Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)
1934-03-03 / 781. szám
1934 március 3. BÉRMUNKÁS 7 oldal MEXICO Sokat és sokszor találunk olvasás közben Mexicoról leirást. Különösen az amerikai tőkés osztály tartja állandóan szemét Dél-Amerika ezen területén. Hogy miért, erre a kérdésre adja meg a választ az alábbi ismertetés, amelyet az amerikai Foreign Language Information Service leírása nyomán közlünk. A minden nyers anyaggal gazdagon rendelkező Mexicót szeretné az éhes amerikai tőke bekebelezni, hogy az egyedül az ő pénzes zsákját gazdagítsa. Az átlag amerikai vajmi ke-®-----------------------------------------veset tud az amerikai kontinens közép és déli országairól, kivéve azokat, akik munkaalkalom, vagy anyagi tehetségük folytán megengedhetik maguknak, hogy beutazzák a kontinenst. Az ember ugyanis hamarosan elfeledi az iskolában feltárt földrajzi leírásokat, amelyeket komolyabb érdeklődéssel csak a felnőtt korban kezd újból fellapozni. Olvasóink bizonnyára szívesen fogadják tehát, ha röviden leírjuk az Egyesült Államok déli szomszédját : Mexicot, amelynek kiterjedése 760.000 négyszög- mértföld, lakosai száma pedig meghaladja a 14 milliót. Mexico fekvése. A Grande folyó képezi a cikk-cakkos északi határvonalat Mexico és az Egyesült Államok között. Nyugattól a Csendes Óceán határolja, délről pedig Guatemala és Britt Honduras. Keleten a Yukatan félsziget mélyen be- nyulik a mexicoi öbölbe és csak egy igen keskeny földsáv köti össze az anyafölddel. Mexico földrajzi gerincét a Central Plateu képezi. Ez egy magas fensik, 5.000 lábnyira a tenger színe felett. A fensik két hatalmas hegylánc, a keleti és nyugati Sierra Madora között terül el; ezek a hegyláncok az Egyesült Államokba is benyúlnak és itt a Rocky Mountain elnevezést nyerik. A hegylánc kimagaslóbb vulkánjai a Popocapetel (füstölgő hegy,) Ixtaccihutal (alvó nő) és az Orizaba, amelynek tizenhétezer lábnyira emelkedő csúcsát örök hó borítja. A fensik éghajlata igen kellemes, de a partmenti alföld tropikusan forró és egyes helyeken a sok esőzése miatt egészségtelen. A Csendes Óceán mentén, viszont irrigálni kell a földeket és újabban jó eredménnyel csatornázzák a vidéket, a hegyi patakok és folyók felhasználásával. Mexico ősi civilizációja. A “conquistadorok” és “motezu- mák” hazája elmondhatja, hogy története az Írott történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Ujabbkori archeológiái kutatások derítették ki, hogy valamikor egy mongol civilizáció élte itt aranykorát, amit azután egy másik faj megfojtott, később is a civilizáció olyan fokáról tesz bizonyságot, amit csak a haladott keleti és egyiptomi kultúrával lehet összehasonlítani. Az aboriginális mexicoi törzsek fejlett társadalmáról és kultúrájáról nyújtanak bizonyságot azok a páratlan építészeti remekek, piramisok, paloták, templomok, szobrok, amelyeknek romjait ma is láthatni Yucatan, Oxca és Central Pletau vidékein. A Közép Mexicoi Testihua- canban a Toltec iparművészet olyan remekeit láthatjuk ma is, amelyek öregebbek az egyipto- miainál. A mexicoi nemzeti múzeumban őrzik a hires kalendárium követ, ami valóban csodálatos mestermüve az Aztec civilizációnak. A spanyol uralom. 1521-ben Hernando de Cortes, 16 lóval és egy maroknyi csapattal “megszállta” a birodalmat a spanyol korona nevében. Ettől fogva a moctezumák földjét 300 éven át spanyolok uralták. A conquistadorokkal együtt érkeztek a katholikus misszionáriusok és rövidesen a “tes- call is” (indián templom) helyébe kerültek a gothikus kat- hedrálisok. A spanyolok elnyomták és rabszolgaságba ejtették az indiánokat, de nem pusztították ki őket. Sőt később összeházasodtak az indiánokkal és igy jött létre a mestizo típus, amely ma a mexicoi nép zömét alkotja. A független Mexico. Már 1810-ben megindult a forradalom lavinája amely 10 évvel azután elsöpörte a spanyol uralmat. Mint a legtöbb latin-amerikai ország, alkotmányát az Egyesült Államok mintájára készítette. Az ország hivatalos neve: “Az Egyesült Mexicoi Államok.” Az 1917-es alkotmány alapján a kormány: szövetségi, köztársasági és demokrata. Politikai felosztása. Politikailag az ország 28 államra és két territóriumra, valamint egy szövetségi kerületre van felosztva. A főváros: Mexico City igazi cozmopolita város, festőién érdekes, ahol a régi világ egybeolvad az uj világ remekeivel. Lakói száma meghaladja a 600.000-et. Más fontosabb városok: Guadalajara (140.000), Puebla, Monterroy, San Luis Potosi és a hires olajkikötő: Tampico. Földmivelése, kereskedelme, ipara. A mexicoiak legfőbb foglalkozása a földmivelés és állattenyésztés. Az ország dúsgazdag természeti kincsekben, de mindezideig csak elenyésző értéket termeltek ki az anyaföldből. A kultiváció még mindig ősi szerszámokkal történik, bár újabban nagymennyiségű modern gépet importáltak. Erdei igen gazdagok és értékes fákat használnak fel. Legfőbb terményei: gyapot, kukorica, dohány, cukor, kávé, bab, búza és szirup. A földmivelést fontosságban bányászata követi. A spanyol uralom óta bányászata magas fokon áll. 1521-től 1922-ig három milliárd dollár értékű ezüstöt bányásztak ki, amely az egész világ ezüst termelésének két harmadát alktoja az utolsó 400 évben. Egyéb fémekben és ásványi anyagokban is bővelkedik. Olaj. A mexicoi olaj 1910 óta a világpiac egyik legfontosabb cikke. 1920-ban oly hatalmas mennyiségeket termeltek ki, hogy egyszerre magára terelte az egész világ figyelmét. Vasutak, összes vasútvonalainak száma meghaladja a 17.000 mértföldet, amelynek nagyobb fele a kormány ellenőrzése alatt áll. A kormány a vasúttársaságok részvényeiből 51 százalékot bir, a többi idegen kezekben van. Közoktatás. A közoktatás története Mexicoban a 16. századba nyúlik vissza. A fővárosi nemzeti egyetemet akkor alapították, amikor még nyoma sem volt az amerikai pilgrimeknek. Általában a köznevelésről nem sok jót lehet mondani, mert 1910-ben még 80 százalékot tett ki az írástudatlanok száma. Ezt később sikerült 60 százalékra csökkenteni. A legutóbbi 6 év alatt körülbelül 4 és fél ezer uj elemi iskolát állítottak fel. Mexicoiak az Egyesült Államokban. Az uj bevándorlási törvény rendkívüli szigora folytán mostanában csökkent a mexicoiak bevándorlása, amely még nemrégiben óriási tömegeket ért el. A mexicoiak legnagyobb számban délen és délnyugaton húzódtak meg és többnyire csoportosan élnek, így például Los Angelesben legalább 100.000 mexicoi él, San Antonioban 75.000 és El Pasoban 60.000. CALIFORNIA! LEVÉL Nagy a rémület. A CWA, a nincstelenek és a kisháztulaj- donosok minden reménye foszladozik. Már is megkezdődött a gyomlálás és ritkul az ott alkalmazottak száma. Pedig azt a nyomorult 12 dollárokat, amelyet oda dobnak a sok gyermekes családapáknak, ezt is a népből csavarják ki az urak. Ezekhez a munkálatokhoz a napokban is olyan szerszámokat vásároltak, amelyek a dolgozók kezében mint a papiros össze hajoltak. Bizonyos, hogy valaki itt is nagy hasznot csinált, mint az ismeretes Hog Islandi rablás alkalmával, hiába indították meg a nagy vizsgálatott, senkinek a haja szála sem görbült meg, mert hiszen a sepregetőtől az elnökigazgatóig mindenki benne volt a graftbe. Ugyan ez a helyzet most itt is és az egész ügy azzal nyer elintézést, hogy a pénzek gyors elköltése folytán a munkások vissza kerülnek az utcára, hogy ismét koptassák a jótékony intézetek küszöbét. Még élénk emlékezetében lehet a munkásoknak, hogy milyen egetverő lármával ütötték a dobot az elnök választás idején. Sőt vörösre tapsolták a tenyerüket az elnök nagy ígéreteinek hallatára is. Csak mi öntudatos munkások voltunk azok, akik, akkor is láttuk, hogy lehetnek Roo- 'sevelt elnöknek ideális tervei, láthatja a tőkés rendszer közelgő bukását is, de annak megmentését nem tudja végrehajtani, mert magában a rendszerben van a bomlasztó hiba. És most már velünk látják sokan ezt, akik akkor még tapsoltak. De nem elég ezt meglátni. A munkásoknak, akiknek a kezemunkája hozza létre minden az élethez szükséges javakat, ezeknek a munkásoknak eggyé kell forni a Világ Munkásainak a Szervezetében az IWW-ban, hogy kiépítsék az Egy Nagy Szervezetet, amelynek a segítségével lehetséges csak a helyzetet megváltoztatni, a munkásokat a szükséges dolgokhoz juttatni. Ha igazán változtatni akarunk a helyzetünkön, mielőbb csatlakozzunk az IWW-hoz. Bakos. A MUNKÁSNŐKHÖZ!- . / Egy hét gyermekes munkásanya, arra kéri a munkások feleségeit, hogy NE akadályozzák a férjeiket a munkásmozgalomban való tevékenységben, hanem maguk buzdítsák erre, mert hiszes a munkásasz- szonyok éppen olyan erősen érzik a mai nincstelenséget. Szomorú az a helyzet, amikor a munkás a szervezetéhez húz, mig a feleség a templom vagy más polgári intézményben találja fel magát. Ennek káros voltát különösen a család sínyli meg. A józan ész szerint a feleségnek ott van a helye a hol a férj és találóbban még nem hallottam a munkás kötelességét és helyét megjelölni, mint azt legutóbbi gyűlésen Fishbein mtárs fejtette ki Passaicon. Minden munkásasszony legyen ő maga is a szervezkedés szükségességének az agitátora, mert az igazi szervezet az amely magukra a munkásokra építi fel a győzelem lehetőségét. Mrs. Refi, Lodi, N. J. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
