Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)
1934-06-09 / 795. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1934 junius 9. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE 1. W. W.________ Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ......................$2 ‘)0 One Year ...................... $2.00 Félévre ........................... l.iO Six Months ................... 1.00 Egyes szám ára ........ 5e Single Copy ................. 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A Bérmunkás kampánya A junius 16-ával végződő hét szombatjával zárul a Bérmunkás kedvezményes előfizetési kampánya. Nemcsak egy-egy értékes könyvet kapnak azok, akik az egyéves előfizetésüket most beküldik, de a kerületi értekezletek hozzájárulásával régi tartozásuk alól is fellesznek mentve azok az olvasók, akik a négyesztendős munkanélküliségük miatt elmaradtak az előfizetési összegek idejében való beküldésétől. Csak a Bérmunkás adhatja meg ezt a kedvezményt az olvasóinak, mert a mi lapunk nem nyerészkedésre, nem haszonra épített vállalkozás. A Bérmunkás az Egy Nagy Szervezet eszméjét van hivatva a magyar munkások százezreivel megismertetni. Ebben a munkájában a magyarajku ipari unionisták, a Bérmunkás olvasók nemcsak a kettő dollár előfizetési dijakkal segítik, de felülfizetések és más módozatokkal is állandóan járulnak a lap megjelentetési költségeihez. Ez tette lehetővé, hogy a nagy munkanélküliség idejében, amikor állandóan százak voltak abban a helyzetben, hogy a Bérmunkásért járó egy vagy két dollárokat képtelenek voltak elküldeni, a Bérmunkás pontosan megjelenhetet és hétről-hétre elvitte a bátorító szót az elcsüggedt munkások otthonába. A kevés dolgozókon volt a nagyobb anyagi teher a Bérmunkás megjelentetésében és mint meggyőződött ipari unionisták ezt vállalták is. Ezért teheti a Bérmunkás meg azt a kedvezményt az előfizetésével elmaradt és az eladósodását még kinem hevert olvasóinak, hogy azok, akik a kampány alatt amely május elsejétől, junius I6-ig folyik, beküldenek kettő dollárt, azoknak az adóságuk teljesen el lesz törölve és mint uj előfizetők lesznek elkönyvelve. Ezek az olvasók is megkapják az általuk kiválasztott könyv ajándékot. Megtettük ezt a kedvező ajánlatott annak dacára is, hogy nem múlik el hét, hogy az elmaradt lőfiztőink egyik-másika teljes hátraléka rendezésével mondana köszönetét, hogy módjában volt neki a Bérmunkást, amelyhez annyira hozzá nőt, munkanélküliségében is kapni és olvasni. “Az első pedám ez — Írják ezek az olvasók — és abból sietek én is mint azt régen tehettem, a Bérmunkás előállítási költségéhez hozzájárulni.” “Inkább más tartozásomat halasztóm még el — olvassuk egy másik levélből — de a Bérmunkás-sal szembeni kötelezettségemnek sietek eleget tenni.” Tudjuk, hogy a nagycsaládos, kevés keresettel rendelkező olvasóink egyrésze még hosszú idő után jutna abba a helyzetbe, hogy tartozását rendezhetné, ezért ezen a helyen is felszólítjuk az ilyen olvasóinkat, hogy junius 16-ig küldjék be előfizetésük két dolláros összegüket, hogy tartozásukat eltörölhessük. Támadjuk a munkás agyakat Ezeknek a munkásoknak a szervezkedés cserben hagyása mutatja, hogy milyen hatalmas munka van még az IWW előtt, nemcsak a tőkésosztállyal megvívandó harcában, de magával a doglozókkal is, akiknek az agyuk telítve van hamis tanokkal, amelyektől képtelenek a maguk érdekében tisztán látni, mint a fenti eset is bizonyítja, mégkevésbbé önmagukért cselekedni. Nem menti ezeknek a munkásoknak a cselekedetét az a körülmény sem, ha valószínű a gyáros beszédet intézett hozzájuk, hogy mondjanak le a szervezkedésről és vissza állítja a fizetésüket, mert hiszen éppen abban a helyzetben történt a bérlevágás, amikor szó sem volt a szervezkedésről és csak annak köszönhetik a levágott fizetés visszaszerzését, hogy szervezkedni akartak. Csak egy kevesett is gondolkozni tudóknak kell, hogy meglássák azt, hogy a szervezkedés, amelyet az IWW tanit, az egyedüli védelmi es harci eszköze a munkásoknak. Az ezt a körülményt megnemértő munkás agyakat kell megtámadnunk. Lapjaink és irodalmunk százait kell hozzájuk eljuttatnunk a röplapok és élőszóval történő felvilágosítás mellett. Hogy megmozduljon az az agy a helyes gondolkozásra, hogy az általa diktált cselekedetek már egyszer önmagáért, családjáért és ne a munkást kisemmiző rendszer fentartásáért történjen. Az osztályszolidaritás hiánya (Folyt. 1-ső oldalról.) általános sztrják reprezentál — és amely a munkásság kezében van, csak nem tud vele élni, — felmérhetetlen erkölcsi előnyt jelentett volna a munkásmozgalomra. Az osztályszolidaritás felismerése hiányzik a to- ledoi munkásságnál és ennek hiányán nem látják, hogy az Electric Auto-Litle munkásainak sérelme az ő sérelmük is. Azt hiszik, hogy az árulási dij, melyet az ő szükkörü tagságuk kapott minden, és ezzel részükről el van intézve az általános sztrájk ügye. ' A szakszervezetekben tömörült munkáságnak az IWW által tanított foradalmi tanítást kell felismerni, mielőtt harcaikat sikeresen vívhatják meg. Az IWW tanítása alapján meg kell szűnni a ma már tarthatatlan állapotnak, melyeket a szakszervezetek ápolnak, hogy bérharcok esetén egyik csoport a másik harcát veri le. Fel kell ismerni azt a magasztos tanítását az IWW-nak, hogy az “egyen esett sérelem, az összesség sérelmét jelenti.” De milőtt ez bekövetkezik, meg kell szűnni a szakmai határvonalaknak a munkások között és az egy iparban dolgozó minden munkás egy ipari szervezetbe kell tartozzon és a külömbözö ipari szervezetek az Egy Nagj Szervezetbe forrjanak eggyé. I Az ipari munkásságnak — ha harcaikat sikeresen akarják vívni — ezt a tanítást kell mindenfelé hirdetni, melyet bár a hivatásos munkás vezérek nem szívesen látnak és igy azok nélkül, sőt azok ellenére. Minden esetre szemelőtt kell tartani, hogy a harc már nem a “tisztességes napibért, tisztességes. napi munkáért” jelszóval folyik, hanem az IWW e forradalmi jelszót irta a zászlóra: “Le a bérrendszerrel!” “A munkásosztály történelmi hivatása — mondja az IWW elvinyilatkozata, '— hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget, 'nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a tei- melést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi keretein belül.” XX. Washington mindent megmozgatott, hogy a munkások a Labor Advisory Board utján 4ntézzék el követe.Vísükpt jés ezen az utón sikerült ismét leszerelni őket.. Hétfőn, vissza mentek a munkába és megkezdődik a várás ügyük elintézésére, majd a kiábrándulás, hogy eladták, elárulták őket. ELVINYILATKOZAT Clevelandon történt a napokban, hogy egyik munkatelep munkásainak órabérét levágták. Az esemény természetében rejlik, hogy a munkások nagyobb részének nem tetszett a gyártulajdonos cselekedete. A munkások úgy érezték, hogy jogtalan és indokolatlan volt a bérek levágása és azt megtorlandó lehetőséggel, a szervezkedés szükségességéről tanácskoztak egymás- között. Gyűlést is hívtak össze, amelyre az IWW egyik szervezőjét is meghívták. A tanácskozás eredményeként a szervezkedés szükségességét mondták ki és a munka beszüntetését, ha a megcsonkított fizetést vissza nem kapják. A gyárvezetősége is tudomást szerzett a munkások szervezkedési hajlamáról, sztrájk készségéről és a levágott fizetéseket vissza állította. Mit tettek erre a munkások? Vissza léptek attól az elhatározásuktól, hogy szervezkedni fognak. Ezeknek a munkásoknak az agyuk csak a polgári rendszer útmutatása és tanítása szerint működik. Ezek a munkások nem látták meg azt, hogy a puszta hírére annak, hogy ők szervezkedni fognak, hogy érdekeiket közös erővel fogják védelmezni, a gyártulajdonos azonnal vissza állította régi fizetésüket. Ezek a munkások nem gondolkoznak azon, hogy ha a szervezkedés hire már ilyen engedékennyé tette a munkaadót, milyen erőt képviselnek ők akkor, ha a gyárban dolgozók valamennyié tagja az Egy Nagy Szervezetnek, amely egynek a sérelmét valameny- nyi munkás sérelmének tekinti és annak megvédésében harcot is tud vívni. A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földei, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások -gyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napi bért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrendszerrel I” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belük
