Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)
1934-06-16 / 796. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1934 junius 16. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. ■ —— ' I-----Előfizetési árak: Subscription Kates: Egy évre ......................$2 10 One Year 1(2.00 Félévre ................... l.iO Six Months ................ 1-00 Egyes szám ára ........ 5c Single Copy 6c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S, Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending _____________________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A rokon lelkek (Vi) Az angol fekete inges brigantok hivatalos lapja a következő kijelentést tette. “A fascizmus és a katholicizmus közös elven alapszik. Mindkettő ellene van a demokrácia eszméjének. Éhez nagyon szépen hozzá vehette volna a kommunista pártot is, mert az éppen úgy ellene van a demokrácia eszmejenek, mint a katholikus papság, vagy a fascizmus bngandjai. Amint a fascista párthivő, vagy a katholikus papság hűséges csatlósai, úgy a kommunisták is zárt párt diktatúrát akarnak. A végcél más igaz, de az eszköz egyformán piszkos, véres elnyomatás, melyre a modern civilizációban nincs szükség. Mivél szervezett egységgel, mely szerint a termelést és szétosztást a munkások ellenőrzik, nincs szükség fegyveres elnyomatásra. Ahol a kritikát nem bírják ki, ahol csak megrendelt véleményt szabad hangoztatni, ahol a logikus észt a mindenben engedelmeskedő porosz katonai szellem kell, hogy helyettesítse, ott nem lehet igazság. Ott félnek a kritika megvilágító sugarától. Ott nem szabad gondolkodni, csak engedelmeskedni. Ahol nem gondolkoznak, ottan nem minden esetben ésszerűen cselekednek, amely rendszer fegyveres terrorral, elnyomatással, szólás és sajtó szabadság megvonásával tartja fen magát ott a tévedésekre nem lehet rámutatni, azokat nem lehet jóvá tenni. Ott nem fejlődik ki az igazi kolectivizmus, közös tervezés, termelés és szétosztási rendszer. A fascizmus megerősödésében nagy szerepet játszik a kommunista párt az ő zártkörű párt diktatúra elméletével, mely szerint kritika nélküli párt fegyelem és engedelmesség, a felsőbb parancsra való várás, azok vak végrehajtásának propagálása azonos, a fascizmus ilyen irányú vasfegyelem és véres terror tanításával, rendszerével, csak a komendérozó vezérekben külömbözik. Azt tudjuk, ha egyhangúlag hirdetjük és elfogadjuk a párt vagy más kis. csoport, legtöbb esetben egy zártkörű klik diktatúrájának az elméletét, csak az a kérdés marad fen, hogy melyik ilyen zárt párt diktatúráját fogadjuk el. Amint a németországi helyzet bizonyítja, 15 évi állandó propagálás után, a német munkásság elfogadta a diktatúra elméletének szükségét, melyben legjobb tanító mester volt a németországi kommunista párt, igy minden ellenállás nélkül meghajolt a diktatúra előtt, mivel a fascista klik jött először, igy azt fogadta el. Az ilyen zártkörű pártdiktaturának az elmélete, úgy a fas- cistáknál mint a kommunistáknál arra van építve, hogy a munkásság olyan buta, hogy ostorral kell a jó irányba hajtani. Ezt a téves teóriát oly gyakran hangoztatják, hogy nem csak maguk hiszik el, hanem a munkásság millióival is sikerül nekik elhitetni, igy a munkásságot nem csak a jó irányban, de éppen úgy a rossz irányban is könnyen hajtják ostorral, kancsukával. A zárt pártdiktatura csak olyan országokban sikerült, vagy sikerülhet, ahol évtizedes tradíciók, vagy tanítás, nevelés hatása alatt, a tömegekben nincs önbizalom, melyet minden olyan tanítás, még ha a kommunistáktól jön is, mely a vezér imádást, azoknak való engedelmességet tanít, nagyon elősegít. Ha a munkásság beismeri, hogy olyan buta, hogy professzionális diktátoroknak, vezéreknek kell az ügyét elintézni, mert mint osztály erre nem képes, ha azt beismeri, hogy képtelen az iparok igazgatására, ipari demokráciára, és egy állami gépezetbe tömörített vezérek diktatúrájára van szüksége, akkor azt is elismerik, hogy a fascistáknak is joguk van ilyen elnyomó álfami gépezet fölállítására. Az IWW elmélet szerint, a mai civilizált rendszerben, nem szükséges az ellenvéleményt elnyomni, mivel mi bízunk a munkásság józan eszében, ha szervezeti erejénél fogva, képes lesz a termelést és szétosztást megszerezni, akkor képes is azt üzemben tartani és megvédeni, minden kritikával szemben, de ugyan akkor, mivel a munkásság nagyobb részét bevonja az iparok igazgatásába, igy szívesen veszi azoktól az esetleges kritikát, sőt megrovást, ellenőrzést, sőt még arra ösztönzi őket mert csak is úgy fejlődhet ki az igazi kolectivizmuson alakuló rendszer. Mi bizzunk a munkásságban. Ma arra neveljük, hogy önönmagában, osztályában legyen bizalma nem vezérekben, diktátorokban. Még a mai rendszer keretein belül neveljük, gyakoroljuk őket az ipari demokrácia rendszerében, az adminisztrációs munkák végzésében, melyet egy ember sem tarthat évekik, hanem helyet kell adni másoknak annak a begyakorlásában. Igaz, a munkásságnak legnagyobb része még olyan mint a gyermek, aki fölött nádvesszővel állnak és megmondják neki mit és hogyan csináljon, olyan mint a gyermek mely tanul járni, várja, hogy egy nevelő nyújtsa neki a kezét, melybe bele kapaszkodhasson. De mi az ipari demokráciának a hívei, már nem gyermek cipőkben járunk, nem akarjuk, hogy a munkásmozgalom is ilyen gyermekes bizalmatlanságban, a saját erejében, tehetségében való kételkedésben maradjon, hanem az önbizalmat megszerezve a saját lábán, anélkül, hogy nádvesszővel, vagy fegyverrel kelljen erre-arra kényszeríteni, a saját belátása szerint, bírálja meg a dolgot és cselekedjen. Tanuljon meg járni és cselekedni a saját esze után. Legyen önbizalommal önön maga és osztálya akciója iránt. A munkásságtól függ, hogy mit akar, mi még akkor is a saját erejében, szervezettségében való bizalmat tanítunk, propagálunk, ha még ma nem sokan értik azt meg, még ha ma sokkal kapósabb is a vezérek imádása, azokban való vak hit, mert tudjuk, hogy a munkásság csak akkor lesz szabad, ha önön magát felszabadítja, megszünteti az osztályokat, megszervezi az ipari demokráciát. Ezt a felismerést viszi az IWW a munkások közzé és mint lapunk más helyén jelentjük, munkánknak eredményei vannak. Az IWW tagsága az Egy Nagy Szervezeten keresztül szaporodik és máris beleszólásai vannak a termelés mikénti végzésébe. A BÉKE BIZTOSÍTÁSÁRA CHICAGO, ILL. — A munkásság harcias magatartása a minneapolisi és toledoi sztrájkokban, az illinoisi milicia tisztjeit előkészületre készteti. A napokban a városi hivatalnokok, a milicia tisztjei és a “munkásvezérek” részére kiállítást rendeztek az öldöklő és fojtó eszközökről, melyeket a helyi sztrájkok és hasonló alkalmakra készítenek elő. Ezen összejövetelnek a főszónoka, Alfred de Roulet a National Guard 33-ik divíziójának alezredese volt. Az előadásban egymás után mutatta be a hallgatóságnak a régi és uj gázbombákat és magyarázta azoknak ahtásosságát. A bombák közül némelyek füst felleget alkotnak felrobbanásuk esetén, másokat fegyverből kell kilőni és 250 yardnyira is hatásos. Bemutatta az újfajta gázvédő maszkokat, melyeket könnyebb viselni, mint a base ball arc védőt. George Marshal ezredes aztán elmagyarázta az uj és hatásos készülékeket, melyek nagyon alkalmasak a helyi zendülések elnyomására. Mindezeknek a használati utasítása egy | 23 oldalas könyvbe van foglalva. Horner kormányzó azon óhajának adott kifejezést, ha minden polgár ismerné a nemzetőrség hatásos előkészületeit a “béke fentartására.” A polgármester és rendőrkapitány természetesen helyeslik a tervezetett. Jelen volt ezen előadáson Victor Olander az Illinois Federation of Labor titkár-pénztárosa és Oscar Nelson alderman, aki egy személyben a Chicago Federation of Labor alelnöke is és örömüknek adtak kifejezést, hogy az államnak ily kitünően elkészített eszközei vannak a “béke biztosítására.” És e két utolsó ur a chicagói szak- szervezetekbe tömörült munkásság fővezére. Vájjon harc esetén, mit várhat ezektől a munkásság? FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA Jun. 3-tól — 9-ig. MBSz. E. Pittsburgh__ 64.13 Cleveland W. S. csoport hozájárulása a kér. ért. 10.00 ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s a: élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató oszáty áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földel, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segitenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “TLztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrendszerrel r A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.