Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)
1934-03-24 / 784. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1934 március 24. A SÜLYEDŐ HAJÓ Harc a láthatatlan ellenséggel Rettenetes lelkiállapotot szül a biztos halállal járó tengeri jármű sülyedése. Az utasok jajveszékelése, a hajó kürtjének vészt jósló tülkölése, mentőövek, mentőcsónakok leeresztése a zajló tengerre, a halálkeselyük szárnycsattogása, a cápák tátongó szájnyílásai borzalmas emlékeztetők a megsemmisülésre. S a nagy zűrzavarban feláll egy őrjöngő félelmében szónokká varázsló- dott valaki, páthosszal szónokol, embertársaira ráolvassa bűneit, abban a vakhitben, hogy talán valami csoda történik, mely megállítja a dühöngő vihart, s megállítja a közelgő pusztulást. — Napi robotolásom végeztével beültem a rádió mellé, egy kis üdítő balzsamot, lágy ritmussal teli muzsikát próbáltam hallgatni megtépett idegeim csillapítására és az előbbi torzkép minden nyavajaval tárul elém. Hearst, az ujságkrözus a keleti zimankós téli idénytől menekülve, California balzsamos atmoszférájában üdülve hideg szeleket érez. A pusztuló — a kapitalizmus — üdülést hajszoló némberjét nem hagyja nyugodni. Lelkiszemei előtt látja a közelgő megsemmisülést, hallja a halálkeselyük szárnycsattogását a hangtováb- bitó kagylóhoz fordul, belekiált a nagyvilágba, hangja reszketősében, érveinek zagyva összeállításában érezhető a reménytelenséggel küzdő újság- óriás. Rablott vagyona által irányított szócsövekkel csak nem is olyan régen milliókat küldött a tengerentúlra a biztos halál, megnyomorodás, örökös koldusság örvényébe, a világháborúba. A pénzszagtól megrészegedett, újságjai által milliók gondolatát formáló bes“Yizet prédikál és bort iszik.” Ezúttal nem a köztudatban élő papságról állapítjuk ezt meg, hanem a mi mostoha testvéreinkről a kommunisták és a forradalmi szocialistákról, akik állandóan Marx Károlyt citálják a maguk álláspontjuk megvédésére. A munkásosztály helyzete annyira a szivén fekszik ezeknek a vezéreknek, hogy minden áldozatot meghoztak arra, hogy leutazzanak az ország fővárosába, Washingtonba és bekopogtassanak a törvényhozás egyik bizottságához, feltárva a munkások nagy nyomorát, kérve a gyors segítséget, mert ellen esetben elvérzik a munkásokkal együtt maga a bérrendszer is. NEW YORK BRONXI részében IWW gyűlés van a hónap első és harmadik szerda estéjén 8 órakor, a hónap második és negyedik szerdáján open forum. Ambassador Hall, 3877 — 3rd Ave. (közel a Claremont Parkwayhoz.) Ugy a gyűlések, mint az előadások ingyenesek. A Bérmunkás olvasói és barátjaik szerda estéken keresék fel az Ambassador Hallt. tia azt hitte, hogy hazug hatalma örökkévaló. A gazdasági élet régi rendjének közeledő pusztulása kétségbeejtő hangokat csal ki belőle. Elkeseredésében a vádak Özönét zúdítja mindenre és mindenkire, ki az áradat leküzdésével, uj irányba terelésével, foglalatoskodik. Szorongatott helyzetében vakon szórja a vádakat mentője, az NRA ellen. Nem látja, hogy a múltak bűnei, a kapzsiságok határtalansága, milliók fosztása, koldusbotra juttatása, az árvák és özvegyek könnyeinek áradata az, mely pusztulással fenyegeti élethajóját. “Voltak krízisek a múltban is, az amerikai egyéni ambíció, az üzleti élet géniuszainak teremtő ereje zavartalan prosperitást hozott külső beavatkozások nélkül.” “A becsületes befektetők üzleti ténykedései, világraszóló zseniális tervei építették fel ezt a nagy Egyesült Államokat,” stb. A munkásról nem szól, hisz azok úgyis csak a befektetések anyagi tényezői voltak. A munkás kívánsága, élet joga az üzleti elszámolásnál, a haszon kipréselésnél alsóbbrendű. Nem tartozik a könyvvitel rubrikáiba. Ez a jelentéktelen semmibevett anyag, emberanyag, az égbekiáltó igazságtalan kihasználtságán felháborodva kezd mozogni, megmozdulása eget, földet rengető. Még a californiai langyos szellő, a menyországgá varázsolt üdülő helyek sem tudják elfeledtetni ezt. A piramisok, a besüppedő szőnyeg, a kényelmetadó gyönyörűségek mind munkásvérrel vannak festve, a bűnében tobzódó Káint emlékezteti véges hatalmával. Ezért a sirás. Sebestyén. Hogy mi keresni valójuk van a munkás vezéreknek Washingtonban, valószínű, hogy azzal a sokat hangoztatott tanításukkal magyarázzák meg, hogy a munkásosztály felszabadulása CSAK a munkások müve lehet. És a párttagok tapsolnak ezeknek a vezéreknek, akiket a szenátus bizottsága, amely állandóan keresi a nép nyomorának okait, kegyes volt és meghallgatott. Munkástársak lássátok már egyszer be, hogy helyetelen utakon jártok, amikor azt kívánjátok, hogy a Wall Street és a pénzmágnások cselédjei segítsék a munkásokat. Nem tehetnek ezek az uraik akarata és jóváhagyása nélkül semmit. Az IWW, amely nemcsak beszél róla, de a gyakorlatban is CSAK azt csinálja, hogy a munkásokat, csakis a bérmunkásokat szervezi abból a célból, hogy a helyzetükön javítsanak, mert a munkásosztály felszabadítása csak a munkások müve lehet. Ha bérmunkás vagy állj mellénk és küzdj velünk, hogy győzelemhez érjünk. G. Bakos. A fertőző betegségek olyan régiek, mint maga az emberiség. Hiszen okozói, a szemmel nem látható, parányi egysejtű lények, a bacilusok, már az életfejlődés legelején megjelentek, mig az ember maga csak sok millió évvel később lépett fel az élet színpadán. Nagyobb emberi telepeket, falvakat, városokat már a legősibb időben is meglátogatták azok a betegségek, amelyeket ma kolerának, tífusznak, vérhasnak stb. nevezünk. Hogy akkor minek nevezték, nem tudjuk, de az fennmaradt, hogy babonás ! rémületet okozva, pusztítottak, hogy egész károsok haltak ki a nyomukban. Isten büntetésének vették, vagy gonosz szellemek munkájának, megszálottságnak, zsidók, cigányok, feketék müvének, ördöngösségnek. Azt, hogy szemmel nem látható világ, a baktériumok, ba- cillusok világa létezik, csak 250 éve tudjuk, és hogy tudjuk, azt nem valami hivatásos búvárkodó nagy tudós munkájának köszönhetjük, hanem egy kis, bukott szatócsnak, a delfti városháza portásának, minden idők egyik legnagyobb emberének, Antoni Leeuwen- hoeknak, aki addig csiszolgatta, javítgatta a legfinomabb müvü lencséit, mig egy olyan nagyitót, mikroszkópot szerkesztett, amelyben ezerszeresen megna- gyitva megláthatta ezeket az apró lényeket, amelyeket előtte senki nem látott, amelyeknek a létezéséről eddig senkinek sejtelme sem volt. Most hosszú idő telik el, az emberiség, a tudományok nagy léptekkel haladnak előre, már kopog a táviró, pöfékelnek a lokomotivok, de a nagy bacil- lusvadászt magukkal a bacil- lusokkal együtt szinte teljesen elfelejtették. És csak 80 évvel ezelőtt bukkant fel újra egy zseniális francia tudós, Pasteur, aki fölismeri, hogy a bacillusok egész sor betegségeknek az okozói. Az ő, valamint a német Koch Róbert s a magyar Sem- melweisz munkássága tárta fel azután ennek az egész kérdésnek a roppant jelentőségét. Bebizonyult, hogy bacillus csak bacillusból származhatik. Hogy a fertőző bacillusok csak akkor okozhatnak betegséget, ha bekerülnek az ember szervezetébe, vérébe. Hogy a bőrön át, azután a lélegzés utján, vagy a gyomor és belek utján juthatnak be, elszaporodnak és betegséget vagy halált okoznak. Ezekből a nagyjelentőségű megállapításból a védekező s módja már adva volt. Meg kell akadályozni a bacillusok elter jedését, szaporodását. Ennek legegyszerűbb módja az egyéni és a közösség által kifejtbe tő tisztaság. Tehát tiszta test, tiszta ruha, tiszta kezek, kör mök. Tiszta, szellőzött lakások, klozetek, csatornázás, tiszta ivóvíz. A rothadó anyagok, sze mét stb. gyűjtése és eltakari tása. Ha a járványos betegség valahol mégis felüti a fejét, ak kor még fokozottabb erőkifej tésre van szükség. A betegségtől sujtot ember most már közvetlenül terjeszti a ragályt. Ilyennel tehát ne érintkezzünk, ne látogassuk. Kórházban a helye, vagy ha a lakásában maradhat, azt a hatóságok piros cédulával jelölik meg. Ilyen lakásba be ne lépjünk, fertőtlenítés előtt onnan semmit el ne vigyünk. Járjunk az orvosok kezére, ne igyekezzünk titkolni, rejtegetni az ilyen betegeket, mert nagy bajoknak, tragédiáknak lehetünk a megindítói, okozói. A tudomány nem elégszik meg az általános védekezéssel. Ellenméreggel, oltóanyagokkal igyekszik a már megbetegedett szervezetet erősíteni, gyógyítani, az egészet megvédeni. Mielőtt ilyen oltásokat alkalmaznak, álatok ezrein próbálják ki, de embereken is, és csak akkor ajánlják, ha veszélytelennek és hatásosnak bizonyul. Ne féljünk tehát, ha gyermekeinket az iskolában diftéria, sarlach ellen oltani akarják. Múló, kis rosszukét árán talán a haláltól szabadulnak meg. Egyes járványok: a kolera, a pestis, szinte egészen kipusztultak Európából. A tífusz és vérhas is megszelídültek és csak ritkán fordulnak elő. A gyermekek fertőző megbetegedéseivel is sikeresen harcolnak, a fertőző nemibetegségek kérdése pedig túlnyomórészt csak pénzkérdéssé alakul. Kellő gyógyító, felvilágosító munkával ezeket is ki lehetne űzni Európából. Csak a legnagyobb fertőző népbetegség, a tuberkulózis szedi még egyre áldozatait. Azonban itt áll a küzdelem s talán már közel az idő, mikor az emberiségnek ez a nagy csa- • pasa is eltűnik, vagy csak kevés esetre szorítkozik. Ennek a harcnak, az örökkön résenálló orvosi egészségügyi munkának köszönhető, hogy az emberi életkor kitolódik, hogy a néhány évtized előtti átlagos 45 éves korhatár lényegesen magasabb lett. Budapesten például 1875-ben még ezer ember közül 41 halt meg esztendőnként, 1930-ban pedig csak 16, tehát kerek Ö0 százalékkal javult a halálozási arányszárn. Ha a gazdasági és szociális körülmények javulása lépést tartana a tudomány eredményeivel, akkor az emberiség élete rettegés- és félelemnélküli, boldog lehetne. Dr. Szőlló's Henrik. NYUGTÁZÁS. Előfizetéseket küldtek: Március 11-től — 17-ig. A. Könczöl, Cleveland ....... 1 A. Alakszay, Akron............. 3 E. Sass, Milwaukee_______ 1 G. Bakos, Los Angeles....... 1 R. Kurovszky, Copley........... 1 S. Varga, Buffalo............... 4 J. Asztalos, Phila................. 1 L. Rost, Phila............. 1 M. Vlasits, New York_____ 2 St. Vanyo, Toledo_______ 1 J. Herold, Bridgeport........... 1 J. Zsurzsa, Detroit............... 1 J. Fülöp, Chicago................. l CALIFORNIAI LEVÉL