Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-01-13 / 774. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to OF THE WORLD Cleveland, Ohio pending ■' . ' J ..........,....................... VOL. XXII. ÉVFOLYAM_____________________CLEVELAND, 1934 JAN. 13. ___________NUMBER 774. SZÁM. Az “arany nyugat“ ismét emberáldozatot követelt Európában még mindég van tere a nemzetiségi kérdés felszínen tartásának Alig heggedtek be azok a se­bek, amelyek a los angelesi föld­rengés következtében ezer és ezer munkás családban ejtettek, majd az emlékezetes Griff it par­ki tűz eset, ahol szintén a mun­kások nagy tömege esett áldo­zatul a tőkés rendszer kapzsi­ságának. Az uj esztendő ugyan ilyen megpróbáltatásokkal kezdődik a los angelesi munkásságra néz­ve. Mert hiszen minden eset­ben a munkásság az, akit első­sorban és a legközvetlenebbül érint minden esett. Huszonnégy órás esőzés any- nyira megdagasztotta a széltől felkorbácsolt vizet, hogy az egész város részeket mosott el. A polgári híradás szerint 50 halotról tudnak, de mi már hozzá vagyunk szokva, hogy ezek a jelentések meg sem kö­zelítik a valóságot. E részről várjuk a Bérmunkás los ange­lesi veterán tudósítójának helyszíni jelentését. Annyit már most megálla­píthatunk, hogy a köz itélőszé- ke előtt bűnös hanyagsággal kell vádolnunk a hivatalos kö­zegeket, akik a tenger színé­nél alacsonyabban fekvő, népek által lakott területeket gond­talanul védelmi gátak nélkül hagyták, hogy egy 24 órás eső­zés csak ember életben annyi áldoztot vehetett. A polgári erkölcsök és tör­vények a természet által oko­zott esetként fogja ezt is el­könyvelni és a bűnös urak, hogy “lelkiismeretükön” eny­hítsenek, majd élére állnak az ilyenkor működésbe hozó se- gi tőbizottságoknak. Az áldozatokat vissza hozni már nem lehet, de hasonló ese­tek elleni védelmi intézkedések létesítése kizárólag a munká­sok érdeke lehet, amit csak a szervezkedéssel tud foganato­sítani. Nemcsak a nagyhatalmak, de az úgynevezett utódállamok is a nemzetiségi kérdésnek a napirenden tartásával terelik el a népnek az igazi meglátá­sát a gazdasági helyzetet ille­tőleg. Nap-nap után kapjuk az ér­tesítéseket, hogy a cseh terü­leten élő bérmunkások, milyen elkeseredett harcokat vívnak meg az egy falat kenyér jogá­nak a megszerzéséért. Ugyan akkor azt olvassuk, hogy a cseh kormány az idegen lapo­SEATTLE, WASH. — Alex Simpson egyike a yakimai vád­lottaknak útban van Ellis Island felé. Nagy bűn terheli: tagja az IWW-nak és aktiv részt vett a yakimai munkások szervezésében. Ezért a bűnért Skótországba deportálják a be­vándorlási hatóságok. Simpson munkástársunk nem örül a de­kát — ebben az esetben egy magyar lapot — függesztett fel, bizonyára azzal az indoko­lással, hogy az agyon sanyar­gatott munkások lázadásának az az okozója. Szomorú, hogy annyi meg­próbáltatás után az európai nép még felül a nemzetiségi kérdés bacilusának, hogy nem látja még meg, hogy a mun­kásságot egyformán zsákmá­nyolja ki a tőkés osztály Ame­rikában, Európában és minde­nüt, ahol a profit rendszere megvetette a lábát. portálásnak, de nem is bosz- szankodik efelett mert tudja azt, hogy a kapitalista társa­dalmi rendszerben a munkás mindenre el lehet készülve. A deportálás csan annyi változást idéz elő, hogy ezután nem itt Amerikában, hanem túl a ten­geren Angliában fogja hirdetni a forradalmi ipari unionizmus magasztos eszméjét. Újabb vér vád a rendszer ellen SZÁZHÚSZ BÁNYÁSZT ÖLT MEG A ROBBANÁS CSEHOR­SZÁGBAN. DUCHOV, Csehország. — “Az itteni szénbányában bor­zalmas erejű robbanás történt, amelynek körülbelül százhúsz bányászélet esett áldozatul. Még nem tudják, hogy az elte­metett emberek közül mennyit sikerül élve a napvilágra hoz­ni, félő azonban, hogy a sze­rencsétlen bányászok mindegyi­ke odavész.” Ez a néhány szavas távirat, meg az amerikai nagyarányú bánya katasztrófához, szokott munkások szivében is elszomo- ritólag hat, mert maga előtt látja a tőke kapzsisága, gon­datlanságából eredő tömeg sí­rokat. A robbanás a későbbi jelen­tések szerint olyan erejű volt, hogy a bánya telep, amelyen 18 ezer munkás lakik, vala­mennyi épületét megrázta és sok közülök használhatatlanná lett. Amint az ilyen esetekben szo­kásos, a vizsgálat, amelyet nagy garral megindítanak — amikor az áldozatokat elteme­tik és a hozzátartozókat né­hány koronával kielégítik — megfogja állapítani, hogy a 120 munkás élet véletlen bal­eset következménye, amelyért senkit sem lehetet felelősség­re vonni. Akkorra a 120 bányász he­lyét az ezer méter mélységben már újabb bányászok foglal­ták el, akik szintén elébe néz­nek hasonló “véletlen” baleset­nek, mert hát a biztonsági fel­szerelések azok pénzbe kerül­nek és a bánya társulatnak ar­ra nincsen elegendő pénze. Deportálják az IWW egy tagját Yakimából Tizenhat százalékkal emelkedtek a megélhetési szükségletek árai WASHINGTON, D. C. — Woodin pénzügyminiszter kilé­pett a kormányból, mert nem egyezett meg Roosevelt és a kormány többi tagjaival az új­jáépítés tervezete pénzügyi politikájával. Woodin külön véleményéről WASHINGTON, D. C. — Amióta a “new deal” hóditó útjára indult a megélhetési szükségletek árai az egész or­szágban emelkedtek. Ha a munkások bére nem emelkedett 16.7 százalékkal, akkor annyi­val rosszabbodott a megélhe­a suttogó politika régen tud, de eddig azt mindég megcáfol­ták. Most a hivatalos híradás szerint az elnök a lemondást elfogadta és mindjárt ki is ne­vezte a pénzügyminiszter utód­jául Henry Morgenthau-t az amerikai pénzvilág egyik is­mert tagját. tési standardjuk. A munka­ügyi titkárság kimutatása sze­rint az élelmiszerek árai 1933 április 15-től, átlag 16.7 száza­lékkal emelkedtek. Az emelke­dés legmagasabb fokot érte el Mineapnolisban, ahol 23.8 szá­zalék az emelkedés, mig a leg­alacsonyabb Butte 8.7 száza­lék. A new deal hatályra emelke­dése óta a friss tojás ára 90 százalékkal, a liszt 54 százalék­kal, a kenyér 23 százalékkal, a burgonya 37 százalékkal és a bab 34 százalékkal emelkedett. Ezen emelkedés természete­sen a munkásságot érinti leg­érzékenyebben mert_ezeknek a fent felsorolt szükségletek a legfontosabb megélhetési cik­keit alkotják. Nem zörög a levél...

Next

/
Thumbnails
Contents