Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)
1934-02-24 / 780. szám
6 oldal 1934 február 24. Varázslók-Kuruzslők—Orvosok DR. RHONY HUGÓ ELŐADÁSA. Fejlett civilizációnk technikai vívmányait kevesen mérik le teljes jelentőségükben és még kefesebb azoknak a száma, akik a fölött gondolkoztak: hogy mi lenne vájjon? Mi történne a nagy városok sok milliós lakosságával, ha valamely oknál fogva, villamossági készülékeink felmondanák a szolgálatot. Mi történne New York, Chicago és más városok milliónyi nepevel, ha megakadna a villamos közlekedés, ha a vizet szivattyúzó pumpák működésképtelenné vállnának, ha az erőt szolgáltató turbinák és dinamók paralizist kapnának? Pánik törne ki. Éhen, szom- jan pusztulnának az emberek és a nyavalyák, járványok sorozata ütne tanyát. * De még kevesebb azoknak a száma, akik a bírálat piadesztál ján oly magasra emelkedtek, hogy az orvosi tudományt, mint fejlődő civilizációnk egyik alapkövét ismerték fel. Pedig csak egy pillantást kell vessünk a dolgokra, csak egy-egy lezajlott természeti csapás, nyüzsgő jajveszékelő emberforgatagát kell lelki szemeink elé idézni s már is látni fogjuk, hogy a mentő munkálatok fizikai részét végző emberek között ott szorgoskodnak az első segélyt nyújtó ápolók és orvosok, hogy az esedékes járványt elszigeteljék, vagy csökkentsék. * A technika és tudomány egymástól elválaszthatatlan szemszögéből bírálva civilizációnk — az ember haladását — bármily hihetetlenül hangozzék is, a 100.000 évvel ezelőtt született csecsemő és a huszadik század csecsemőjének anatómiai ösz- szetétele között semmi különbség nincsen. Az emberből nem veszett ki primitiv ösztöne, mely inkább reagál az évezredes babonára, mint a tudományra. S ha a tudomány könyveit lapozgatjuk, úgy meg kell állapítanunk, hogy a kuruzslás és babona világától, alig látható vékonyka fal választ el bennünket — kultur- embereket. A primitiv ösztönök leküzdése, még a modern embernél sem kis feladat. Ez a magyarázata annak is, hogy a katholi- kus egyház egyik legkedvencebb témája még ma is, azon esetekre való hivatkozás, mikor egy-egy közismert atheista, utolsó perceiben megtér: meg gyón s az életében gyűlölt paptól veszi fel az utolsó kenetét. Mint minden ismeretlent, a betegséget is: természetfölötti babonákkal szőtte körül a primitiv ember. Amit nem ismert, megcsodált, vagy félt és ret- teget tőle. Az ősrégi Babilon ßs egyiptomi civilizáció feljegyzéseiből például azt olvassuk, hogy ünnepi szertartásaik közzé tartozott, eleven embereket áldozni a betegség isteneinek. Az ősrégi kultúráktól ránk maradt feljegyzésekből megállapíthattuk, hogy a higénia: a testápolás és az egésségvéde- lem terén, az első kísérletek" Mózessel, a zsidóknál kezdőd®----------------------------------------------nek. De a faj primitiv voltánál fogva, a vallás misztikumával, egyenesen az “Istentől jött’’ parancsra való hivatkozással és még is csak, nehezen lehetett ezt is bevezetni. A kuruzslás és babona kérgét, kétséget kizárva Hipokra- tes görög tudós törte meg. ő az első aki az ősrégi szokásokkal és hagyományokkal szem- beszálva, az orvosi tudományt a vallástól elválassza, Krisztus születése előtti 500-as években. Bölcs mondásainak értékét nem mosta el az a 2.400 év sem, mely korunkat az ő idejétől elválassza. — “Tudni is más azt hinni, hogy tudunk valamit is más” — olvassuk, a hallhatatlan tudós könyvéből. Hipokra- tes volt az első aki megfigyeléseket végzett, aki betegség és betegség között különbségeket látott, aki a megfigyelésekből következtetett, minden előitéle- tett és babonát ki kapcsolva. * Korintus elesett. — A görögök leigázásával, a római civilizáció vette kezdetét. De a legyőzött görögök kultúráját a győztes rómaiak magukkal vitték. Hipokrates könyvei nem pusztultak el. Tanait a római kuruzslók is átveszik, köztük Galánus is, aki a római birodalomban, Hipokratest utánozva, annak örökébe lép. Népszerűsége óriási, amire nem méltó. A legelképzelhetetlenebb fogalmakat keveri össze és mindennek dacára, csaknem egy ezreden keresztül Galánus maradt meg a domináló szellemnek. * A római civilizáció hanyatlásával, általános hanyatlás vesz erőt a társadalmon. Sötét napok következnek. A róm. kath. egyház veszi át a vezető szerepet, a kolostor és templom egyeduralma béklyóba veri az orvostudomány fejlődését is. Az egyház szerint, a betegség nem más mint bűn és bünhődés. Aki megbetegedik az bűnt kellett elkövessen és viselnie kell a következményeket. Szenvedésből ered a megtisztulás, mely csak a halál megváltásával ér véget. Az egyház egyeduralmától, a közben Afrikában felvirágzott arab civilizáció mentesítése a görög tudósok munkáit megmenti, megőrzi sőt sok tekintetben tovább fejleszti. Hála a véletlennek, a 13-ik század keresztes háborúinak pusztító fergetegéből ezen munkák megmaradtak az utókornak. A keresztes “vitézek” könyv zsákmánnyal tértek vissza, amit nem ismertek s mint ilyent túl becsültek. E könyvek addig vándoroltak, amig illetékes kezekbe, kutatók, tudást szomjazok kezébe kerültek. A tizenhatodik században, Vazálius embereket kezd boncolni, az egyház tiltakozása ellenére. Hiába a tiltakozásnak, a törvénykezésnek. A kutató a kiváncsi ember, éjjelenként a temetőbe szökik és hullákat boncol. Több száz éves távlatból már roppant nehéz értékel ni azt a küzdelmet, melyet a kutatók az egyházzal lefolytat tak mindaddig, amig kierőszakolták, hogy a kivégzett emberek hulláit felboncolni szabad. — De a fejet nem, mert abban lakozik a lélek. — A tizenhetedik században Harvey felfedezi a vérkeringést. —A tizennyolcadik században már egész az ember anatómiája, bonctanilag megismerik minden szervét, mig a tizenkilencedik században felfedezik a himlőoltást. A reneszánsz kezdetével bár gyorsabb tempóban bátrabban halad a tudomány, de tényleges haladást, csak a 19-ik század mutat fel. 1846 ban Ame rikában felfedezik az érzékte- lenitést. Schemelweiss, a mara- disággal folytatott roppant küzdelmébe beleőrül ugyan, de si került leküzdeni és a minimum ra szállítani a gyermekágyi láz pusztítását. Simpson, felfedezi a cloroformot, mig Pasteur a fertőtlenítést és ezzel az orvos- tudomány szabad fejlődésének útja biztosítva van oly annyira, hogy minden évben gazda godik felfedezésekben. Dr. Rhony közel két órás előadásában a tartalom olyan garmadáját peregtette le, kis papii jegyzeteiből, hogy a legszorgalmasabb jegyezgetés mellett is hézagosnak kell minősítenem az egyébként hosszú tudósítást. A lebilincselő előadást, vetített képes magyarázatokkal fejezte be, melyek primitiv fametszetek és az inkvizíció ke- vésbbé válogatós eszközeinek bemutatása között variáltak. A csapongó emberi fantáziára és a fundamentalizmus tarthatatlanságára világított rá egyik fametszetének bemutatásával, mely az aktust vélte megörökíteni, midőn Isten Ádámnak a bordájából, Éva “anyánkat’’ kifaragta. Dr. Rhony, a hallgatóság derűs mosolygása közepette, csattanós humorral jelentette ki, hogy Vazálius, már évszázadokkal ezelőtt bizonyította be, hogy a férfinek és nőnek oldalbordáit megszámlálva, semmi nyoma nincsen ennek a különös isteni operációnak. Néhány a tárgyhoz szorosan illő kérdés megválaszolása után, a tudományos előadás befejezést nyert. Pika Pál gyülésve- zető munkástársunknak köszönő kézszoritása az előadóval, valamennyiünk elismerését fejezte ki. ........r....r. Chicago Burnside Az IWW Burnside magyar csoportja elég sikeresnek mondható disznótoros vacsorával és tánccal egybekötött mulatságot rendezett jan. 27-én, a 9348 Cottage Grove helyiségben. Már kora este gyülekeztek a Burnside és West Pullman-i mtársak és munkástársnők, akik egy élvezetes estét jöttek eltölteni ezen a mulatságon amibe nem is csalódtak. Mert ennek az estének, erkölcsi, sikere is volt, amihez nagyban hozzájárult Pika mtárs Chicagóból, aki rövid de annál tisztán és érthetően ösmertette az ipari szervezet szükségességét és ezen az estén is örömmel állapítja meg, hogy a munkásosztály rohamosan közeledik a megértéshez, mert ahogy látja ezen az estén is, mint az IWW-nak a család tagjai a legnagyobb megértéssel és szeretettel gyűltek össze ami bizonyítéka annak, hogy a munkásosztály megtalálja az ő helyét. Kéri a mulatságon jelenlevőket, hogy az IWW eszméjét tegyék magukévá és legyenek segítségére egy szebb és boldogabb jövő felépítéséhez, hogy kiépüljön az a nagy és hatalmas munkás család az egész világon amely majd a nyomorúság helyet egy szebb és gyü- löletlen rendszert fog teremteni. Ezután L. Szász Helen elszavalta : Mik vagyunk mink ? cimü verset, majd Mozga Liliké dalolta el: Én vagyok a Fedák Sári szoba lánya cimü dalt, oly hozzáértéssel dacára fiatal, kis lány létére, hogy mindenkit meglepett, utána Bulik munkástársnő szavalta el: A három kis proletár cimü verset hozzáértő tudással, amit a közönség szűnni nem akaró tapssal és elismeréssel jutalmazott. Ezután ifj Gyurica László hegedű száma aratott szép sikert, ami arra vall, hogy a megkezdett művészi utón szépen és sikeresen halad. Erkölcsileg is sikeresnek tudható be a lezajlott mulatság. A konyhán Fülöp, Varjú, Gyurica és Dojcsák munkástársnők elégitették ki a vacsora készítés és kiszolgálással a közönséget, amiért köszönet és elismerést érdemelnek. A rendezést Gyurica mtárs intézte hozzáértő tudással. Az IWW detroiti tagjai kitűnő angol műsorral egybekötött TÁNCMULATSÁGOT rendeznek március 3-án, | az Oakman Hallban, Oak-j man és Woodrow Wilson sarkán. A jövedelem a helyi gépipari munkások szervezési alapjára lesz fordítva. Kezdete este 8 órakor. Belépő jegy ára 25 cent. Ezúton is köszönetét mondunk úgy a résztvevőknek, mint mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak az estély anyagi sikerességéhez is, amelynek egyrésze a Bérmunkáshoz lett beküldve. Tudósitó. BURSIDEON, III., minden csü törtökön gyűlés minden szombaton este 8 órai kezdettel open forum, 9328 Cottage Grove Ave. Burnside és West Pullman magyar munkásait kérjük, hogy látogassák ezen összejöveteleket. ti i - . v ^
