Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-05-19 / 792. szám

4 4 oldal BÉRMUNKÁS 1934 május 19. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W.________ Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .............................10 One Year ...................... $2.00 Félévre ........................... l.iO Six Months ................... 1.00 Egyes szám ára ........... 5c Single Copy ................. 6c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Újabb remény sugár Sant Quentin, California fegyházának egyik cellájában ti­zennyolcadik esztendeje reménykedik Tom Mooney, hogy ár­tatlansága napfényre kerül, hogy kinyílik előtte az a börtön aj­tó, amelyet az elfogultság, California ismert maradi szelleme tart tizennyolc esztendeje becsukva. Hiába bizonyította a védelem a helyszínen felvett fényké­pek és szavahihető tanuk utján, hogy Tom Mooney a vádszinhe- lyétől távol, nem követhette el a vád cselekményét, California tőkés osztályának példát kellett mutatni a munkás mozgalom kifejlődésének az elnyomására. Hiába emelte fel szavát az Egyesült Államok területén, sőt azokon túl is sok ezer munkás éppúgy, mint progresszív és sza­badgondolkodó egyéniség, California törvényhozása és kormány­zójának nincs bátorsága, hogy a nagytőkével szemben az igaz­ság oldalára álljanak és az ártatlanul börtönben tartott Tom Mooney előtt kinyissák a vasrácsos cella ajtaját. Nemrég közöltük a Bérmunkásban Tom Mooney felhívását Amerika munkásaihoz, amelyben anyagi támogatásukat kérte, ahoz, hogy a védelem a tizennyolc esztendő óta elfogult Califor­nia állam kezéből az ügyet kivegye és egy utolsó kísérletet te­gyen Tom Mooney kiszabadítására az Egyesült Államok legfel­sőbb törvényszékéhez. Ez a lépés, mint azt a Tom Mooney védelmi bizottság most jelenti megtörtént. Egy uj reménysugár szökik be Tom Mooney börtön cellájába, hogy az ártatlanságát bizonyító nyilatkozatok ezrei elfogulatlan szemek elé kerülnek a legfelső bíróság előtt, akiknek egzisztenciájuk, nem a gazdag gyümölcs termelők jóin­dulatától függ, akik ezeknek a bizonyítékoknak a nyomán, nem fognak habozni kinyilatkoztatni, hogy California elfogultsága a Tom Mooney ügyben, szégyene marad ennek a demokráciával vádolt Amerikának. Az öntudatos munkások tízezrei, akik vérző szívvel látták a tizennyolc esztendő óta ártatlanul börtönben sínylődő Tom Mooney munkástársunk szenvedését, most bizva-biznak Tom Mooney szabadon bocsátásának a közeli idejében. Nincs szükség itt lázitásra A munkás lapokat szeretik azzal vádolni, hogy lázitás csak a céljuk az egyébként békésen gondolkodó munkások között. A valóság pedig az, hogy a munkáslapok és azok között elsősor­ban az IWW lapjai, az események tiszta történését viszik a mun­kások elé felszólítva őket, hogy ők maguk gondolkodjanak fe­lette és vonják le azokból a tanulságokat a maguk részére. Igaz, hogy ez a mai rendszer szabályaival mérve valóban lázitást jelent, mert hiszen a tőkés osztálynak nemcsak, hogy nincsen szüksége arra, hogy a munkások gondolkodjanak, hogy a saját szemükkel lássák meg az eseményeket, hogy azokból hely­zetükre következményeket vonjanak le, hanem éppen az ellen­kezőjére a polgári lapok és magazinok ezreit tartják fenn az is­kolák és egyébb butitó eszközeik mellett. így nyomatékosabban kell a munkások figyelmét felhívnunk arra a vizsgálatra, amelyet bár csak most kíván a washingtoni kormány lefolytatni és máris olyan dolgok kerültek napfényre, amelyeket érdemes tudni a munkások széles rétegeiben. Külö­nösen abban az osztályban, ahol még röviddel ezelőt végelát­hatatlan sorok, napokig vártak egy darab kenyérre, egy leves­nek csúfolt barna lötyre. A washingtoni vizsgálat éppen abból az alapból akar elin­dulni, hogy már a vizsgálat előtt közel 300 olyan tétel fekszik előttük, amelyben egyes gyárak főbb tisztviselői, akik a terme­lésben aktivan soha részt nem vettek a vállalattól az 1929-es év­ben is, amikor a depresszió a legnehezebben sulytotta Amerika több mint húsz millió munkását, ezek a főtisztviselők egyenként több mint százezer dolláros évi fizetéseket húztak. Több nagy vállalat, köztük az autó munkásokat a legjob­ban kizsákmányoló General Motors egyenesen megtagadta az ily irányú kimutatás kiadását, tudva azt, hogy az a munkásai kezébe is eljuthat. A munkásokat, a kis kócosokat úgyszólván kényszerítik a kormány háta mögé állani, ezeknél hazafisági kérdéssé teszik a teher viselését, amikor a nagyfejüek a tömegek nyomora fe­lett is Iakmároznak, dőzsölnek a termelt javakban. Munkások, nyissátok ki a szemeteket és lássátok meg, hogy ez a rendszer a csirájában korrupt, amelyet nem megjavítani kell, hanem helyébe az igazi demokrácián felépülőt és működőt kell állítani. Ez a munka az IWW-ra vár. Ezért csatlakozz az lWW-hoz, hogy mielőbb ezt a feladatot elvégezhessük. A California! munkáltatók akcióban az agitátorok ellen OAKLAND, CALIF. — A California! munkáltatók az egész államra kiterjedő “sztrájk ellenes” bizottság szervezésén dolgoznak, melynek hivatása az agitátorok kikémlelése és ‘ártalmatlanná” tétele. A bizott­ság márciusban alakult Fres- noban a California State Cham­ber of Commerce és a Califor­nia Farm Bureau Federation szorgalmazása folytán. Az alakulat elnöke — S. Par­ker Friselle szerint ez nem “éb­redő” bizottság, hanem olyan valami, mely információt gyűjt az agitátorok működéséről és segítséget nyújt a föld mun­kások sérelmeinek elintézésénél, valamint hogy az egész állam­ban egyforma mértékkel mér­jenek a munkásoknak. További célja a bizottságnak, javítani a munka és megélhetési viszo­nyait a farm munkásoknak, amennyiben az ily munkások — a bizottság szerint — jogo­sak a farm bevételeinek egy “tisztességes” részére. Ezen “tisztességes” rész megállapításában azonban egy­általán nem kérik ki a mun­kások véleményét. Annyi joguk már nincs, hogy beleszólásuk legyen, hogy mily viszonyok között és bérért dolgozzanak. Itt a munkás, csak mint az ökör jön számításba; nyakára teszik a jármot és huzza az igát. A kéznél levő adatok arra val­lanak, hogy ezen kém és terror bizottság megalakulásának szá­lai a californiai gyapot mezők­re nyúlnak ki. Az elmúlt ősszel a Sacramento Union” egy vizs­gáló riportert küldött a San Joaquin völgy gyapot földeken uralkodó viszonyok megvizsgá­lására. A nevezett lapban ok­tóber 10-én, többek között a következő tudósítás jelent meg: “A farmerek oly állami ad­minisztrációt akarnak, mely a sztrájkok elnyomására minden erőt alkalmaz, mindaddig, amíg a farmerek a lehető legmaga­sabb béreket fizetik. Ez, a ter­melők szerint elérhető, ha az agitátorokat kigyomlálja, akik a rossz viszonyokat felhasznál­va a munkásokat az osztály ellentétek kiélesedésére uszít­ják.” “A lelkiismeretesebb farme­rek elismerik, hogy gyapot sze­dés idején megtörténik, hogy a bérek nem elégségesek a mun­kások legalacsonyabb szükség­leteinek fedezésére.” “Amig a gazdasági viszonyok lehetővé teszik a farmernek, hogy termelvényeiket oly árért adják el, melyből tisztességes bért fizethetnek munkásaiknak, a farmerek ajánlják, hogy az állami és szövetségi kormány setnt.se a munkások vásárló ké­pességét emelni az által, hogy segély élelmiszerrel lásák el. A farmerek ily kívánsága egyáltalán nem uj California államban. A negyven és néhány gyűjtő telep is ezt a célt szol­gálja az állam különböző részei­ben, melyekben több mint 15 ezer férfi és gyermeket inter­náltak és a napi rossz ellátás­ért dolgoztatják őket útépítés és hasonló munkáknál. Ezen telepek egyike nem messze van az állami fogoly teleptől, mely­nek lakói a Monterey és San Simeon közötti uj ut építést végzik, mely ut Willaim Ran­dolph Hearst az újság király fél milliónyi aker terjedelmű bárói birtokára vezet. A Rolph kampen lakó munkások “sza­bad” emberek és semmi más bűnt nem követtek el, mint, hogy munkanélküliség folytán ron­gyosak és éhesek voltak. A szomszédos fegyenc kampen a társadalom bűnösei vannak és mind a két telep lakói egyenlő munkát végeznek. A külömbség a két telep lakói között csak annyi, hogy a “szabad” embe­rek minden bér nélkül, csupán ellátásért dolgoztak, addig a fegyencek a jobb ellátás mellett még valamelyest megállapított bért is kapnak. Az ébredők alakulata, mely az agitátorok féken tartására alakult ily állapotok állandósí­tását szorgalmazza. Teljesen in­gyen munkát szolgáltatni a munkáltatóknak és ennek elle­nében az állam lássa el a mun­kásokat élelmezéssel. Minthogy ez már folyamatban van, mi­sem természetesebb, mint en­nek kiszélesítse, ha csak a munkásság szervezett erejével közbe nem lép. Az IWW-ba va­ló szervezkedéssel nemcsak ezen kinövést, hanem a bérrendszert is megszüntethetjük, mely alapját képezi ehez hasonló rabszolga intézményeknek. Chicagóban 1934 május 19-én, szombat este nyolc órai kezdettel a Bér­munkás Otthonban,. 1604 N. California Ave. az IWW összes tagjai nagyszabású táncmulat­ságot rendeznek, melynek jö­vedelme a kerületi, szervezési alapot szolgálja. A kerületi szervezési akció május 15-én, vette kezdzetét, melyben több szervező állandó­an utón lesz és gyűléseket tart Milwaukee, Chicago és a Calu­met kerületben. A mulatság jövedelme ezen szervezők utón tartását szolgálja és igy az IWW minden tagja és rokon- szenvezőjének támogatását el­várja a RENDEZŐSÉG.

Next

/
Thumbnails
Contents