Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-05-12 / 791. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1934 május 12. Május elseje ünneplése CHICAGÓBAN Szép számú közönség részt- vételével tartották meg szoká­sos május 1. ünnepélyüket az IWW chicagói magyar nyelvű tagjai. A közönséget a szervezet ne­vében Horváth Béla munkás­társ üdvözölte. A műsor szá­mokat szintén ő jelentette be. Először a Chicagai Ált. Mun­kásdalárda lépett fel, a Nem­zetközi forradalmi indulót éne­kelte erőteljes lendülettel. Ezután Pika Pál munkástárs tartott hatalmas beszédet má­jus 1 jelentőségéről és a mun­kásság magatartásáról, vala­mint annak hivatásáról. Ez az ünnepi beszéd azonban teljesen elütött a szokásos má­jus 1. ünnepi beszédektől. Hiány­zott belőle a munkásság szer­vezett erejével dicsekvő szoká­sos frázishalmaz. Nem hence­gett a munkásság millióinak szervezett erejével. Nem fenye­getőzött vele. E helyett kemény és kímé­letlen szavakkal Ítélte el a mun­kásmilliók szégyenletesen gyá­va és bűnös tétlen közönyét. Valósággal feljajdult azon, hogy a munkásság milyen ba­romi türelemmel és közönnyel nyugszik bele szenvedésekkel és nélkülözésekkel teli sorsába; hogy micsoda megdöbbentő nyugalommal tűri, hogy osztá­lyának bátor harcosait a világ minden részében hogyan bör- tönözik be, tiporják le és gyil­kolják halomra. Negyvenöt éve immár, hogy a munkásosztály ezen elszánt, bátor harcosai és tanítói má­jus elsejét a munkásmilliók osztályszervezettségéhez mél­tóan igyekeznek megünnepel­tetni. És mit látunk negyven­öt év után? Azt, hogy az ön­feláldozó küzdőket a munkás­milliók cserben hagyták, en- t gedték őket ezerszámra elhul­lani, legyilkolni. Nagyon lekö­ti őket a sportőrület és a cha­rity irodák látogatása. A negyvenötödik május 1. a világ munkásságának nem ün­nepet: gyászt jelent. Az elmúlt évben az osztályharc frontján többen elhullottak drága test­véreink, mint a mennyi uj har­cos jelentkezett. Mind eme veszteségek és ir­tózatos megpróbáltatások da­cára is, bízunk bene, hogy vég­re az az óriás tömeg felfog éb­redni dermedtségéből és hatvá­nyozott arányban fogja pótolni mindazt a mulasztást, melyet saját magával és az érte küz­dőkkel és áldozatul esettekkel szemben elkövetett. Bízunk benne azért, mert az IWW har­cos katonái, nem csak Ameri­kában, hanem szerte az egész földön elszántan és fáradhatat­lanul munkálkodnak az elvaki- tott és tudatlanságban tartott munkásmilliók tanításán, szer­vezésén és harcra nevelésén. Akkor lesz majd május 1. igazán ünnepünk, ha a még kö­zönyösök, a félrevezetettek az IWW ipari szervezeteiben tö­mörülnek és nem erőt mutat­nak május 1-én, hanem valóban is eró'sek lesznek és erejükkel készek lesznek az év minden napján arra, hogy felszabadu­lásuk utolsó ütközetét az álta­lános sztrájk fegyverével dia­dalmasan befejezzék. Ekkor. De csak ekkor lesz a munkásosztály méltó május 1- nek megünneplésére. A beszéd láthatólag mély ha­tással volt a közönségre, mely biztató jel arra, hogy ha még sok megpróbáltatást kell is az osztályharc katonáinak elszen­vedni, de erősödni fog tábora rohamosan. Ezután a műsor számok kö­vetkeztek. Ifj. Hegedűs Lajos, mint va­lódi hegedüvirtuoz bámulatos teljesítményt produkált Fan­tasia Appassionata (Viax- temps) és csárdás (Mon­ti) eljátszásával. Virág József három dalt énekelt, a már ismert művészi érzékkel és tátermettséggel. A közönség hatalmas tapsokkal adott kifejezést tetszésének. A három dalt: Agglegény, El­hagytál Bözsikém és Tenyere­men hordom. Kovács Tinike és Tisza Já­nos, Tavaszi Idyll duetjét, vala­mint Kovács Tériké két magán énekét, a közönség szűnni se­hogy sem akaró tapsa méltatta, olyan dicsérettel, hogy emel­lett minden Írott dicséret elhal­ványulná. Lövy Ármin, az osztályhar<~ régi veteránja tréfás dalokat adott elő a közönség legnagyobb élvezetére, melyet az hálás tap­sokkal jutalmazott. Zeichner Jenő munkástárs Palágyi Lajos, Május Elseje, cimü gyönyörű költeményét szavalta el érző lendülettel. Wiener Juliska, Ady Endre, Dózsa György lakomáján, cimü költeményét szavalta meglepő ügyességgel. Végül a Chicagói Általános Munkásdalárda, a Toborzót és egy népdal egyveleget énekelt a már jól ismert összhanggal. A dalárdát Kerekes László munkástárs dirigálta sikeresen. Az összes zene és énekszámo­kat Harmathy Aladár zongora művész kisérte. A csoport ezúton mond kö­szönetét úgy a műsor szerep­lőinek, mint azoknak, kik ado­mányokkal járultak a sikerhez, úgyszintén a szépszámban meg­jelent közönségnek. DETROITBAN A helybeli reakciós rendőr­ség minden utcai tüntetést he­lyesebben mondva a város kö­zepében levő Grand Circus Parkban való gyülekezést meg­tiltott igy a munkások legin­kább termekben ünnepelték meg május elsejét. A szocialista munkások F. R. Cedervalt lehozatták Cleve- landból, igy az IWW ünnepé­lyén is beszélt és ismertette a nagy változást mely leginkább európai országokban történt az utolsó évben, mely fascizmust zúdított a politizáló munkásság nyakába, mert gazdasági szer­vezeteit elhanyagolta. Több érdekes program szám mellett, legjobbnak mondható Zsurzsa Irén Juniorunk, aki egy 25 perces de nagyon jól szerkesztett és előadott máju­si beszédében elragadta a kö­zönséget. Nyíltan megmondva, hogy mi vár reánk ha mi nem szervezkedünk, hogy ilyen ke­vesen vagyunk akik munkabe­szüntetéssel, ünnepléssel fogad­juk május elsejét, azért is mi vagyunk a hibásak és kéri a munkástársakat, hogy minden egyes segítsen, hogy a jövő május elsejét sok százezerén ünnepeljük itten Detroitban is. Sike munkástársnő, egy mü- véséziesen elkészített tortát ado­mányozott az Industrial Worker javára, melyet kisorsolva Za- hara munkástársunk nyert meg és a Zsurzsa családnak aján­dékozta, melyet Irén nagyon is megérdemelt. A tortáért arány­lag nagyon kevés jött be, me­lyet annak lehet tulajdonítani, hogy a jelenlevők nem igen bírták megérteni, hogy olyan szép és jó torta, mily értéket képvisel, mivel proletároknak nem igen jutott ilyesmire. Érdekes volt a két Tury fiú akik a Junior programon, ad­ták elő a “Melting Pot” cimü bohózatot, melyben a polgáro­sodó munkás arra a kérdésre, hogy fogod támogatni a Consti- tutiont, a munkás azt feleli, hogyan támogathatnám hiszen nekem kilenc gyermekem van akiket támogatni kell. A Juniorsaink közül Németh Irénke és a legfiatalabb tagjuk, Sajtos Berry Jane is szavalt. Valamint a Dulluth Collégéből, Archi Brown adott egy rövid ismertetést május elsejéről. Remélve, hogy megfogadják azok akik jelen voltak, hogy a jövő május elsejét sokkal szeb­bé és szabadabbá, boldogabbá tesszük. Bár sokkal többet vártunk, azonban az anyagi eredmény felülmúlja a száz dollárt: Tudósitó. NYUGTÁZÁS. Előfizetéseket küldtek: Április 22-től — május 5-ig. F. Szüch, So. Bend.............. 1 A. Keresztesy, Pittsburgh.. 1 J. Nagy, New York............ 1 J. Lengyel, New York........ 1 M. Stefanko, Brooklyn....... 1 J. Herczeg, Cleveland......... 1 G. Bakos, Los. Angeles....... 1 S. Varga, Buffalo................ 1 J. Pfaff, Buffalo................. 1 J. Nyirán, Cleveland______ 4 A. Nagyhalasi, So. Bend.... 1 J. Mojzer, McMechen.......... 1 I. Soos, Newark................... 1 J. Herold, Bridgeport........... 1 J. Asztalos, Phila................ 1 J. Orbán, Phila.................... 3 J. Vizi, Akron ..................... 1 St. Visi, Detroit..............’.. 2 FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA Április 22-től — május 5-ig. Pittsburghi Kér. Ért...... 17.00 Judith Sike, Dearborn 1.00 Modern Színkör, Buffalo 25.00 Mrs. Váraljai, Bridgeport 2.00 MBSz. East Pittsburgh.. 64.13 Szerkesztőiiizenetek Chulay, Small, Meyer, Ruhig, Chicago, 111. — Ha a huszesz- tendős előfizetés helyett csak tizenkét hónapig olvasói lettek volna a Bérmunkásnak, megta­nulták volna azt, hogy Ameri­kában nem az orosz proletárokat, de az itt dolgozókat kell meg­szervezni. Azt is megértették volna, hogy az amerikai mun­kások más munkahelyzetben vannak mint az orosz munká­sok. Tizenkét hónapi Bérmunkás olvasása után megtanulták vol­na azt, hogy a munkásoknak a harcieszközüket az illető or­szág termelési rendszeréhez kell alkalmazni. Tizenkét hónapi Bérmunkás olvasása a keményfejüeket is meggyőzi arról, hogy Ameri­kában nem azonos a termelési rendszer az orosz munkaviszo­nyokkal. Nem vitatkozunk önökkel, hogy mi jó Oroszországnak, de azt a Bérmunkás OLVASÓK tudják, hogy Amerikában már nem kell az iparok és mező- gazdaságok gépesítéséért nem­zetközi propagandát csinálni. Itt négy esztendeje azt nyögi a munkásság, hogy megépítette azokat a munkáskezeket kiszo­rító gépeket, amelyeket orosz földön még ünnepélyekkel fo­gadnak. Hogy a Bérmunkás OLVA­SÓI nem tudnak lelkesedni a Hitlerek, a Mussolinik, a Hor- tyk és a Wall Street nagy fe­jűivel parolázó Litvinoff és Troyanovszky megbízóival, le­het kellemetlen önöknek, de el- fogulatan munkás előtt az ipa­ri unionizmus tiszta megérté­sének a bizonysága ez. Ezt valják azok a munká­sok is, akik az elmúlt napok­ban Clevelandon a hangos szó­lamok helyett magasabb mun­kabéreket, jobb munkafeltéte­leket biztositottak magunknak az IWW szervezete segítségé­vel. És nevegyék zokon, de az IWW-nak fontosabb ezeknek a munkásoknak a szervezet fel­ismerése, mint idegen országok elismerése. A sztrájkot nyert munkások közt “agitáló” kommunistának Cleveland. — Az Ohio Foundry munkásainak az agya nincs megmetélyezve sem a szakszer­vezeti ideológiákkal, sem az önök által gyártott jelszavak­kal. Ezért hamarább megértik önnél, hogy a szerződések a munkásharcokban a munkaadók előnyére szolgálnak. Az IWW egyik helyes felismerése ez és a munkásokat, azoknak cselek­vési szabadságát nem köti meg a szerződéssel. Az elvinyilatko­zatunk megmondja, hogy a munkások és munkáltatók kö­zött nem lehet béke. Nem. Sem hónapokra, sem esztendőkre nem köthet a munkásság békét a munkáltató osztállyal, állan­dóan harcban állunk és a pro­fit csökkentésével ott és akkor támadjuk meg, amikor mi a dolgozók erre az időt a legalkal­masabbnak látjuk. Az Ohio Foundry munkásai ezt megér­tették a sztrájkjuk alatt és azóta is szorgalmasan tanulmá­nyozzák az IWW szerkezetét és harci modorát.

Next

/
Thumbnails
Contents