Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)
1934-03-17 / 783. szám
1934 március 17. BÉRMUNKÁS 7 oldal nyitás alatt. Ez tette szükségessé a nemzeti állam és központi királyság megszervezését, mihez nagy segítség volt a mongoloktól Európába került lőpor mellyel romba lőhették a független rablólovag várakat, melyek urai a kereskedőkre veszélyesek voltak. így utat nyitva akkori helyzet történelmi szükségszerűségnek, a központi királyságnak, mely igy a pénzemberekre támaszkodva nekiláthatott az egyház hatalmának megnyirbálásához. Ez a kibontakozó kapitalizmusnak is gazdasági érdeke volt, hisz az egyház volt a leggazdagabb termelők és kereskedők egyike. Az egyház kezéből lassan kicsúszott a fejedelmek és gazdag emberek lelkivilága, de a köznép bizalma is. üzérkedésének, kapzsiságának a gondolkodó emberek és a köznép felháborodása lett a következménye. Bűnös kapzsi működésével sok okot szolgáltatott az elkerülhetetlen reformációra, mely, hogy nem járhatott teljes sikerrel, mély okai vannak. Tudniillik a reformáció nem volt egységes: A fejedelmek lázadása vallásellenes és az egyház uralma ellen, valamint a Rómába ömlő pénz meggátlására és megkaparintására irányult; a nép lázadása vallásos mozgalom volt, nem az egyház hatalma ellen, hanem gyengéji ellen irányult, ők bátor egyházat kívántak, mely segíti őket a hatalmasok ellen, nem kevesebb vallási erőt, hanem többet. Nem azt kifogásolták, hogy a pápa a világ vallás feje, hanem, hogy nem az, azt, hogy nagy vagyonú világi uralkodó lett. A harmadik lázongás az egyház kebelén belül, az egyház tisztaságát igyekezett helyreállítani, melynek megkezdője assisi szent Ferenc volt. őt követték Luther, Kálvin, Zwingli stb. Az egyház hatalmának megsemmisülésétől remegve, helyzetében az inkvizíció minden borzalmasságát igénybe vette, hatalma megmentésére. 1471 és 1781 között egyedül Spanyol- országban évente több mint ezer embert végeztetett ki, vagy vetett börtönbe. A 17-ik század folyamán több mint 400 ezer protestáns veszett el börtönben, gályákon, vagy a vérpadon. Mindennek dacára, az egyház világuraími törekvése és hatalma a reformáció következtében megrendült. Ettől fogva sohasem lett az egyház hatalom, hanem megtűrt segítőtársa a mindenkori uralkodó rendnek. A kibontakozó abszolút királyság a pénzemberekre támaszkodva megerősödött, magát jelentette ki istentől származódnak. Hatalma kiterjesztésénél, éppen úgy nem riadt vissza a vesztegetés, az orgyilkos tőr és mérgezésektől, mint az egyház fői. Minden történeti kornak meg van a maga forradalmi korszaka, de távolról sem jelenti, hogy hős korszaka is van. A kereszténységnek évszázadokig volt hős korszaka, a polgárságnak is volt, a modern prole- táriátusnak is van, csak a fejedelmi abszolutizmusnak nem volt. Azon eszközökhöz, melyek segélyével hatalmát megalapítja, a legundokabb kegyetlenség és sok ártatlan vér tapad. Emlékezzünk arra a borzalmas bosszúra, melyet a fejedelmek a védtelen parasztokon álltak a lázadások leverése után, emlékezzünk a francia hugonitták üldözésére, a mely a Szent Bertalan éjszakán arra a tömeggyilkolásra vezetett, mely a világ történelem legborzalmasabb tömeggyilkossága volt. A harminc éves háború sem egyébb, mint a Habsburgok utolsó világ hatalmi kísérlete, arra, hogy a kis államiságból helyreállítsák a német nemzet szent római birodalmát. Csak a történelem érzéknélküli szem lát ezekben vallási harcokat. Ha ez eseményeket elhomályosító fátyolon keresztül nézünk, látjuk, hogy ezek a vallási háborúknak nevezett küzdelmek a központi hatalom megerősítését és a kapitalizmus térhódításáért való harcok voltak. Ez időben az egyháznak kevés szerepe volt, kivéve a közoktatást. A népnek csak egy joga volt: engedelmesen hallgatni. Az egyház is e hatalom szolgálatába kényszerült. A művészet, a tudomány meg- csontosodott és belefulladt a fejedelmi fényűzés és dicsőítés mocsarába. A reformáció által lélegzethez jutott polgárság a legalsóbb néprétegeket fojtogató tudatlanság színvonalára süllyedt. Lelkén ismét a vakhit és babona lett úrrá. A harminc éves háború után a polgárság az egész világon megbukottnak érezte magát. Sem ő, sem a munkásság nem várt a világtól semmit, csak egy keveset az égtől. A polgárok, parasztok, munkások nem voltak emberek az uralkodó osztályok szemében. Akkor kezdődött az a nézet, hogy: bárónál kezdődik az ember. A föld a siralom völgye volt. Senki, még csak gondolni sem mert rá, hogy e sötét időre virradat jöjjön. Ez magyarázza meg, hogy a 17-ik században felsarj adtak a vallási egyesületek, mint az általános kétségbeesés hajtásai. Az uralkodó rendszer taszította a tömegeket az ismét egyház karjaiba, melyből a 19- ik és 20-ik század kutató és tudomány terjesztő volta lassan- lassan kiemeli. Most már hiú erőkifejtés az egyház minden igyekezete a tudomány, a megismerés és technika dogmaromboló munkájával szemben. Az egész történelmi fejlődés logikusan halad az emberi közösség felé. A papságot és az arisztokráciát megtörő burzsoázia felé hajló központi királyság és a munkásság nagy tömegén élő kapitalizmus kialakulása egy-egy nagy történelmi lépés az emberiség gazdasági felszabadulása felé. A modern osztályharc hivatása, hogy a tömegeket erre az Lefújták az autó ipari sztrájkot FLINT, MICH. márc. 9. — Már úgy látszot, hogy egy újabb sztrájkhullám vonul végig az autó iparban, mikor a to- ledoi munkások sztrájkmozgalmának hatása alatt itten Flinten és Detroitban a Hudson gyár munkásai is beadták a követeléseiket azzal a fenyegetéssel, hogy március 6-án, sztrájkba lépnek ha azokat nem adják meg. Még eddig nem adtak meg®-----------------------------------------semmit a követelésből és mégsem léptek sztrájkba dacára, hogy most volna a legjobb alkalom a bérharcra az autó iparban, de mivel látták, hogy a helybeli Unió bassák nem képesek még a konzeryative AFofL tagságát sem féken tartani, igy a nagyobb kutyákból küldtek le kettőt Washingtonból az AFofL részéről, hogy a munkásokat egy heti várakozásra bírják mely sikerült is. A sztrájkra való kihívást elhalasztották március 14-ikére. Figyelemre méltó, az úgynevezett sárga szakszervezeteknek követelései is, melyet a tisztviselőség nem bir megakadályozni, magában foglalja a darabszám és a bonus rendszer megszüntetését és a 30 órás munkahetet, valamint az ösz- szes Unió tagoknak a visszahelyezését, akiket a szervezkedés terén kifejtett tevékenységük miatt a Fisher Body-tól lefizettek. A tél folyamán az AFofL több ezer tagot nyert, a United Auto Workers Unióban melyben félig-meddig ipari alapon eggyüvé szervezi meg a munkásokat, de éppen úgy mint a gumi iparban, most itten is kiakarja válogatni és a régi formájú szakszervezetekbe beosztani őket. A munkásság hangulata a sztrájk mellett van mindenfelé, bár csak a Fisher, Buick és a Hudson gyár munkásai adták be a követeléseiket, de ha egyszer azoknak a gyáraknak a munkásai leteszik a szerszámot kitudja, hogy hol állt volna meg a sztrájkmozgalom. Mivel a munkások minden gyárban baromi viszonyok között dolgoznak és a darabszám valamint a bonusz rendszer alapján végső erejük kihasználására kényszerítik őket. Ezt tudják az AFofL tisztviselői, valamint a gyárosok szövetsége, azért kérnek halasztást és közben halmozzák föl az alkatrészeket, a megcsökkent rendelések kielégítése mellett és három-négy hét múlva ha nem is mennek ki a munkások bérharcba, úgy is kilesznek dobva, nem lesz rájuk szükség. Bár nagyon nehezen de még mindég képesek voltak a jólki- hizott tisztviselők, a munkásságot várakozásra és az NRA- ben való bizalomra bírni, de útra irányítsa, hogy a történeti korokból merített tanulságokon okulva, ne engedje a harcot mellékvágányra jutni. Ami a régi korok maradványa, mint az egyház is, csak mint kizsákmányoló jöhet harcánál számításba. már nagyon fogyófélben van és ha ma nem, de EGÉSZ BIZTOSAN BEKÖVETKEZIK az újabb sztrájkhullám az autó és MINDEN iparban, mert a munkásság nem bírja ki a végletekig való kizsákmányolást. Az ilyen általános sztrájk megmozdulástól rettegnek nemcsak a kapitalisták, de a kényelmes bársonyszékekben henyélő munkásáruló tisztviselőség is. De jön minden erőlködés dacára is, kinem kerülhető, ha el is odázzák, csak még elkeseredettebb lesz. Hagy jöjjön, mi is készülünk rá. FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA március 4—10-ig J. Sivák, Maynard........... 1.00 J. Fejti, New York ....... 1.00 Z. Zatykó, New York..... 2.00 Kirabolták a rablókat Az uzsora kamatra dolgozó zugbankárokra talán nincs olyan munkás aki ne emlékezne, mert legtöbben rávoltunk kényszerítve, hogy 14—16 százalékos kamat mellett is, pénzért folyamodjunk. Detroit vidékén, ugylátszik most ezeket a rablókat rendszeresen rabolják, már az ötödik ilyen uzsora bankot rabolták ki. Legújabban a Peoples State Loan Co. Highland Parkban lett kirabolva, ahol három Rogers testvér van alkalmazva, azonban még két jelenlevő ügyfelet is megraboltak és aztán megkötözték valamennyit. Nem nagyon örvendünk az ilyen rablási akcióknak, mert a társadalmi helyzet végleges megoldásán nem segít, sőt a legbátrabbaknak az elégedetlenségét sokszor nyomorúságát ilyen formán csapolja le, vagy elégíti ki ami az emberiség erkölcsi sülyesztését idézi elő, ahelyet, hogy azt fölemelné. De azért jobb helyen nem tudnák az ilyen munkájukat végezni mint az uzsorások, zugbankárok között, akik jóelőre kiérdemlik, hogy saját medeci- nájukból kapjanak, bár már egy lépéssel túl van a törvényes határokon, melyet a kölcsönző intézetek már igy is igen kinyújtottak, hogy belül maradhassanak. Vi. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
