Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-02-03 / 777. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1934 február 3. BÉRMUNKA S (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W._________ Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ......................$2 00 One Year .......................$2.00 Félévre ........................... l.«,0 Six Months .................. 1.00 Egyes szám ára ........... 5e Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .............. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S, Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Hol van a munkásosztály ereje? “Portugáliában kommunista zavargás volt a múlt héten és kiderült, hogy a radikálisok puccsra készültek. Húsz személy letartóztatásával a kormány a felkelésre irányuló törekvéseket elnyomta.” A polgári lapokból olvassuk a fent idézett sorokat és mo­soly vonulna végig az arcunkon, ha nem látnánk e mellett a pár sor mellett azoknak a százaknak és ezreknek a vérbe füröszté- sét, akik az ilyen alkalmakkor áldoztai a hatalom brutalitásának. Ennek tudtában ökölbe szorul a kezünk, hogy leüssünk első sorban azokra a hamis prófétákra, akik még ma is elhitetni akarják a nincstelen munkások tömegével, hogy a politikai ha­talmat le lehet foglalni és meglehet tartani akkor is ha a mun­kások nem rendelkeznek a termelési eszközök lefoglalását lehe­tővé tevő erős szervezettel. Az IWW tanítása, amely a történelem sok vérbe fulladt munkás zendülésekből vette alapját úgy lapjaiban, mint irodal­maiban több mint egy negyed század óta hirdeti, hogy a mun­kásosztálynak, hogy helyzetén változtasson gazdasági szerveze­tét kell kiépíteni, oly formán, hogy az ipartelep valamennyi al­kalmazottja, bármilyen szerszámmal dolgozik az egy szervezet tagja legyen és valamennyi ipar EGY NAGY SZERVEZETET alkosson. Mert csak az ily módon felépített szervezett képes ar­ra, hogy az “egy mindért, mind egyért” testvérsegités elvét a gyakorlatban is megvalósíthassa. A fenti néhány sorban is beigazolását látjuk az IWW taní­tásának, hogy a munkásoknak maguknak kell a felszabadulási harcukat megvívni nem pedig azt olyanokra bízni, akiknek csak annyi függőségük van a munkásosztályhoz, hogy azokkal tar­tatják el magukat. A több milliós lakosú Portugáliában, amelynek túlnyomó többségét a nincstelen proletárok képezik, HÚSZ személy letar­tóztatása elégséges volt arra, hogy egy nemzet lázadását a fenn­álló rendszerrel szemben elnyomják. Kell-e ennél tisztább bizonyíték a politikai alakulatok te­hetetlenségére. Bizonyithatja-e ennél jobban bárki is az IWW tanítását, hogy a politikai mozgalmak a munkásosztály szem­pontjából egyenesen károsak. A politikai alakulat a szerkezetében rossz. Mert csak akkor vannak sikerei, ha rendelkezik olyan szónokokkal, akik eltudják hitetni a politikusok másik táborában levőkkel, hogy a társadal­mi bajokon nem azok, de ők fognak változtatni. Ereje tehát nem a taglétszámában, de kizárólag magyarázói sikerében van. Ez a körülmény azután a magyarázókat abba a kivételes helyzetbe jpttatja, hogy a párt csk ott vn, ahol ők vannak. Ha holnap irányt változtatnak a tegnap még erős párt alakulat holnapra teljesen összeomlott a politikai életben nullává vált. Ezt ismerte fel az IWW, amikor egy tisztán gazdasági szer­vezetben való tömörülésre szólította fel a világ munkásságát, olyan organizatióba, amelyet maguk és kizárólag bérmunkások irányítanak a munkásosztály érdekeinek figyelembe vételével. Ezt a tanítást kell, hogy magukévá tegyék a világ összes bérmunkásai, akik élő szemlélői a lefolyt esztendők eseményei­nek, amelyekben szikla szilárdaknak hitt politikai alakulatok kártya várként hullottak széjjel úgy, mint Németországban is a szocialista munkásmozgalom legkisebb maradványát is kiir­tatta egy tegnap még ismeretlen, de a tömeg érzelmeire jobban hatni tudó szónok. Ezt bizonyítja a portugáliai eset is, ahol húsz személy le­tartóztatásával egy forradalmi mozgalmat ellehetet nyomni, hogy annak a tömegekkel nem volt meg a kellő kapcsolata, mint ahogyan a politikai pártoknak nem is lehet. A munkásosztály egyedüli ereje gazdasági szervezete kié­pítésével érvényesíthető, úgy amint azt az IWW tanítja. Nem állítjuk, hogy az Egy Nagy Szervezet forradalmi megmozdulá­sait, a munkásoknak a termelt javakból nagyobb részesedési kö­vetelését a tőkésosztály ölhetett kezekkel várja vagy nézi, de a gazdasági szervezet összetétele, felépítése biztosíték arra, hogy ezt a mozgalmat, ezeket a törekvéseket személyek elzárá­sával nem nem lehet megsemmisíteni, mert ebben a mozgalom ban minden egyes tag a teljes cselekvésre a maga és munkás­társai érdekében van nevelve. A munkás osztály tagjainak nem lehet más feladata, mint BE az ipari alapon felépített Egy Nagy, Szervezetbe. SZILÁNKOK NAGY SZÁMOK. Félmillió, egy millió, tiz, száz, ezer millió dollár — pár év előtt ilyen számokban ter­vezték Amerika népszerű ko­mikusai vagyongyűjtésüket s mert vicc keretében csiklando- zóan szolgálták ezt fel, a kö­zönség jót mulatott rajta. Az ország politikusai az el­nökkel élükön Amos és Andy millióit bliktrivé alacsonyát ja bil­liókkal dobálóznak. Egy billió ide, két billió oda, tiz billió amoda s a bűvész játékban gyö­nyörködő közönség korgó gyo mórral lesi, mi fog a kalap alól kibújni. Ha ezt a komédiát a komolyság látszat mellőzé­sével csinálnák, no meg ha a korgó gyomor akkordja, meg a holnap rettenetes bizonyta­lansága nem volna annyira köz­vetlen —r hahotázva nevet­nénk. . A szegény koldus ember, ki pennákért könyörög; a mun­kás, ki munkátlanul csatangol az utcán, mit érdeklik őket a milliók, vagy billiók. A munka- alkalom, az amelyet ők keresnek. Az IWW ott áll, tárt karokkal fogad minden bérmunkást, hogy szervezettség erejével ki- kényszeritse ezt a munkaalkal­mat s hogy a milliós és billiós vicceken jóizüt nevethessen. ARANY ÉS EZÜST. Nemrégiben olvastam egy mesét erről. Azok kedvéért, kik ezt nem olvasták, itt adom röviden: Hülyeország kormánya és vezető elemei közt 3ok volt a tolvaj. Lopták az ország ara­nyát. Az ország sorsát szivén viselő néhányak elhatározták az arany bevonását a közforga­lomból. Be a kincstárba mivel a kincstár az ország fővárosá­ban volt, a politikusok s mások onnan is lopkodták olyannyira, hogy már pénzegységük ve­szélyben volt. A fentebb emlí­tett néhányak ennek láttára egy igen nehezen megközelít­hető szigetre szállították az összes aranyat s körülvették fegyveres őrökkel. Miután igy biztonságban volt az ország aranyalapja, papír és aprópénz forgalmuk hosszú évekig za­vartalan volt. Évek múltán egyszer az említett néhányak kirándultak megtekinteni a bá­jos, csillogó aranyat. Meglepe­tésükre, siri csend uralkodott az eldugott sziget környékén. A fegyveres őrségnek, az arany­nak se hire, se hamva. Kétség- beesetten, megrökönyödve áll­ták körül az aranyalaptól meg­fosztott vasszekrényeket és hü­lyeország atyamesterei gon­dolkodóba estek. Ennek a huszadik századbeli civilizált országnak nagyon sok lakója gondolkozhatna velük az arany és ezüstalapról hallott és olvasott mesék után. NINCS LAKÁS. A közelmúltban négy embert találtak az utcán csontig fagy­va a világ leggazdagabb váro­sában, hol felül kétszázezer üres lakás van. S—n. A Z AKCIÓ BIZOTTSÁG . TAGJAIHOZ. Kérjük mindazokat, akik az akció bizottság tagjainak je­lentkeztek, hogy a saját ma­guk által megállapított 10 dol­láros évi támogatást a Bér­munkásnak az elmúlt esztendő­re fizessék be. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató oSzály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekben! összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegitik, hogy bérhar­cok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrend­szerrel I” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Thumbnails
Contents