Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-04-28 / 789. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS _____ 1934 április 28. Az Utolsó Évszázad Ipari Forradalma Irta: J. A. McDONALD. — Ford. J. KOZSÁNY. (Folytatás.) Az ember csupán egyfajta mozgási erővel rendelkezett amidőn a fáról leereszkedett és ez a lábon való járásában nyil­vánult meg. A többi állatéhoz képest ez nagyon korlátolt és lassú mozgási lehetőséget biz­tosított. Fejlődésének folya­mán azonban igénybe vette a szelídített állatok mozgási gyor­saságát és utak építésével már korlátlanabbá csatangolhatott. Ez is fejlődés volt, azonban hány évszázadon keresztül ju­tott el a lóerőig. Az utolsó egy században pe­dig a gőzerő és villany birto­kába jutott és azt a legmesz- szebbmenőleg kihasználja és al­kalmazza mindennapi tevé­kenységünk irányítására. A kéz, az ember primitiv munka eszköze és a láb a kez­detleges mozgási eszköze átfor­málódott gőzmozdonnyá, amely egy nap alatt képes elvégezni annyi munkát, ami megfelel egy millió emberi munkaerő­nek és még ez is emelkedett a villanyerő alkalmazásával. Az emberi kéz és láb, átformáló­dott légigépnek, amely a ga­zolin hajtó képességével, a nap­pal repül versenyt és szembe száll viharok veszélyével. A gép csodás lehetőségeket nyitott minden téren, amit azonban kalmár kisebbségek sajátítottak ki a nagy többség rovására. Az ember a gép segélyével, száraz pusztaságból virágzó pa­radicsomkertet létesített. Át­fúrta a hegyeket, összekötötte a tengereket, lásd a Panama és szuezi csatornázást, miáltal földrészek közt tette rövidebbé az érintkezést. Utakat fúrt fo­lyók medrében és városok utcái alatt és útjában feltartóztatla- nul nyomult előre áthidalva a feltornyosodó akadályokat. Meg­zabolázta a vízeséseket és haj­tó, vagy világitó erőnek gyúrta át. Lehatolt a föld méhébe, hogy felhozza az emberi kénye­lem lehetőségeit. A primitiv ember kiáltása elveszett a pusz­taságban. Ma azonban áthidal­ja a világűrt és távolságokat semmisít meg a nyomda, tá­viró, kábel és rádió. A hang ami azelőtt nyomtalanul eltűnt, ma tovább száguld és megörö­kítve állandósul, mint minden más emberi mü. Hangja erede­ti kiejtésével lemezen örökitte- tik meg a jövő részére. Mindez az utolsó század találmánya, kivéve a nyomdászatot. De váj­jon a nyomdászat is mai for­májában nem-e sorolható az utóbbi század csodás technikai vívmányai közzé? Hiszen az ős­erdei majomembeir artikulálá- sától a kezdetleges kézi betű­szedésig és nyomdáig is kiszá­míthatatlan századokon keresz­tül jutott el az ember. A Lon­don Times egykori világhírűén felszerelt nyomdája 550 négy oldalas lapot nyomot óránként, azonban a mai óriási rotációs gépek félmilliós példányokat szórnak ki óránként hatvan­négy oldalon és két színben, összehajtogatva, megszámlálva és mozgópad segélyével szállí­tásra a csomagoló terembe jut­tatva. A betüszedőgép, lemez metszés gép és sav segélyével, a papirt soha nem érintő betű nyomás, sokkal nagyobb forra­dalom és eszköz az emberi tár­sadalom egymás közti érintke­zéseiben, mint volt bármi más az ember történetében. Azóta, hogy a vadember ki­égetéssel vizi jármű vet készített és később vitorlás fahajóra mó­dosította, melyek teljesen a szél kénye szerint, vagy a da­gály kedvező alakulásától függ­tek, az ipari forradalom kezde­téig viharok veszélyével koc­kázatos hosszú utakat kény­szerültek átküzdeni, mert a ten­geri ut megrövidítésére nem volt Szuez és Panama csator­na. Kevesebb mint egy század alatt, mindezt az ember meg­változtatta a gép segélyével. Ma hatalmas hajó-óriások sze­lik a tengerek hullámait, gőz, villany és olaj fűtéssel hajtva, fáradhatatlanul néznek szem­be pusztító erejű orkánnal győ­zedelmes fölénnyel. Csak száz esztendeje, hogy az első gőz­hajó'átszelte az Atlanti Óceánt és ma már valóságos raktár­házak szelik a kereskedelem vizeit, felszerelve minden el­képzelhető emberi munkaerőt feleslegessé tevő gépekkel, me­lyekről száz év előtt még nem is álmodtak emberek. Betonra épített világitó tornyok irá­nyítása mellett éppen úgy tájé­kozhat a hajós mint ember az utca jelző feliratról. Néhány esztendővel ezelőtt egy hajó kereztezte az óceánt minden emberi kormányos nélkül és eredménnyel. Villany műszer irányította teljesen, amit a hajósok — Fém Miákának — neveznek, de amit egész bát­ran ipari forradalomnak lehet­ne nevezni. Száz év előtt a hajókat fá­ból építették, mert az akkori hiedelem szerint a vas aláme­rül. Ma a hajók vasból és acél­ból készülnek és tonnányi tar­talmukhoz képest könnyebbek is. Számtalan gyorsgőzös szeli ma az óceánt 30 csomós sebes­séggel 50.000 és több tonna tartalommal és meglepő köny- nyedséggel. Ezek elhagyják New Yorkot szerdán és képe­sek más hétfőn Southampton- ban kikötni. Valóságos hotelo­kat épitenek rájuk, minden szobában fürdővel. Lakosztá­lyok vannak rajtuk két háló­szobával, ebédlővel, verandá­val és podgyász kamrával el­látva. Száz év előtt csuszott-má- szott az ember a föld hátán és a vízre is nem mint fölényes lény, hanem az elemek játék­szere gyanánt merészkedett. Ma átszáguld a föld hátán és a tengereket uralja. Madarak fölénye a légben és halakkal szemben van fölénnyel a vi­zen. Csak száz éve annak, hogy az ohioi Lancester városka is­kola tanácsa, mikor az iskola terem igénybevételét kérelmez­te egy csoport haladó ember, hogy a vasutak és távíró lehe­tőségeit megbeszéljék, melyek akkor még csak kigondolásban léteztek, azt válaszolta, hogy — “az iskola terem készség­gel rendelkezésiekre áll, hogy abban minden helyes problémát megtárgyaljatok, azonban olyan kérdések, mint vasutak és tá­viró, a teljes lehetetlenséggel és káromlással határos. Ezek­nek semmi helyük nincs isten világában. Ha isten úgy hatá­rozta volna, hogy az ő inteli- gens teremtményei 15 mértföl­des rettenetes sebességgel utaz­zanak óránként, bizonyára megjósolta volna ezt előre szent prófétái utján. Ez nem egyébb, mint az ördög találmánya ar­ra, hogy becstelen lelkeket a pokolba juttasson.” Azóta azon­ban egy átformált világban élünk és pedig az ember terem (WHAT IT SIGNIFIES.) Many centuries ago, our ancestors looked upon May first as the day when Maia, the Roman goddess of Spring, would arrive upon the Earth, and with a turn of her magical wand, bring new life to the World. Finally in 1889, May first was set aside as the day which marked the organization of the universal eight hour day move ment by the International So­cialist Congress, this declara tion having been introduced by the delegation held at Paris. Hereafter, May first was given a greater labor meaning by its consecration to the cause of internationalism. Year after year, the workers throughout the World have gathered together in their union halls, each taking an active part in celebrating this great international labor holi- lay, each year giving it a great­er and more significant mean­ing. Well, May first is here once more, and with it comes soli­darity and internationalism with a force multiplied a thousand times. Therefore, wake up Fellow] Juniors! Stretch yourselves! Shake off the burdens of the cold, snowy, dreary, past wint­er! Raise up your young, eager faces toward the sky, and with a grim determination, face the rosy summer months that lie ahead. It’s May first! The forrest is taking on new life; the frozen streams have melted; the merry birds have arrived; blossoms are blooming everywhere for Moth­er Nature has returned to carry on her magical work once more. Come on you Junior Wobb- lies! If you haven’t made your resolutions on January first, do it now! Let us resolve to increase the membership of the JWU tő munkájából. Minden évben pedig újabb változás észlelhető szélesebb körben, mint az em­beri történelem bármely szá­zadában, az ezelőtti századok fejlődése éppen olyan nehézkes volt, mint a kézművesség. Ma a fejlődés ellenálhatatlanul tör­tet előre, a gép által való anyag gyors feldolgozása folytán. Mindezért a munkásokat illeti a dicsőség és találékonyságának köszönhető, hogy a természet erejét az emberiség javára és kényelmére megzabolázta. Ma a gép az uralkodó. Éle­tünket dominálja születésünk­től a kimúlásig és még azon is túl. Mielőtt elhallgattatnánk legelső kiáltásunkat, már gép­pel készített pólyákba csavar­nak. Géppel készített bölcsőbe fektetnek. each day. Let us resolve to double the circulation of our Junior newspapers; it’s effici­ency is then bound to double. Let us promise to advertise our social and educational af­fairs to our neighbors, friends and relatives. From now on, instead of shouting and cheering “Hur­rah, for the red, white and blue” on the fourth of July, we will shout and cheer “Hur­rah, for the red flag, the flag of the Proletariats.” Instead of singing “My Country ‘Tis of Thee, Sweet Land of Liberty” on July fourth, we will sing, “I want to Free Miss Liberty.” We will retire nightly with industrial unionism on our tongues, and arise on mornings with industrial unionism on our tongues again. Remember, Fellow Juniors! After our parents pass away, the May Days to some, belong to the younger generation. Therefore, let us educate and organize ourselves for the future May Days by spread­ing our message of industrial democracy; letting its echo ring from East to West and from North to South. I am sure that if we all do our part and not only preach but actually practice these resolutions, we will be able to greet May first with the most effective method that the working class posses­ses — the General Strike!! Irene Zurza. (Detroit, age 15.) COMMENT. Irene is right! We should all make every effort to awake from the coma due to the past depressing winter and rouse even from this temporary lethargy brought on by Spring, before it becomes a perman­ent state of affairs. Anna Zsamar, Jr. Ed. ("folytatjuk.) Junior Column MAY DAY jL

Next

/
Thumbnails
Contents