Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-09-29 / 811. szám
1934 szeptember 29. BÉRMUNKÁS 5 oldal Egy sztrájktörő háborgásai Tanulni sohasem késő! A Bérmunkás olvasói • még I emlékeznek arra, hogy néhány i héttel .ezelőtt egy rövid tudósítást írtam Bridgeportról a Casa Product Co. gyárban volt sztrájkkal kapcsolatban. Megemlítettem azt is, hogy a sztrájktörők közt volt az SLP helyi gyülekezetének egy tagja is, mire az illetékes az a “Munkásban” próbált védekezni, a vád ellen. Az arra irt válaszomban darabokra szedtem a gyönge védekezést és kimutattam az egy SLP tag sztrájktörő voltát, többek között néhány kérdést is intéztem hozzájuk, amelyre a válasszal még mai napig adósak. Azt szokták mondani, hogy a hallgatás az igazság néma elismerése, tehát ezzel végeztem. Egy másik virágszálról is említést tettem röviden, aki egy másik gyárban tett rossz fát a tűzre, megígértem, hogy mielőtt a végső szentenciát fölötte kimondanám, megfogom őtet is hallgatni, tehát ezennel átadom neki a szót. (Az a “Munkás” legutolsó számából.) “Körülbelül két és fél éve annak, hogy reggel nem tudva semmit, mert .előre semmi megbeszélés nem volt, hogy sztrájkot akarnak, vagy szervezkedtek volna, a gyárba ahol én dolgoztam “sztrájk” volt. Úgy történt, hogy a gyárban a szomszéd városból volt itt a szövő főnök és az ottani munkásokat vette fel dolgozni, úgy, hogy a külvárosi szövők voltak a gyárban többségben. Egy délután a gyár irodájából azt adták a szövő főnök tudomására, hogy el van bocsájtva. Err,e az ő emberei másnap reggel egy sztrájkot rendeztek anélkül, hogy előzetesen közösen megbeszélték, vagy elhatározták volna, hogy mit cselekedjenek, ők egyszerűen nem jöttek be dolgozni, mert nem tetszett nekik, hogy az ő hajcsárjukat a gyárból elküldték. Ennyi volt az egész, nem szóltak a gyárba sem a masinisztáknak, sem a késeseknek, sem a fikszereknek, akik a gépeket csináltuk, szóval nem tudtunk semmiről semmit, hogy mi történik. Igaz ugyan, hogy nem tudtam, hogy az IWW tanítása szerint, ha a gyárból egy hajcsárt elbocsájtanak, akkor annak védelmére minden forradalmárnak azonal abba kell hagyni a munkát, mert ha ezt tudtam volna, hát ezt cselekedtem volna, már csak azért is, hogy az IWW tagja guta ütést ne kapjon.” Ennyi mondani valója van a virágszálnak ami szorosan a tárgyhoz tartozik. Mond még egyebet is, azt is mondja, hogy a Bérmunkás tudósitója egy mindenre kapható gazember, mert állítólag valamikor tagja volt az SP-nek, majd később a kommunista pártnak. Annyit még egy Kud|lik tanítványnak is illene tud- | ni, hogy a szocialista vagy | kommunista párthoz való tar- tozandóság nem bűn, nem jelenti azt sem, hogy az említett pártok tagjai vagy volt tagjai mindenre kaphatók volnának, nem hiszem, hogy a sztrájktörés piszkos szerepére vállalkoznának, mint maga gyönyörű virágszál, ennélfogva teljes joggal mondanak erkölcsi bírálatot minden rovottmultu sztrájktörő fölött, még akkor is, ha az a sztrájktörő az SLP- nek egy disztagja. Most pedig lássuk, hogy tényleg sztrájktörő volt-e a virágszál, vagyis mi a valóság az általa föntebb beállított hazugsággal szemben. Az említett sztrájknak egy kis előzményei is voltak és hogy a dolgot megértsük szükséges, hogy röviden megemlítsük. Ugyanis a vállalatnak a szomszédos Shelton nevű városban is van egy nagy telepe, a két gyár munkásai egy közös egyesületbe tartoztak, ennélfogva a két gyár munkásai között szoros kapcsolat állott főn, az említett sztrájkot megelőzőleg a bridgeporti telepen egy másik “sztrájk” volt, ami bérja- vitásért és általában a viszonyok megjavításáért folyt, ezt a sztrájkot a sheltoni gyár munkásai a szolidaritás jeléül, szimpátia sztrájkkal támasztották alá, melynek eredményeként a harc győzelemmel végződött. Majd röviddel később, a sheltoni gyár . munkásainak voltak sérelmeik, ugyanis az egy géprendszer helyett, két gép kezelését akarták rájuk erőszakolni, ami ellen a munkások sztrájkba léptek. Most a bridgeporti gyár munkásain volt a sor, hogy viszonozzák a sheltoni telep munkásainak az érdekükben tett szolgálatot, amit ők minden habozás nélkül meg is tettek. Azonban ez a harc rosszul végződött, az SLP Kish Istvánnak, Fehér Sándornak, Tóth Istvánnak és a többi férgek jóvoltából, ezt a szépen indult szolidáris sztrájkot segítette letörni az SLP Kish Istvánja. Ezek a tények az általa állított hajcsár elbocsájtási hazugsággal szemben. Ezt igy tudja a gyár több mint 300 munkása, a sztrájktörőkön kívül, akik a sztrájkba részt vettek, tudják ezt az SLP helyi tagjai is és ezért a hős tettért kinevezték az osztály szervezőjének, azt az elvtelen pénz sóvárgót, aki egyébként sem hisz az SLP programjában sem. E sorok Írójának többször kijelentette, hogy ő nem egyezik az SLP-vel, amit bizonyított azzal is, hogy több mint 10 évig nem volt tagja a pártnak, csak az utóbbi években lett tag, részben azért, hogy legyen hol szórakozni, másrészt ! pedig mint sztrájktörőt legyen MI AZ ATEIZMUS? Bevezetüsül: tanuljunk, hogy tudjunk és tudjunk, hogy taníthassunk. Azokhoz a munkástársakhoz a kik még nincsennek tisztába a fönti kérdéssel, ha figyelmesen elolvassák és tartalmát megfontolják, akkor a tudásuk gazdagodik. Ateizmus. A vallásos nézetek nem születtek az emberiséggel, hanem szintén a fejlődés termékei. Az élet útvesztőiben tájékozódni kívánó ember azért folyamodik hozzájuk, mert bizonyos fejlődési fokokon a vallásos megoldásokat tartja a legegyszerűbbeknek. A tapogatódzó ember különleges élményei (önkívületi állapotok, álmok, látomások stb.) vagy okoskodásai alapján a világ folyásának az igazgatását is önmagához hasonló, de nála hatalmasabb és a természet fölé növő lényeknek (szellemek, istenek) tulajdonítja, hisz bennük, a kedvüket keresi, áldoz nekik és imádkozik hozzájuk. Ezekkel a következtetésekkel az istenek képzelt és folyton színesebbre rajzolt világával szemben kezdettől fogva nagy az ellenzés. Primitívek, nem tudnak felemelkedni a hit magaslatára, fejlettebb társadalmakban a tökéletlenül elképzelt istenek hitregéit kritika tárgyává teszik, a kezdődő tudományos gondolkozás az élet rejtélyeit külső tényezők fölvétele, istenek föltételezése nélkül akarja megérteni, a teljesen kiépített materializmus pedig határozottan szembefordul az istenhittel. A vallásos gondolkozás az ellenzők e meglehetős sokrétű táborát egyformán ateistának, istentelennek bélyegzi, nézeteinek bírálatát és elvetését az ateizmus gyűjtőfogalma alatt foglalja össze. A görögöknél ateista volt az, aki nem hitt ki védelmezzen és ebben nem csalódott, mert a párt tagjai hűségeden védelmezik és ameddig ezt teszik ne csodálkozzanak azon, hogy a bridgeporti magyar munkások az SLP helyi csoportját mint a sztrájktörők lerakodó helyét ismerik. Kiegészítésül még megemlítjük azt is, hogy e sorok írásakor folyó általános szövő sztájk- ban egyetlen szövő gyár van Bridgeporton amely nincs érintve a sztrájk által. Ennek a magyarázata az, hogy az említett sztrájk elbukása óta valóságos terrort gyakorolnak a munkások fölött és ma is ott bujkálnak köztük a Kish Istvánok, Fehér Sándorok és a többi sötét alakok igy érthető, hogy nem mernek megmozdulni. Korbács. ( az állam hivatalos isteneiben, katolikus szóhasználat szerint ateista az, aki nem hisz a személyes istenben — tényleg azonban csak az nevezhető ateistának, aki a világot isten nélkül is megérti és a kizárólagos materiálizmus álláspontjára helyezkedik. Ezt az ateizmust a 18. század teremtette meg. Holbach azt tűzte ki ateizmusa céljául, hogy széttépje azokat az agyrémeket, amelyek ártalmasak az emberiség boldogsága szempontjából s hogy visszavezesse őket a természethez, a tapasztalathoz és az értelemhez. Lamettria gének tekintette az embert is és azt mondta, hogy az ateista állama a legboldogabb állam. Laplace pedig azt jelentette ki Napoleon előtt, hogy neki világrend- szere fölépítésében nem volt szüksége isten fogalmának a felvételére. Ezen gondolatokat újítja fel Büchner: Erő és anyag cimü müve s ezt a világnézetet építi ki Haeckel is. Marx és követői Shopenhau- er és Feuerbach, nyomán megfordították az ember és az istenség viszonyát. A vallással azon az alapon számoltak le, hogy nem az isten (ek) teremtet (ték) a világot, hanem az ember teremtette saját képére az isteneit s hogy tudományosan föltisztult elméknek nincsen ezekre a képzetekre szükségük. A régi ateizmus többé-kevés- bé radikális, de kissé szervezetlen bírálata volt a vallásos világnézeteknek. A legújabb ateizmus abban külömbözik a régitől, hogy céljaiban és szervezettség tekintetében is tudatosabb. A múlt század előkelő és vérszegény szabadgondolkodó mozgalmai, az uj századba lépve, különösen ortodox országokban törtek erővel előre. Franciaországban a polgári radikalizmus szakított a katolikus egyházzal s annyira megingatta helyzetét, hogy a betöltetlen plébániák száma ma ezrekre rúg. Oroszországban pedig a proletáriátus tűzte zászlajára az ateizmus jelszavát. Az 1926 áprilisában elismert orosz “ateista szövetségnek” 250.000 tagja van, de évenkint néhány tízezer egyházellenes munkára kiképzett agitátort nevel, lapjai pedig több millió példányban jelennek meg. Németországban az 1925. évi népszámlálás szerint 1.140.445 volt az ateisták száma. Az északamerikai Egyesült Államokban a “négy ász” nevű az üdv hadsereg mintájára katonai módon szervezett egyesület, amelynek ma 100.000 tagja van, terjeszti az ateizmust. Az ateizmus szellemi központja a Nemzetközi Proletár Szabadgondolkodó Szövetség. Géza Kochy. Triadelphia, W. Va. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának