye végrehajtó állást tölthet be az uralkodó osztály számára. Amikor az újjáépítés tervezetét köztudomásra adták, azonnal meglehetett állapítani, hogy keresztül vihetettlen még pedig azért mivel a profitéhes kapitalista osztály jóhiszeműségétől függ — akik tejhatalmu urai a társadalomnak és azok fognak is maradni mind addig, amig a magán tulajdon rendszere létezni fog. A kapitalizmus nem szentimentális alapokra van építve, hanem a kizsákmányolás megtestesítője. Minden törekvése kizárólag a profit növelése — nem törődve milliók nyomorával és nélkülözésével. Ezzel szemben minden politikai kormány tehetetlen, még akkor is ha jóhiszeműség vezeti őket. Mit juttatott számunkra az NRA ? Az áldatlan munkanélküliség tovább tart, sőt még a munkanélküliek tábora az utóbbi időben állandóan emelkedik. Az élelmiszerek ára rohamosan napról-napra magasabb lesz. A profitéhes kapitalizmus folytatja tovább üzérkedéseit, nem gondol még arra sem, hogy saját vesztére rohan előre a nélkül, hogy látná, miként az ösz- szes politikai pártok a megmentésén fáradoznak. Nem ösmer hatalmasabbat önmagánál. És egyet tart csak szem előtt, megtartani hatalmát, s növelni profitját Ezzel szemben minden politika eltörpül, hasznavehetetlenné válik, csődöt mond az gérgetők hangzatos frázisa. Bebizonyítást nyer az az állítás, hogy az államhatalom semmi más csak az uralmon lévő kapitalizmusnak osztály intézménye és mint ilyen addig funkcionálhat, mig azoknak osztály érdekeit képviselik. A politikában hívőknek be kell látniok, hogy a politika nem más mint foglalkozás és bárki, aki a politikai állásokra aspirál azzal a szándékkal indul a választási harcokba, hogy biztos megélhetéshez jut. Az elvek hangoztatása, csak csalétek a szavazók számára. Ezeket a megtörtént esemé- nek bizonjyitják a legvilágo- sabban a német szocial demokraták uralomra jutása, az angol munkás (?) párt McDonaldal a miniszter elnöki székbe. Feltevődhet az az ellenvetés, hogy azért volt szükséges a kommunista párt kialakulása, hogy a munkások szavazatát megvonja az áruló szocialista vezérektől. Ami sok helyen meg is történt; de nem jelent egyáltalában megoldást a társadalmi bajok orvoslására, sőt még arra sem garancia, hogy meggátolja az árulási folyamatot. Nem régiben magában az úgynevezett kommunista sajt-takaróban olvastam, hogy egy Páris melletti kis városkában egy kommunista »olgármestert választottak meg, aki éppen azokat a terror eszközöket használta a felvonuló munkanélküliek ellen — mint a republikánus polgármester Cleveland városába. Habár a francia kommunisták megtorolták az áruló elvtársuknak az eljárását úgy, hogy kizárták a pártból; de azért csak továbbra is megmaradt a polgármesteri hivatalba. Ugyan ez történt az angol miniszterelnökkel is. Ezt ők munkás árulásnak sem nevezik, hanem inkább kötelesség tudó politikának. Ezekből kell, hogy a munkás- osztály megtanulja az összes politikai pártok vezérfonalát. Be kell, hogy ösmerje, hogy minden politikai párt csődöt mond a munkásosztály felszabadításának küzdelmébe és vissza kell, hogy térjünk Marxnak azon megállapítására, hogy “a munkás osztály felszabadítása csak a munkások müve lehet.” PHILADELPHIÁBAN Minden vasárnap délután Tudományos előadás és családias összejövetelt tart az IWW magyar csoportja és a Modern Színkör. 332 W. Girard Ave. alatti helyiségében. PROVIDENCE, R. I. — A textil bárók elsütötték a jeladó ágyút, mely a hadjárat kezdetét jelenti a munkások jogainak eltiprására. A gyapot-áru munkáltatók, úgy az északon, mint a délen, közösen fogadták el a munkáltatók és munkások egymáshoz való viszonyát szabályozó tízparancsolatot és felszólítják más iparok munkáltatóit, követésre. Ez az első eset, hogy a déli és északi munkáltatók nyilvánosan kijöttek a közös megegyezéssel, melyben lefektették rabszolgáikat irányitó törvényeiket. A dél és északi munkáltatók évekig harcot színleltek egymás között, melynek ürügye alatt képesek voltak a munkásokat hosszú munkaidő mellett, a leggyalázatosabb bérekért dolgoztatni. Most, hogy az előszeretettel emlegetett versennyel többé nem kacérkodhatnak, kezet-kézbe indítják meg a hadjáratot a munkások ellen. A nevezetes tiz pontban a következők vannak foglalva: 1. Szervezeti tagság, vagy nem-tagság, nem lehet akadálya az emberek szabad munkához való jogának. 2. A munkások joga a szervezkedésre, vagy nem-szervez- kedésre, bármely munkásszervezetben — önkéntes választáson alapszik, az NRA előírása alapján. 3. Az ország törvényei nem változtathatók meg, erőszak, vagy kényszer alapján. 4. A nő, vagy férfi joga a munka folytatására éppen oly fundamentális, mint a sztrájkra való jog. 5. A munkások kissebbségé- nek joga van tárgyalni a munkáltatóval ; és oly intézkedés, hogy a többségi csoport lehet csak kivételesen szószólója az összességnek téves, tarthatatlan és ellenkező az amerikai kormány elméletével. 6. A cotton textile ipar, ha megakar maradni, igénybe kell vennie a tudomány által létre hozott fejlődést és találmányokat. 7. A sztrájk vagy kizárást törvénytelennek kell nyilvánítani, ha azok korlátolják a kormányt közvetve, vagy közvetlen az által, hogy egy bizonyos területen válságos állapotokat teremtenek. 8. A szervezett munkások megbízottai, meghatározott törvényes felelőséggel bírjanak.. 9. A kormány világosan határozza meg álláspontját azok segélyezését illetőleg, akik önszántukból hagyták ott a munkát. A segély biztosítása nem lehet sztrájk megindítója, vagy fenntartója. 10. Az igazgatóság joga az üzlet irányításában, amelyért felelős, nem gátolható; erőszakkal nem kényszeríthető, hogy jogos működését, akár a kormánynak, akár valamely munkás szervezetnek feladja. Ellenkező esetben az ipar elesik attól a bizalomtól, amely feltétlen szükséges, mielőtt a lehető normálisabb prosperitás visz- szatér. Ha a fenti program, valamely feltűnni akaró ipari kapitány, vagy professzornak a munkája volna, figyelmet sem érdemelne. De amikor úgy az American Cotton Manufacturing Association a délen, mint a National Association of Cotton Manufacturers az északon a megtartott gyűléseiken elfogadta azt, megérdemli az észrevételt. Munkásnyelven a fenti pontok a következőket jelentik: 1. A szervezetnek nem szabad egyeseket megakadályozni a munkához való jogában. Szabály ellenes, hogy a sztrájkolok vissza tartsanak egyeseket a sztrájktöréstől, a munkáltatók azonban teljes joggal zárhatják ki a munkások millióit. Hol van itt a “munkához való szabad jog?” 2. A munkásoknak nem szükséges a szervezethez tartozni. Viszont a szervezett munkások nem kötelesek a szervezetlenekkel együtt dolgozni. 3. Az utóbbi textil sztrájkban a munkáltatók és kormány ügynökök nemcsak a természetadta jogokat rúgták fel, hanem néhányat az Egyesült Államok alkotmánya által biztosítottak közül is. A 6-ik paragrafus 2-ik pontját, amikor megakadályozták a sztrájkoló munkásokat R. I., Mass, és Conn, államok határain átmenni sztrájkon levő telepek picketelésére. Voltak esetek, hogy a munkások a határon túl dolgoztak és megakadályozták őket munkahelyük picke- telésében. A 8-ik paragrafus amikor letartóztatták az úgynevezett radikálisokat és elképzelhetetlen magas biztosítékot és pénzbírságot szabtak ki rájuk; valamint kegyetlen és szokatlan büntetéseket. A 4-ik szakaszt, amikor a sztráj- kolóknak életveszéllyel járt a nyilvános utcán megjelenni. Az első szakaszt szétzúzták sok helyen bottal, gázbombával, szöges dróttal, kézi és gép fegyverrel. 4. A fundamentális jog alatt értendő, hogy éhbérekért, hosz- szu időt dolgozzanak és sztrájkot törjenek. 5. A kissebbségnek joga sztrájkot törni, ha a többség a sztrájk mellett szavaz. A több(Folytatás a 8-ik oldalon) Olvasás után adja lapunkat szomszédjának