Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-01-06 / 773. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1934 január 6. Szerkesztői üzenetek TERJED A SPANYOL FORRADALOM NEW YORK, N. Y. — Ke­vés hir jut át a tengeren a spanyolországi helyzetről és ami át jut, korántsem fedi a valóságot. A külföldi hírszol­gálatot a kormány beszüntet­te kettő kivételével, melyeken csak oly hírek jutnak át, me­lyeket a kormány cenzúrája jóvá hagy. A kapitalista lapok­ban megjelent tudósítások so­rai között olvasva, azonban megállapíthatjuk, hogy a spa­nyol forradalom egészen más irányba fejlődik, mint a töb­bi országokban lezajlottak. Bár látszólag itt is a kormánygyep­lő megszerzése a főcél, a való­ság ‘azonban egészen más ké­pet nyújtja. A politikusok itt is azt csi­nálják, de a spanyol forrada­lom résztvevői többé nem a po­litikusok, hanem az ipari mun­kásság mindnagyobb mérték­ben fonódik abba bele. A poli­tikusok között is két számot te­vő párt emelkedik ki; az egyik oldalon a fascisták, a reakciós katholikusok és köztársaságiak, a másikon pedig a radikális el­veket vallók, a szocialisták és kommunisták. A jelek szerint az egymással elkeseredett har­cot vivő két munkáspárt egy­ségre lépett és kísérleteznek a gazdasági szervezetek megkö­zelítésére, mely esetben egy általános sztrájkkal biztosíta­ni remélik a forradalmat a ma­guk részére. Ezt persze a politikusok már csak akkor teszik, amikor a gazdasági szervezetek akció­ba vannak a forradalom vív­mányainak biztosítására. Mert ma már ez a helyzet Spanyol- országban. A gazdasági szer­vezetek munkában vannak és egy általános sztrájk szervezé­se folyamatban van. Ha nem igy volna, a politikusok még nem közelednének a mun­kássághoz. Még tovább is ját­szanék kisded játékaikat a munkásság róvására. A spa­nyol gazdasági szervezetek el­a vezetését a kezükbe kapa- térően a németországitól, nin- csennek a politikusok irányítá­sa alatt és igy lehet remény, hogy a kellő időben és helyes módszerrel véget vetnek a politikusok forradalmosdijának, elsöpörve azokat az útból. Ezt látják a spanyol politikus szo­cialisták és kommunisták és ez­ért közelednek a gazdasági szervezetekhez, hogy a készülő­ben levő általános sztrájknak rintsák. Ámde ez aligha fog nekik sikerülni, amint az anar- cho-szindikalista mozgalom egyik körünkbe érkezett tag­ja magyarázta, mert a spanyol gazdasági szervezetek tanultak a múltból és a politikusokat ott szeretik látni ahová valók. Spanyolországban uj fajta forradalom van kialakulóban olyan mint volt Németország­ban, vagy mint jelenleg Gubá­ban. Itt a munkások szervezik és irányítják, akiknek céljuk az Ipari Köztársaság fölál­lítása, a jelenlegi kapitalista rendszer helyett. Amikor a kapitalisták sztrájkolnak HAVANA, CUBA. — Alap­jában igen érdekes sztrájk van készülőben, mely sztrájkban az egyik oldalon a cubai kormány, a másikon pedig a cubai és kül­földi . pénz érdekeltségek van­nak. A sztrájk az adófizetés megtagadásában csúcsosodik ki, az esetben, ha a kormány vissza nem vonja azon intéz­kedéseket, melyekben a pénz­érdekeltségek súlyos támadást látnak üzleti ügyeik intézése ellen. Az adósztrájkban jelen­tős szerepet visz a külföldi tő­ke, mely nehéz mílliárdokkal van képviselve Cubában. Az esetben, ha az adó sztrájk nem segít, újabb forradalmat ígérnek a pénzérdekeltségek. Az adó sztrájkot a következő pénzérdekeltségek fogadták el: a Cuban Chamber of Commer­ce, az American Chamber of Commerce cubai irodája, a Na­tional Economic Corporation és a Havana Clearing House, va­lamint a new yorki Chase and National City Bank, a Royal Bank of Canada és a Bank of Canada, melyeknek fiókjai van­nak Cubában. A fenti pénzérdekeltségek Cuba nemzeti vagyonának 95 százalékát képviselik, melyben az amerikai tőkepénzesek több mint ezer millió dollárral van­nak képviselve ipari vállalatok­ban és ültetvényekben. A kormány intézkedései, me­lyek ellen a pénzérdekeltségek sztrájkba léptek: 1. Az alkalmazott munkások­nak 50 százalékának benszü- lött, 25 százalékának honosí­tott cubai és csak 25 száza­lék lehet külföldi. 2. A Cuban Electric Co. mely 200 millió dolláros amerikai vállalat, köteles az árakat 40 százalékkal leszállítani. Ezzel szemben a vállalat bejelenti, hogy január 1-e után nem szol­gáltat áramot. 3. A spanyol érdekeltségek által birtokolt klinikákon alkal­mazott 500 orvos és ápolónő köteles a National Medical Fe- derationhoz tartozni. 4. A ház bérlőknek 45 napi moratóriumot biztosit a házbér fizetésre, melynek letelte után még 15 nappal meghosszabbít­ható és később még egy hét­tel. 5. Az összes idegenek kötele­sek regisztrálni. 6. Az állami pénztárt felha­talmazza, 3 millió ezüst pesos és 22 millió értékű papír pénz forgalomba hozatalára. Az adósztrájk hatásosságát abban látják a pénzérdekeltsé­gek, hogy tekintetnélkül, hogy mily nagyszámú támogatója van a kormánynak, az képtelen funkcionálni anyagiak hiányán. Kitüntetett kereszt Irta: Zámbory Géza. A világháború nem kímélte meg a Hargita mélyén rejtő­ző Bürkösváralját sem, hon­nan Tóth Istvánt ötödmagával 1915-ben elsodort a 306. gya­logezredbe, majd egy menet­századdal a harctérre. Egyide- ig rendszeresen érkeztek a ró­zsaszínű tábori lapok a fiuktól, azonban a Toporutz-Rarance-i harcok idején megcsappant az egyébként is gyenge postai forgalom a faluban. Ekkor már az újságok is közölték a 306- osok hires szuronyrohamát, melynél a “Piszkáld ki” nótával ajkukon verték ki a muszkát állásaikból s ezért a bürkösvá- raljaiak aggódva várták a pos­tát. Érkezett is egy-két pecsé­tes levél, de jó hirt egyik se tartalmazott. Elesett Kocsis Áron, Varga Zakariás, Cser- novitzból sebesülten irt Homo- ródi Berci és Nagy József, csak éppen Tóth Istvánról nem jött semmi értesítés. Pedig özvegy édesanyja nehezen várta egyet­len fiáról a hirt. Mindennap iz­gatottan leste a postát s ha az háza táját elkerülte, hálát adott mert még továbbra is remény­kedhetett. Már három hete hiába várt hirt özvegy Tóth Istvánná, mi­kor végre egy esős délután be­kopogott hozzá a levélhordó. Rögtön megismerte fia ákom- bákomjait s anyai szive majd ki ugrott helyéről örömében, mikor olvasta, hogy egészséges és a legutóbbi véres harcokban annyira kitüntette magát, hogy egyszerre tizedessé léptették elő és kisezüst vitézségi ér­met is kapott. Ez a hir fordu­latot jelentett eddigi aggódás­sal telt, egyszerű életében. Mintha kicserélték volna az öreg asszonyt. Vígan járt-kelt a faluban, mert most már biz­tosra vette, hogy haza kerül fia a világégésből, mert naiv hite szerint egy tizedest nehe­zebb eltalálni, mint egy közle­gényt s a Pista már tizedes. Meg is irta ezt azonnal a fiá­nak, aki bizonyára megmoso­lyogta künn a vérzivatarban anyja boldog reménykedését. A bukovinai fronton elcsitul­tak a nehéz harcok s ismét szorgalmasan érkeztek a rózsa­színű lapok özv. Tóthné címé­re, mikor egyszerre csak meg­szakadt a levelezés közöttük. Már egy hónapja nem hozott semmi hirt a posta fiáról, de most nem aggódott özv. Tóth Istvánná, mert már tizedes volt a fia. Bizonyára sok dolga van a parancsirással, hiszen irta is legutóbb, hogy 15 ember fe­lett rendelkezik. Nagy munka lehet annyi katonát rendbe tar­tani, gondolta az ő egyszerű eszével. Most már nem is félt a postástól, sőt eléje ment és mekérdezte, hogy nem hozott e neki valamit. De mindig nemleges volt a válasz. Egy- szercsak úgy junius vége felé levelet hozott címére a posta. Nagy fekete pecsétes levelet, melyben tudatták vele, hogy fia, mint járőrparancsnok el­esett s mellékelték hozzá ki­tüntetéseit is, de nemcsak a kisezüstöt, hanem a nagyezüst vitézségi érmet is, melyet ha­J—S. Pennsylvania. — A munkásmozgalomban a legsú­lyosabb vád az osztályát eláru­ló munkást érheti. Ezért ala­posan átvizsgálni kell az ügyet mielőtt azt valakivel szemben alkalmazzuk. Bár ennyire még önök nem mennek, de az előítéletet már most előlegezik munkatársuk­nak, aki a timber boss-ságot elfogadta. Meg értjük önöket is. Hiszen nagyobb százalékig ezek a kis hajcsárok végzik a legmunkásellenesebb dolgokat a munkatelepeken volt mun­kástársaikkal szemben. Mégis vannak kivételek. És mi hisszük, hogy a jelen eset is azok közzé fog tartozni. A kö­zel jövő már megfogja mutat­ni, hogy a dolgozóknak csak előnyükre vált az állásban jó­zanul gondolkozó embert lát­ni. Az esetet inkább annak lát­juk, hogy a társaság bizalmat­lanságot óhajt kelteni az évek óta munkástársai által megbe­csült munkással szemben. Ezt önöknek a helyszínén hama­rább kell észrevenni és ebből a nézőpontból kell az esetet kezelni. , Ha a jobb gazdasági körül­mény megváltoztatná az ille­tő munkásmozgalmi gondolko- 'ását, mi leszünk az elsők, akik ezt nyilvánosságra hozzuk, L. F. New York. — Sajnál­juk, hogy So. Bendben nem lehetet a gyűlést megtartani. Különben Sz. mtárs már a ne­gyedik 25-ös csomagu naptárt rendelte, az előbbieket mind elszámolva. G. H. Philadelphia. — Csak az egy éves, azaz a kettő dollá­rokat lefizetőknek lehet a nap­tárt INGYEN adni. A nyugtá­zás rovatunk mutatja, hogy ezen a téren szépen folyik a munka. Még 2—3 hetes ilyen agitáció mellett jelenteni tud­juk, hogy az 1934-es nap­tárunkat az utolsó példányig elhelyeztük. lálos kimenetelű járőrszolgála­tával érdemelt ki. özv. Tóth Istvánná feltete öreg szemére a pápaszemet, hogy hátha rosz- •szul olvasta a levelet. De an­nak tartalma igy sem válto­zott meg, az érmek pedig csak megerősítették a hir valódisá­gát. Valahogy annyira beleélte magát a szegény özvegy, hogy fia nem halt meg, hogy még a plébánoshoz is elvitte a le­velet. Ez tapintatosan közölte vele a szomorú hirt és vigasz­talta, hogy ne siránkozzék, mert úgy halt meg, mint egy hős, ezt igazolja a holta után adományozott kitüntetés is, s nyugodjék bele az Isten akara­tába, mert a székely hazáért esett el a fia. Özv. Tóth Ist­vánná eltette a visszaadott le­velet és a két kitüntetést a kebelébe, de hitetlenül rázta a fejét, mert még mindig remény­kedett : — Nem lehet az, hogy meg­halt volna, Főtisztelendő ur, mert megérezte volna ezt az én anyai szivem — mondta. Nem is tudta őt senki meg-

Next

/
Thumbnails
Contents